Politikai hírek

publikálva
2000/9. (03. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Ciánszennyezés: perelünk

Megkezdte munkáját a Szamos és a Tisza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakasza mentén az ENSZ szakértői bizottsága a február eleji ciánszennyeződés körülményeinek és hatásának vizsgálatára. Magyarország magánjogi pert indít a ciánszennyezést okozó Aurul társaság ellen a nagybányai bíróságnál, és az Esmeralda céget is pereli Ausztráliában, jelentette be Dávid Ibolya igazságügy-miniszter Bukarestben. A román sajtó egy része szerint a tiszai halpusztulást nem a cián, hanem a magyarok tudatlansága okozta. Dávid Ibolya hangsúlyozta: a magyar állam fontosnak tartja a nagybányai magánjogi per gyors megindítását, így az Aurul társaság vagyonát zárolni lehet, és ezzel esély van a károk részbeni megtérülésére. A Máramaros megyei rendőrség és ügyészség már megkezdte a büntetőeljárást a nagybányai Aurul vállalat ellen.

Ausztria: lemondott Haider Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetőségi ülésén lemondott pártelnöki tisztségéről Jörg Haider; döntésének nincs kihatása az FPÖ kormányban való részvételére. Helyét a 39 éves Susanne Ries-Passer alkancellár foglalja el, aki 1996 óta a párt ügyvezető elnöke. Megfigyelők szerint Haider lemondásával beismerték: jelenléte a párt élén túlságosan nagy nehézségeket támaszt a kormánynak. Haider és az FPÖ kormányban való jelenléte miatt az EU 14 tagállama példátlanul kemény szankciókkal sújtotta Ausztriát. A belga külügyminiszter bejelentette: az EU-szankciók addig maradnak érvényben, míg nem távozik az osztrák kormány.

TH: levéltárként működne? Megkezdődött egy olyan törvénymódosítás előkészítése, amely azt célozza, hogy a Történeti Hivatal nemzetbiztonsági szaklevéltárként működjön, nyilatkozta a Magyar Hírlapnak a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztérium politikai államtitkára, a leendő miniszter. Demeter Ervin elmondta: a javaslat szerint minden ilyen jellegű irat forrásától függetlenül a hivatalba kerül, és a levéltári kutatás általános szabályai szerint lesz hozzáférhető. A titkosszolgálatok határidőre átadták a Történeti Hivatalnak mindazokat az 1990 előtt keletkezett iratokat, amelyek feladatuk ellátásához nem szükségesek.

Parlamenti ülésrend: háromhetente A kormánypárti többség elfogadta Salamon Lászlónak, a parlament ügyrendi bizottsága fideszes elnökének javaslatát, miszerint konszenzus híján az Országgyűlés nem egyszerű, hanem kétharmados többséggel határoz a parlamenti ülések összehívásáról. Az Alkotmánybíróság tavaly december 15-ig adott határidőt az Országgyűlésnek arra, hogy szabályozza a parlament ülésezési rendjét. Az egy-, illetve kéthetenkénti ülésezést célzó ellenzéki indítványok közül egyet sem támogatott a kormánytöbbség az ügyrendi bizottság ülésén. A javaslat tartalmazza azt a kitételt, hogy amennyiben nincs meg a minősített többség, alkotmányos felhatalmazás alapján a házelnök dönt az ülés összehívásáról. Az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP képviselője elutasította ezt az indítványt, álláspontjuk szerint ez a házelnök kizárólagos jogkörébe helyezi a döntést.

Médiakuratóriumok: csonkán Miután az ellenzék nem tudott megegyezni a médiakuratóriumok ellenzéki jelöltjeiről, sem arról, hogy a nyolcfős kuratóriumok számát emeljék fel, csonka kuratóriumi elnöksége lesz a Magyar Televízió után a Magyar Rádiónak és a Duna Televíziónak is: Áder János házelnök kijelentette, hogy nincs más választása, mint egyedül a kormánypárti jelöltek szavazásra bocsátása. Az MSZP és az SZDSZ bejelentette: bírósághoz fordul. Áder szerint a médiatörvény és az Alkotmánybíróság döntése alapján egyértelmű, hogy a delegáltak megnevezése nem egyenlő a közös jelöléssel, s a kuratóriumok megalakításának nem akadálya, ha az egyik oldal nem állít jelölteket. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész február 2-i állásfoglalása szerint az elnökség megválasztására a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok jelölése alapján, akár az egyes oldalak konszenzusa nélküli, képviselőcsoportonként egynél több jelölt állításával kerülhet sor.

Közgáz: súlyos megszorítások A tantárgyak számának csökkentését, oktatók elbocsátását is tervezi a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem, hogy elkerülje a teljes csődöt. Az ideiglenes intézményi tanács elfogadta az egyetem válságkezelő programját, e szerint a tervezett lépésekkel év végéig mintegy százmillió forintot kívánnak megtakarítani, és korszerűsítéseket sem terveznek. Egyelőre nem tudni, hány dolgozótól kívánnak megválni. Felmerült az a lehetőség is, hogy a vezető- és térítéses képzést folytató tanárok óradíját az egyetem csak szeptemberben fizetné ki.

Feljelentették Pepót Sikkasztás, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűncselekményének alapos gyanúja miatt feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen és a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségen egy debreceni lakos a környezetvédelmi miniszter ellen. A feljelentő kifogásolja: a kizárólagos állami tulajdonban lévő Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző (Hortobágyi) Kht. Pepó által nemesített búzafajtát termeszt (a kht. tulajdonosi jogait Pepó Pál gyakorolja). Kifogásolható, hogy Pepó Pál minisztersége idején a kht. igazgatójával közös pályázatot nyújtott be a Földművelésügyi Minisztériumhoz a Pepó-búzával összefüggő nemesítési program továbbfejlesztésére, a fajta mielőbbi kereskedelmi forgalomba hozására, a termelésben történő elterjesztésre - áll a dokumentumban. A miniszter és a kht. visszautasította a vádakat, amelyek szerinte alaptalanok.Morze

A kisebbségi önkormányzatok számára meg kell teremteni a nemzetiségi intézmények átvételéhez szükséges jogi és pénzügyi garanciákat, jelentette ki Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman becslése szerint mintegy 20-30 intézmény átvételére kerülhetne sor.

Jogellenes volt a vasutassztrájk a Fővárosi Bíróság elsőfokú döntése szerint február 13-án 18 órától, a MÁV Rt. és a három reprezentatív vasutas-szakszervezet megállapodása után. A sztrájk ezután azért folytatódott, mert a munkáltató felmondta a szakszervezeti tagdíjak levonására vonatkozó korábbi megállapodást.

A csernobili reaktor biztonságossá tételére újabb segélyt hagyott jóvá az Európai Bizottság. A felrobbant blokk fölé épített szarkofág költségeihez nyújtott segítség második részlete több mint 52 millió dollár. Az Európai Unió által erre a célra fordított összeg így eléri a 100 millió dollárt.

Fertőző agyhártyagyulladásban meghalt egy kecskeméti kisfiú. A gyerek betegsége nagyon gyorsan fejlődött ki, gyógykezeléssel nem tudtak segíteni rajta. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Bács-Kiskun megyei igazgatója hangsúlyozta: járványveszélytől nem kell tartani. Három másik gyermeket kórházban ápolnak meningitisszel.

Több száz New York-i tüntetett, amiért a bíróság első fokon felmentette azt a négy rendőrt, akik lelőttek egy színes bőrű férfit. Amikor a rendőrök igazoltatni akarták, a fegyvertelen férfi tárcáját próbálta zsebéből előhúzni; a rendőrök azért tüzeltek, mert azt hitték, pisztoly van a zsebében.

publikálva
2000/9. (03. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra