Politikai hírek

publikálva
1998/26. (06. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Jeruzsálem: kitolt határok

Az izraeli kormány jóváhagyta több oldalról is támadott tervét, amelynek alapján Jeruzsálem határait kívánják kiterjeszteni. A döntés értelmében a városhoz csatolnak Jeruzsálemtől nyugatra fekvő területeket, és egy közös önkormányzat veszi át a helyi hatalmat a közelben fekvő zsidó településektől, amelyek némelyike az elfoglalt Ciszjordániában van. Albright amerikai külügyminiszter aggodalmának adott hangot a döntés miatt; Washington "provokatív lépésnek" nevezte a döntést. Az izraeli kormány "az izraeli belügyekbe való beavatkozásnak" minősítette az amerikai kritikát. Palesztin tisztségviselők "rasszistának" nevezték az elképzelést, hozzátéve: szerintük az izraeli kormány így próbálja megváltoztatni a város demográfiai összetételét. A döntés időzítése azért meglepő, mert a több mint egy éve megrekedt arab-izraeli béketárgyalások újraindítására épp most igyekszik lépéseket tenni az Egyesült Államok.

Szlovákia: egységes magyar párt A három szlovákiai magyar párt egyesülésével megalakult a Magyar Koalíció Pártja Dunaszerdahelyen. Az egységes magyar párt elnökévé Bugár Bélát, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) eddigi első emberét választották, míg a tiszteletbeli elnöki posztot az Együttélés Mozgalom korábbi vezetője, Duray Miklós kapta. A három párt egyesülését késleltette, hogy a harmadik mozgalom, a Magyar Polgári Párt (MPP) sérelmezte az MKDM és az Együttélés korábbi megállapodását az egyesülés alapelveiről, mivel az MPP elnöke, A. Nagy László szerint hátrányos helyzetbe hozta volna a "keresztény-konzervatív-népi platform" képviselőit. Az új párt vezető pozícióinak elosztása mellett a képviselőjelöltek választási listán betöltött helyéről is heves vita alakult ki a három mozgalom tárgyalódelegációi között. Egy közvélemény-kutatás szerint ha júniusban tartanák a szlovákiai választásokat, a három magyar párt együttesen 10,3 százalékot kapna.

Urbán: 2000-ben reform A most alakuló kormány a jövő évben olyan reformcsomagot állíthat össze, amely 2000-ben már érdemi változásokat hozhat az adórendszerben és az infláció letörésében -jelentette ki a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének közgyűlésén Urbán László leendő pénzügyminiszter. Urbán szerint a tb-önkormányzatok jövője összekapcsolódik az ezredfordulón bevezethető adóreformmal, ezt a járulékformát be kell építeni a bérekbe. A pénzügyminiszter-jelölt átgondolandónak tartja az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) szerepét: szerinte társadalmi-gazdasági megállapodásban kell rögzíteni a nominálbérrendszert. Az infláció akkor csökkenhet 4-5 százalékkal - véli -, ha sikerül egyetértésre jutni az árfolyampolitikában, a hatósági árak rendszerének megváltoztatásában és a költségvetési politikában - a már említett ÉT-megállapodás mellett. Urbán kiemelten fontosnak nevezte a munkahelyteremtést, és megítélése szerint segítheti ezt a folyamatot, hogy a jövőben egy tárcához kerülnek az ipari-kereskedelmi és a munkaügyi kérdések.

Lengyelország: vasutassztrájk Felfüggesztették a múlt szerda hajnalban határozatlan időre meghirdetett munkabeszüntetést a lengyel vasutasok, miután több szakszervezetük elfogadta a kormány által felajánlott béremelés mértékét. Egyedül a mozdonyvezetők szakszervezete utasította el a kormány javaslatát, és tartott ki eredeti követelései mellett, amellyel jelentősebb mértékű béremelést, a lengyel kormány közlekedéspolitikájának megváltoztatását és a vasúti átszervezések nagyobb volumenű támogatását kívánta elérni. A lengyel kormány szerint a vasúti dolgozók követelései jogszabályellenesek, és a sztrájktörvényt is megszegték, amikor az abban előírt határidőket nem tartották be. Jaroslav Sellin kormányszóvivő szerint a sztrájknak politikai töltetet ad, hogy a szervező mozdonyvezetők szakszervezete egy baloldali érdekvédelmi tömörüléshez tartozik. (A Szolidaritás nem csatlakozott a sztrájkolókhoz.) A sztrájkhoz nem csatlakozott a vasúti dolgozók 40 százaléka, így az nem okozott jelentős fennakadásokat a lengyel közlekedésben, ám a lengyel államvasutaknak így is több mint húszmillió zloty bevételkiesése keletkezett.

