Politikai hírek

  • 1998. október 15.

Belpol

USA: alkotmányos eljárás Clinton ellen
Megindult az alkotmányos felelősségre vonási eljárás Bill Clinton, az Egyesült Államok elnöke ellen, miután a törvényhozás is jóváhagyta a jogi bizottság erre vonatkozó korábbi döntését. Az angolul impeachmentnek nevezett eljárás során - amelynek végeredményeként akár hivatalától is megfoszthatják Clintont - a szenátus nemcsak a Monica Lewinsky-ügyet vizsgálhatja, hanem az elnök bármely tevékenységét. A republikánus többségű képviselőház 258:176 arányban hagyta jóvá az indítványt, vagyis a republikánusokon kívül 31 demokrata képviselő is az elnök ellen szavazott. Clinton ígéretet tett arra, hogy együttműködik a kongresszussal.

Orbán az Egyesült Államokban: "szövetséges találkozó" Nem segítséget kérni jöttem az Egyesült Államokba - mondta Orbán Viktor miniszterelnök amerikai útjának washingtoni állomásán, ahol találkozott Bill Clinton elnökkel. Orbán kiemelte: személyében az első alkalommal tárgyal a két fél szövetségesként, hiszen Magyarország "de facto" NATO-tag. Clinton megerősítette a magyar kormányfőnek: Magyarországot nem veszik egy kalap alá a pénzügyi válsággal küzdő Oroszországgal és a latin-amerikai országokkal. A megbeszélésen Orbán sérelmezte az egyenlőtlen vízumkiadási gyakorlatot is.

Készül a NATO-akció A NATO 430 repülőgépből álló légierőt toborzott össze az esetleges kosovói beavatkozásra, amelynek elindításáról lapzártánk után döntenek. A NATO - Románia és Bulgária után - felkérte Magyarországot, hogy egy esetleges Jugoszlávia elleni légicsapáshoz bocsássa rendelkezésre légterét - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Erről a parlament lapzártánk után dönt. Orbán tévéinterjújában kijelentette: garanciát kapott arra, hogy szükség esetén a NATO megvédi hazánkat. Néhány nappal ezelőtt a jugoszláv miniszterelnök-helyettes közölte: agresszornak tekint minden országot, amely segítséget nyújt a NATO-nak. Oroszország is úgy nyilatkozott: agressziónak tekintene minden NATO-akciót, amelyet nem előz meg az ENSZ beleegyezése.

Prodi megbukott Romano Prodi olasz miniszterelnök kormánya bizalmi szavazás után megbukott: 313:312 arányban leszavazták az ötpárti balközép Olajfa koalíció vezetőjét. Scalfaro elnök a hírek szerint igyekszik elkerülni, hogy fel kelljen oszlatnia a parlamentet, és új választásokat kelljen kiírnia. Az államfő ideiglenes jelleggel megbízta Prodit az aktuális ügyek továbbvitelével. Az olasz kormány azért került válságba, mert a koalíciót kívülről támogató kommunisták vezetője, Bertinotti jelezte: a beterjesztett formában nem kívánja megszavazni a költségvetési törvényt.

Orbán hallgat "A parlamenti demokrácia elleni nyílt levélnek" nevezte Keleti György, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke az Orbán Viktor hozzá intézett levelében foglaltakat. A levélben a kormányfő Keleti korábbi bizottsági meghallgatási meghívására reagálva közölte, hogy csak akkor vesz részt a Fidesz vezetői elleni lehallgatási botrányt vizsgálni kívánó bizottság ülésén, ha a meghívást a testület tagjainak többsége támogatta. Ezek szerint e pillanattól csak olyan meghallgatásra kerülhet sor, amellyel a kormánykoalíció tagjai és a MIÉP is egyetért, vagyis csak olyan személyt tud meghallgatni a bizottság, aki azt mondja, amit a kormánykoalíció megenged -állította Keleti.

Lezárt Horn-ügy: marad a rejtély A Budapesti Katonai Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette ugyan az ismeretlen tettes elleni nyomozást az eltűnt 1956-os Horn-akták ügyében, azt azonban továbbra sem tudni, hová lett a dosszié (az ügyről a Narancs is beszámolt). A nyomozás során kiderült: a volt kormányfő karhatalmista múltjáról szóló személyi anyagot 1993 novemberében a Honvédelmi Minisztérium (HM) Rehabilitációs Irodájának vezetője, Szőke László megbízásából Strausz Sándor alezredes vitte el a HM Központi Irattárából, mivel állítólag a Történelmi Igazságtételi Bizottságnak szüksége volt rá a sortüzekkel kapcsolatos vizsgálatok során. Strausz - saját állítása szerint - visszavitte a dossziét az irattárba, ezt azonban az irattár igazgatója, Csárádi József cáfolta. A Deport ´56 szervezet a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat ellen panaszt nyújtott be, és kérte a nyomozás folytatását Csárádi ellen, mivel szerintük ő a felelős a dosszié eltüntetéséért.

Izrael: új külügyminiszter Külügyminisztert cserélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök: az eddigi infrastrukturális minisztert, Ariel Saront nevezte ki a külügyek irányítójának. Saron vezeti majd a palesztin probléma tartós rendezésére vonatkozó tárgyalásokat is, annak ellenére, hogy kijelentette: nem hajlandó fogadni Jasszer Arafat palesztin vezető kézfogását, mert még mindig terroristának tekinti a palesztin politikust. Saron ellenzi a 13 százalékos csapatkivonást is a megszállt területekről. Az új miniszter fogadtatása a zsidó államban vegyes, az arab vezetők zöme azonban nem tart a tárgyalások megakadásától. Jasszer Arafat Izrael belügyének tekinti a kinevezést, és nincs fenntartása az új külügyminiszter személyével szemben.

Morze

A Fővárosi Főügyészség szabadlábra helyezte Acifi Nijazit, aki néhány hete önként érkezett Magyarországra, hogy tisztázza ártatlanságát a Fenyő-gyilkosságban. Nijazi ügyvédje szerint a rendőrségi szakértők vizsgálatai kizárták, hogy az albán férfi lőtte volna le a Vico-birodalom vezetőjét.

Megkezdték aláírásgyűjtő akciójukat az országos nyugdíjas szervezetek a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének támogatásával. Követeléseik között szerepel, hogy a nyugdíjtörvényt egyoldalú kormányzati szándékkal ne változtassák meg.

A társadalombiztosítás a tb-vagyon államosítását követően legalább 65 milliárd forinttal lett szegényebb: a nyugdíjbiztosítási önkormányzat portfóliójának árfolyamvesztesége 48 milliárd, az egészségbiztosítási önkormányzat vesztesége 17,4 milliárd forint.

Felmentették a titkosszolgálatok vezetőit. Távozik Vidus Tibor, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, valamint Szász József, az Információs Hivatal és Hevesi-Tóth Ferenc, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetője.

Keresztényszociális Mozgalom néven új politikai tömörülést hozott létre a Kereszténydemokrata Néppárt nyáron megszüntetett keresztényszociális műhelyének közel félszáz tagja. A KDNP keretein belül szeretnének működni, ha ez nem sikerül, más párthoz nem csatlakoznának.

Továbbra is bizonytalan, hogyan választják Szlovákiában az államfőt: a kormányalakítási lázban égő Szlovákiában a volt ellenzék a közvetlen választás híve, de tartanak attól, hogy az új kormány szükségszerű megszorító gazdasági intézkedései miatt újra növekedhet Vladimír Meciar népszerűsége, aki így sikerrel pályázhatna az államfői posztra.

A Postabank vezetősége felmondott a Kurír valamennyi munkatársának - jelentette be rendkívüli szerkesztőségi értekezleten Szücs Gábor főszerkesztő, aki még pénteken a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában benyújtotta a K. úr ír című lap bejegyzési kérelmét. Szücs szerint más névvel ismét megjelenhet a bulvárlap.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?