Politikai hírek

  • 1999. november 25.

Belpol

Mit mondott Schmidt Mária?
A MaNcs múlt heti Egy hét rovatában megjelent, Schmidt: a holokauszt "marginális kérdés" című hírünk kapcsán Schmidt Mária, a miniszterelnök főtanácsadója levélben fordult szerkesztőségünkhöz, ami szerint olyan kijelentést tulajdonítottunk neki, "mely az idézett előadásban nem hangzott el". Schmidt Mária előadásának szövegét a Napi Magyarország 1999. november 13-i száma közölte. A holokausztra vonatkozó idézet e szerint így hangzik: "Ha annak gyökereit vizsgáljuk, mi okozta azt, hogy mára a második világháború világrengető eseményeiből szinte csak a zsidóság második világháború alatti megsemmisítésére irányuló hadjárat emléke maradt fent, mi az oka annak, ha a fiatalabb generációk a második világháborúról a holokausztra asszociálnak, akkor világosan kell látnunk, hogy ennek a történelmi hűséghez természetesen semmi köze sincs. A második világháború nem a zsidóságról, nem a népirtásról szólt. Bármennyire is sajnálatos: a holokauszt, a zsidóság kiirtása vagy megmentése mellékes, mondhatni marginális szempont volt, ami egyik fél háborús céljai között sem szerepelt." - A szerk.

Németország: erősödő antiszemitizmus Egy németországi közvélemény-kutató cég legújabb felmérésének eredménye szerint a megkérdezett németeknek kevesebb mint a fele határolta el magát antiszemita állításoktól. Különösen aggasztónak tartják, hogy a megkérdezett fiatalkorúak közül csupán minden második utasítja el határozottan az antiszemita állításokat. A náci időkben foglalkoztatott kényszermunkások kárpótlásával kapcsolatban még nincs egyezség: az egykori kényszermunkások jogi képviselői keveslik a nekik felajánlott 7 milliárd német márkát, amelyhez a német kormány hárommilliárdot ajánlott, az ipari cégek azonban nem hajlandók megemelni eddigi négymilliárdos ajánlatukat. Egy brémai közgazdászprofesszor, Thomas Kuczynski számításai szerint mai áron számolva 180 milliárd márka értékű munkát végeztek a kényszermunkások Németországban.

Gyermekjogok érvényesítése: visszásságok Bár a gyermekek jogai alapvetően azonosak a felnőttek jogaival, a törvénykezés ezt nem minden esetben érvényesíti - jelentette ki Polt Péter, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese. Vizsgálatának eredményeiről beszámolva elmondta: az otthont nyújtó gyermekintézményekben, a középiskolás diákjogok érvényesülése terén és a fogyatékosgyermek-otthonokban számos esetben tapasztaltak visszásságokat. Polt szerint egyelőre megoldatlan a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sorsa, és problémát jelent az örökbefogadás kérdése is. A hivatal vizsgálatot kezdeményez többek közt a gyerekek elleni erőszakos cselekedetek, a kizsákmányolás miatt, és számba veszik a drogfüggő fiatalok ellátásával, az etnikai megkülönböztetésekkel, a csonka családok gyermekelhelyezési és láthatási problémáival összefüggő kérdéseket is.

VIP-listák: vádemelés Napokon belül vádemelési javaslatot tesz az Országos Rendőr-főkapitányság több lappal szemben a postabanki VIP-lista nyilvánosságra hozatala ügyében: ezzel lezárul a banktitoksértés miatt augusztus 31-én elrendelt nyomozás. Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatójának tájékoztatása szerint az ügyben a Világgazdaság és a Napi Magyarország című napilap, valamint az Élet és Irodalom című hetilap munkatársait gyanúsítják. Az ORFK továbbra is nyomoz annak kiderítésére, hogy ki volt az az ismeretlen tettes, aki a banktitkokat képező iratokat eljuttatta a sajtóhoz. A Világgazdaság ügyét különválasztották a többi lapétól, mert az ORFK megítélése szerint a másodközlés nem döntő a titoksértés szempontjából.

Tribuszerné börtöben Több hónapos operatív adatgyűjtés után rajtaütöttek Tribuszer Zoltánné budapesti rejtekhelyén: a több mint hárommilliárd forint elsikkasztása miatt jogerősen 9 év börtönre ítélt vállalkozó a két évvel ezelőtt született jogerős ítélet után nem kezdte meg börtönbüntetését. Tribuszerné cégei, az 1993-ban alapított Tribu Bt. és az ugyanebben az évben egy komlói zöldségessel közösen létrehozott T&KG Kft. azt ígérték, hogy befektetésszervező gazdasági társaságként havonta 10 százalékot fizetnek a befizetések után. Rövid idő alatt közel huszonnégyezer szerződést kötöttek, mintegy 3,8 milliárd forint értékben. 1994-ben - a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény módosítását követően - az Állami Bankfelügyelet jogosulatlan pénzintézeti tevékenység gyanújával feljelentette a cégeket. Kiderült, hogy a magas kamatokat az újonnan belépő ügyfelek befizetéseiből fizetik, azaz piramisjáték folyt. Bathó Erzsébet másodrendű vádlott, aki a cégek könyvelését végezte - korábban a baranyai főkapitányság sajtóreferense; akkori élettársa, Lusztig Péter volt szocialista országgyűlési képviselő, a megye rendőrfőkapitánya - máig bujkál; büntetése három év hat hónap börtön. (Lásd még 39. oldal.)

Megfigyelési ügy: Kosztolányi-jelentés Kosztolányi Dénes, a megfigyelési ügyet vizsgáló parlamenti bizottság vezetője elkészítette a megfigyelési vizsgálóbizottság jelentéstervezetét. Kosztolányi 2013-ig titkosította a jelentéstervezetet, mert abban a vizsgálat során a bizottságnak átadott állam- és szolgálati titkok szerepelhetnek. A Népszabadság információi szerint a tervezetet Kosztolányi Keleti György, a bizottság szocialista alelnöke kizárásával készítette el. Kosztolányi a tervezetben több ügyészségi eljárás megindítását javasolja; a jelentéstervezetben Kosztolányi tényként kezeli, hogy szerinte a Pokorni elleni adatgyűjtésre megbízást adó Czégé Zsuzsanna a megfigyelést ki akarta terjeszteni Deutsch Tamásra és olyan személyekre is, akik nem töltenek be közéleti szerepet. Morze

A kormány államtitkári szinten felelőst jelöl ki, akivel folyamatosan egyeztethet a hazai zsidóság - jelentette ki Orbán Viktor a történelmi egyházak vezetőivel lebonyolított találkozóján. Orbán Schweitzer József országos főrabbi szavaira reagált, aki szerint hazánkban erősödik az antiszemitizmus.

Eljárást indítottak egy egri rendőr ellen: a Heves Megyei Főügyészség Nyomozó Hivatala S. K. 30 éves rendőrjárőrt azzal gyanúsítja, hogy agyonvert egy randalírozó részeg férfit egy egri bérházban.

Oktatási miniszteri biztos kezdte meg munkáját: Aáry-Tamás Lajos, mint elmondta, legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a konfliktusforrások feltárásával a problémák helyi szintű megoldását segítse elő. Az oktatási jogok biztosa nem tartozik a minisztérium szervezetéhez, kizárólag a mindenkori oktatási minisztertől függ.

Pert indított az első dohányos a nemdohányzók védelméről szóló törvény alapján. A felperesnek munkáltatója káros szenvedélye miatt mondott fel, de nem biztosított dohányzóhelyiséget. Munkajogi szakértők szerint Magyarországon is kártérítési perek indulhatnak a jövőben a dohányfüst okozta megbetegedések miatt.

A Pulitzer-emlékdíj alapítójának írott levelében tizenhárom magyar Pulitzer-díjas újságírót és több szerkesztőséget (köztük a Magyar Narancsot is) bírált Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet. Minősítése szerint az elismerésben részesült magyar újságírók munkája a tisztességes magyarok szemében visszataszító. "Nem egyforma mértékben, de a szememben nagyon igaztalanul írt és alkotott a díjazottak közül (...) a Magyar Narancs. Nem a csurkisták, de a tisztességes magyar polgárok szemében ezek munkássága visszataszító, ma is a szocialisták (bér)tollnokai, illetve az SZDSZ rosszabb szárnyának az értelmiségi tagozatát alkotják" - írta a Népszabadság közlése szerint Fábry Pálnak hazánk volt külügyminisztere.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?