A pápa Európa egysége mellett Ausztriai látogatásánminden eddiginél határozottabban foglalt állást az európai egység mellett II. János Pál pápa: "Látogatásom ennek az országnak a határain túlra, egész Európára tágítja a pillantást, az Atlanti-óceántól az Urálig, az Északi-tengertől a Földközi-tengerig, e földrész minden népére" - mondta érkezésekor tartott beszédében a katolikus egyházfő. A pápa kifejezte reményét, hogy Ausztria az EU következő elnökeként képes lesz eleget tenni hídszerepének, és valóra váltja azon országok reményeit, amelyek nemrég kezdték meg csatlakozási tárgyalásaikat az EU-val. A kereszténység kötelességének nevezte a kibékülést a zsidó néppel, elismerve, hogy a velük szembeni előítéletek még ma is fellelhetők. A katolikus egyházfő boldoggá avatott három osztrák egyházi személyt; bécsi szabadtéri miséjén megjelentek a szomszédos országok állami vezetői, illetve a NATO magas rangú tisztségviselői mellett cseh, lengyel és magyar zarándokok is.

Árvízek Romániában és Magyarországon Romániában eddig húsz halálos áldozatot követeltek az utóbbi napok heves esőzései következtében medrükből kilépő folyók és patakok. Az áradás ötvenezer hektár földet öntött el, számos hidat elsodort, és több közutat tett járhatatlanná. Mintegy hetven település teljesen megközelíthetetlenné vált, és megszűnt az áram- és az ivóvíz-szolgáltatás. Emil Constantinescu román államfő, ausztriai látogatását megszakítva, felkereste a legsúlyosabb helyzetben lévő Maros megyét, ahol a károk becslések szerint meghaladják a 15 millió dollárt. Radu Vasile miniszterelnök szerint az emberi felelőtlenség is közrejátszott az áradások ilyen mértékében (ellenőrizetlen erdőirtásra és építési szabálytalanságokra utalt a kormányfő). Az árvíz levonulóban van. Első fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a magyar hatóságok a Tisza több szakaszán, a Túr és a Kraszna folyók teljes magyarországi szakaszán pedig másod- és harmadfokú a készültség. A szakemberek szerint az áradás Magyarországon a hét végéig levonul.

Románia: ügynökvád Bárányi ellen A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) beleegyezett az általa delegált egészségügyi miniszternek, Bárányi Ferencnek a leváltásába, miután a román kormányfő, Radu Vasile megvonta bizalmát az ügynökmúlttal megvádolt politikustól. Bárányi beismerte: igaz, amit a bulvársajtó állít, 1961-ben - fegyveres kényszerítés hatására - adatszolgáltatási nyilatkozatot írt alá a Ceausescu-diktatúra titkosszolgálatának, a Securitaténak, azt viszont tagadta, hogy ebből előnye származott volna, és kijelentette: nem volt besúgó. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: azért "hívják vissza" Bárányit, mert a miniszterelnök megvonta tőle bizalmát, és nem - feltételezett - ügynökmúltja miatt. (Romániában nincs "átvilágítási" törvény.) Markó megerősítette: hamarosan az egész párton belül vizsgálatot tartanak, hogy a jövőben ne lehessen ügynökmúlttal gyanúsítani egyetlen RMDSZ-tagot sem. A szövetség elnöke a vádakban egyébként nem lát magyarellenességet, inkább a kormánykoalíció lejáratásának újabb esetét. Az új egészségügyi miniszter személyét az RMDSZ még nem hozta nyilvánosságra.

Fehéroroszország: diplomáciai botrány "Felújítási munkálatokra" hivatkozva kizárták Fehéroroszország fővárosában, Minszkben rezidenciájukról a diplomatákat: válaszul az Európai Unió visszahívta az EU-tagállamok nagyköveteit, és távozásra szólította fel a fehérorosz diplomatákat saját országaiból. Magyarországot nem érinti a diplomáciai botrány, Budapestet a Varsóban akkreditált nagykövet képviseli Fehéroroszországban is. Az ügy hátterében az állhat, hogy az EU a közelmúltban többször bírálta a fehérorosz elnököt, Lukasenkót. A diplomatákat már korábban ki akarták lakoltatni a Drozdij-negyedből, és jelezték, hogy a maradók "kényelmetlenségekkel" számolhatnak, ugyanis kikapcsolják az áram- és gázszolgáltatást. A diplomáciai botrányt okozó intézkedés nemzetközi szerződést is sért: a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi szerződés többek közt kimondja, hogy "a fogadó államnak különös kötelessége, hogy megvédje a képviselet helyiségeit, és megakadályozza a képviselet nyugalmának megzavarását". A fehérorosz külügyminisztérium nem kívánt reagálni a diplomaták hazahívásával kapcsolatos hírre.

