Politikai hírek

  • 2000. augusztus 10.

Belpol

Orbán-Torgyán-megállapodás a földalapról
Megszületett az elvi megállapodás Orbán Viktor miniszterelnök és Torgyán József földművelésügyi miniszter között a Nemzeti Földalap felügyeletéről - jelentette be Torgyán József. A magyar termőföldvagyon mintegy negyedét kitevő Nemzeti Földalap felügyelete körül hónapok óta koalíciós viták dúlnak: a Fidesz az ÁPV Rt.-re bízná a felügyeletet, az FKGP az agrártárcára, az MDF az Országgyűlésre. Torgyán a Népszabadságnak nyilatkozva nem fogalmazott egyértelműen, hogy a megállapodás szerint az FVM felügyeli-e a jövőben a földalapot. Lapértesülések szerint van esély arra, hogy az agrártárca a földalapot irányító testület meghatározó pozíciójába delegálhat egy saját jelöltet.

Moszkva: terrorakció Tizenkét halálos áldozatot követelt egy moszkvai pokolgépes robbantás: a robbanószerkezetet az orosz főváros központjában, a Puskin téri aluljáróban helyezték el. A sebesültek száma közel száz. Ugyanazon a helyszínen egy másik robbanószerkezetet sikerült hatástalanítani. Az orosz ügyészség terrorcselekmény gyanújával indított vizsgálatot, a moszkvai rendőrséget pedig fokozott készültségbe helyezték a véres merénylet nyomán. Egész Moszkvában megszigorították a biztonsági intézkedéseket, a teherautókat, gépkocsikat, épületeket rendszeresen átvizsgálják. Lakossági bejelentések alapján több száz talált tárgyat vizsgáltak meg a tűzszerészek. Az elkövetők kilétéről csak találgatások vannak.

Orbán megvédte Harrach nyilatkozatát Bár cigány vezetők és jogvédő szervezetek azt várták, hogy a kormányfő elhatárolódik Harrach Péter - a Narancsban is idézett, a kivándorolt roma családokat elítélő - kijelentéseitől, Orbán Viktor megvédte a szociális és családügyi minisztert. "A miniszter úrnak a véleménye és álláspontja a tényekből indult ki, és itt is a ténybeszédet tartom fontosnak - mondta a kormányfő rádióinterjújában. - A romák felemelkedéséhez az út a tanuláson és a munkán keresztül vezet" - tette hozzá. Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke Orbán szavaira reagálva kijelentette: úgy ítéli meg, hogy a miniszterelnököt nem tényszerűen tájékoztatják a romák helyzetéről, és személyes találkozót kezdeményez a kormányfővel.

Pedagógusbérek: befagyasztva? A PM nem támogatja a pedagógusbérek jövő szeptembertől történő húszszázalékos emelését - nyilatkozta az Oktatási Minisztérium gazdasági helyettes államtitkára. Stark Antal szerint a PM-ben attól tartanak, a béremelés - következő évre áthúzódó hatása miatt - már most túl sok pénzt kötne le a 2002-es költségvetésből. Ugyancsak túlzottnak tartja a pénzügyi kormányzat azt az igényt, amely 313 milliárd forintot szánna a közoktatási normatívákra. Stark szerint a közoktatási törvény két évvel ezelőtti módosítása ad olyan feladatokat az iskoláknak, amelyekhez szükséges az idén 275,5 milliárd forintot igénylő normatívák jelentős mértékű bővülése. A PM szerint túlzott pénzügyi kihatásai miatt módosítani kellene a törvényt. (A közszolgálatban dolgozók bérének alakulásáról lásd cikkünket a 11-13. oldalon.)

Gyógyszerár: patthelyzet A kormány által megfogalmazott célok nem teljesíthetők: hiába korlátozza a kormány az orvosságok árát, ettől még nem lesz olcsóbb a betegnek a gyógyszer - jelentette ki Orbán István, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke a befejeződött gyógyszerártárgyalásokat követően. Kijelentette: a gyógyszergyártók az üzleti élet szereplői, így nem vállalhatják át az államtól a szociális gondoskodás terheit. A hazai gyártók nem érzik felelősnek magukat a gyógyszerek inflációt meghaladó áremeléséért és a gyógyszerár-támogatási keret túllépéséért. Az OEP az árváltozás bevezetése után elő is írná az orvosoknak, hogy az átlagos terápia során az azonos összetételűek közül a legolcsóbb terméket rendeljék betegeiknek. A Magyarországon forgalmazott 5000-féle orvosság közül az egészségbiztosító 3400 szer árához ad támogatást, ezek 25 százaléka az olcsóbb, azaz lejárt szabadalmi védettségű termék.

Amerikai elnökválasztás: Lieberman alelnökjelölt Al Gore bejelentette: Joe Lieberman szenátor lesz a demokraták alelnökjelöltje. A vallásos zsidó politikus jelölése nagyban befolyásolja a közvéleményt: a társadalom többsége kedvezően fogadta a választást. A jelölt vallása a szavazók 26 százaléka szerint kifejezetten előnyös döntés a demokratáknak. A USA Today/CNN/Gallup-felmérés szerint Lieberman jelölése után Bush előnye gyakorlatilag szertefoszlott a nyilvántartott szavazók között. Lieberman pártjából elsőként ítélte el Clintont erkölcsi szempontból, ugyanakkor - elismerve az elnökség eredményeit - nem támogatta az alkotmányos felelősségre vonást. Nem tartanak attól sem, hogy az ortodox irányzathoz tartozó szenátor Izrael javára politizálna. Izraelben igen kedvező visszhangja volt jelölésének; a palesztinok és a szomszédos arab államok sokkal óvatosabban fogadták a Lieberman jelölésével kapcsolatos hírt, és kifejezték reményüket, hogy Al Gore és a Demokrata Párt nem lesz részrehajló a béketárgyalásokon.

Morze

Nincs nyugalom Baszkföldön: nyolcra emelkedett az ETA áldozatainak száma Spanyolországban. Meggyilkoltak egy baszk üzletembert, négy ETA-tag is életét vesztette, amikor - vélhetően pokolgépet szállító - autójuk felrobbant; egy nappal később Madridban robbantottak, ahol hatan megsebesültek. (Lásd cikkünket a 21. oldalon.)

Két év börtönre ítélte egy berlini bíróság a Német Demokrata Párt (NPD) egy tagját bombatámadás kísérletéért és náci propaganda terjesztéséért. Ezzel egy időben öt neonácit tartóztattak le Weimar környékén, az egykori buchenwaldi koncentrációs tábor közelében, és betiltott náci jelképeket koboztak el tőlük.

Egy oroszországi elmegyógyintézetből Magyarországra szállították és itthon kezelik a valószínűleg utolsó európai hadifoglyot: Tamás András a második világháború után került a kutyelnyicsi elmegyógyintézetbe. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet tájékoztatása szerint az idős férfi korához képest jól van, és remény van arra, hogy a magyar nyelvi környezetben visszanyeri memóriáját.

Szervezetet vált a Fidesz: vezető személyiségei az elmúlt hónapokban intenzív tárgyalásokat folytattak arról, hogy a párt mintegy tízéves tagság után kilépjen a Liberális Internacionáléból (LI), és csatlakozzon a konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárthoz (EPP). Otto von Lambsdorff, az LI egyik meghatározó vezetője korábban a Fidesz tervezett lépéséről úgy nyilatkozott, hogy az kedvezőtlen külpolitikai következményekkel járna, és megkérdőjelezné a magyar politika megbízhatóságát.

A román titkosszolgálat, a Securitate két alkalommal is besúgói nyilatkozat megírására kényszerítette - ismerte el Tőkés László királyhágó-melléki református püspök. Szavaira reagálva Pálfy G. István, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnökségi tagja kijelentette: Tőkésnek tisztáznia kell magát, és le kellene mondania tiszteletbeli elnöki tisztségéről; egy nappal később azonban az MVSZ sajtószolgálata nyilatkozatot adott ki, amely szerint a szervezet nem kérte a püspököt múltjának tisztázására.

Figyelmébe ajánljuk