Cigány tudományos konferencia Két szervezet megalapításával végződött a Budapesten hatodik alkalommal megrendezett, többnapos roma tudományos konferencia: létrehozták a magyarországi felsőoktatási intézmények pedagógiai, romológiai és kultúrantropológiai tanszékeinek koordinációs testületét, és a résztvevők felállítottak egy - a Kisebbségi Kerekasztalhoz hasonló - nemzeti és etnikai kisebbségi bizottságot. Raduly József, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat alelnöke felszólalásában kormánybiztos kinevezését sürgette a középtávú cigány intézkedési program végrehajtására, valamint szorgalmazta, hogy a romák ügyét az új kormány emelje miniszteri szintre.

Kosovo: még nincs beavatkozás A kosovói albánokat módszeresen elűzik otthonukból, megtagadják tőlük az élelmet és a gyógyszert - állították a Helsinki Bizottság emberi jogi aktivistái, jelezve, hogy az albán lakosság módszeres etnikai tisztogatásnak van kitéve. A NATO eközben folytatja egy esetleges beavatkozás terveinek kidolgozását, mert megítélésük szerint Milosevic elnöknek nem áll szándékában változtatni politikáján; Jovanovic jugoszláv külügyminiszter ismét utalt rá, hogy Belgrád nem vonja ki katonaságát Kosovóból. Amíg azonban ez nem történik meg, az albán vezetők nem kezdenek tárgyalásokat Belgráddal. Az albán vezetők újra sürgették a NATO beavatkozását; Solana NATO-főtitkár egy bécsi konferencián pedig kijelentette: "Véget kell vetni az erőszaknak." Az orosz külügyminiszter viszont azt mondta: most már a kosovói albánokra kell nyomást gyakorolni, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat. Primakov védelmébe vette Milosevic azon döntését, hogy nem vonja ki a katonai és rendőri erőket Kosovóból.

Morze

Magyar Bálintot választották a Szabad Demokraták Szövetségének élére, miután Kuncze Gábor korábbi pártelnök a választási vereség éjszakáján lemondott tisztségéről. A 340 voksot kapott új pártelnök kijelentette: szükség van az SZDSZ szervezeti felépítésének és politizálási stílusának megváltozására, hogy erős liberális párttá válhasson.

Leállították a csernobili atomerőmű májusban beindított reaktorát, miután kiderült: repedés keletkezett az egyetlen működőképes blokk hűtőrendszerében. Az illetékesek cáfolták, hogy jelentős sugárszennyeződés érte volna a környezetet. A reaktor újraindítása a tervek szerint még ezen a héten megtörténik.

Két férfi meghalt, amikor fémgyűjtés közben a bakonyi lőtéren talált robbanószerkezetet megpróbálták szétszerelni. A tűzszerészek szerint a kilőtt és fel nem robbant lövedék nem származhat a lőteret jelenleg használó olasz dandártól, azonban a szerkezet típusát még nem sikerült megállapítani; talán a szovjet hadseregé volt.

Dinko Sakic, az egykori horvát usztasa rezsim két koncentrációs táborának főparancsnoka horvát bíróság elé állt Zágrábban. Sakicot a napokban szállították haza Argentínából. A 76 éves férfi ártatlannak vallotta magát; ő volt az usztasa rezsim első képviselője, akit Horvátország 1991-ben megszerzett függetlensége óta bíróság elé állítanak háborús bűnök elkövetése miatt.

Több összetűzés zavarta meg azt a húszezer fős tüntetést, amelyen a résztvevők a szélsőjobb elleni összehangolt fellépést és politikai váltást követeltek Berlinben. Az egyetemi és egyházi szervezetek által rendezett demonstrációt szélsőjobboldali fiatalok zavarták meg. Nem történt komoly összecsapás az egy időben zajló szélsőjobb Német Nemzetidemokrata Párt 300 tagjának megmozdulásán sem, a rendőrség azonban 15 személyt tiltott jelképek viselése miatt őrizetbe vett.

A budapesti robbantásos merényletek megrendelőire vonatkozó kép- és hangfelvételeket talált a rendőrség a pokolgépek készítésének gyanújával őrizetbe vett négy külföldi állampolgár lakásán. A felvételeket valószínűleg a megrendelők zsarolására akarták használni; a bíróság előtt is megállhatnak bizonyítékként.

Hazatérhetett Angliába Louise Woodward, az a húszéves lány, akit tavaly októberben egy bostoni esküdtszék erősen vitatott bizonyítékok alapján életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt a gondjaira bízott nyolc hónapos kisfiú meggyilkolásáért. A tárgyalásvezető bíró az ítéletet rövidesen gondatlanságból elkövetett emberölésre változtatta, és büntetésként az ártatlanságát mindvégig hangoztató Woodward által vizsgálati fogságban addig eltöltött 279 napot szabta ki. Ezt az ítéletet hagyta helyben a múlt héten Massachusetts állam legfelsőbb bírósága, egyaránt elutasítva a vád és a védelem fellebbezését.

publikálva
1998/26. (06. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra