OPEC: 800 ezer hordó olajtöbblet

A világ vezető olajexportőrei megegyeztek abban, hogy az áremelkedés megakadályozása érdekében napi 800 ezer hordóval növelik kivitelüket. Az OPEC korábban már döntött napi 500 ezer hordónyi pluszkitermelésről, így csak 300 ezer hordó tekinthető többletnek a piacon, aminek nem lesz valódi hatása az árakra. Az OPEC tagállamai jelenleg naponta 25,4 millió hordónyi olajat hoznak a felszínre. A megállapodás csak az OPEC tíz tagját kötelezi, és nem vonatkozik a naponta több mint 3 millió hordó körül termelő Irakra, amelyet - OPEC-tagsága dacára - a szervezet külön kezel olajexportjának ENSZ-ellenőrzése miatt. Az Egyesült Államok kormányzati tisztségviselői úgy nyilatkoztak, továbbra is figyelik a helyzetet, és később ítélik meg, hogy miként cselekednek.

Orbán-Fodor-szóváltás Nem felel meg a valóságnak Fodor Lajos azon kijelentése, hogy politikai döntés született a pápai repülőezred felszámolásáról, valójában belső szakmai elhatározásról van szó - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott interjújában. Orbán szerint Fodor ezzel mintegy elhárította a felelősséget egy szakmai döntés után, amelyet korábban ő maga is támogatott. A Magyar Honvédség parancsnoka viszont cáfolta, hogy politikai döntésnek nevezte volna a pápai katonai repülőtér bezárását, szerinte idézett nyilatkozata félreértésen alapul. A parlamentben Kövér László, a Fidesz elnöke élesen bírálta a honvédelmi tárcát a pápai repülőezred bezárása miatt; a Fidesz frakcióvezető-helyettese pedig arról beszélt, hogy a párt javaslatot dolgoz ki a repülőtér további hasznosításával kapcsolatban.

EU-csatlakozás: újabb találgatások A hat parlamenti párt képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el az EU-csatlakozási folyamat kérdéseiről, amelyben hangsúlyozzák: Magyarország alapvető érdeke, hogy a lehető legkorábbi időpontban, az elérhető legkedvezőbb feltételek mellett csatlakozzon az unióhoz - jelentette be Martonyi János külügyminiszter. Az Országgyűlés európai integrációs bizottsága ezentúl havonta kibővített ülést tart, ezeken részletes tájékoztatás hangzik el Magyarország és az EU tárgyalási álláspontjáról, és lehetőség nyílik a magyar pozíciók alakulásának megvitatására. A kibővített ülésre meghívást kap a külügyi bizottság elnöksége is, valamint a többi parlamenti szakbizottság integrációs albizottságainak elnökei. Az ősz folyamán vitanapot is tartanak a parlamentben az európai integrációról. A külügyminiszter szerint hazánk 2004. vagy 2005. január 1-jétől lép be az unióba.

Vallásszabadság Magyarországon A magyar alkotmány biztosítja a vallásszabadságot, amelyet általában véve a kormány is tiszteletben tart - áll abban a jelentésben, amelyet Madeleine Albright amerikai külügyminiszter ismertetett. A magyar kormányzat politikája és a különféle vallások baráti viszonya hozzájárul a vallás szabad gyakorlásához. A jelentés ugyanakkor utal azokra az aggodalmakra, amelyeket hazai kisegyházak fogalmaztak meg a kormány politikájával és a vallásszabadságról szóló törvény tervezett módosításával kapcsolatban. A beszámoló ismerteti, hogy az állam milyen mértékű támogatásban részesíti a vallási közösségeket, továbbá felsorolja azokat az egyházakat, amelyek finanszírozási megállapodást kötöttek a jelenlegi kormánnyal. A jelentés kitér arra: az elmúlt egy évben nem fordult elő olyan eset Magyarországon, hogy valakit fogva tartottak vagy bebörtönöztek volna a vallási hovatartozása miatt.

Ügyészség: szervezeti változások A legfőbb ügyész szerint a szervezett bűnözés térnyerése, a törvényi változások és hazánk európai uniós törekvései együttesen kényszerítették ki a most megkezdett átalakításokat az ügyészség szervezetében. Polt Péter elmondta: felállítják a kiemelt ügyek osztályát, amelynek a nagy horderejű ügyek nyomozása és az ügyészség által felügyelt nyomozó hatóságoknál zajló jelentős kárt okozó vagy kiemelt társadalmi veszélyességű bűnügyek nyomozásának felügyelete lesz. A Legfőbb Ügyészségen önálló nyomozócsoportot hoznak létre az ügyészség nyomozati illetékességébe tartozó, több megyére kiterjedő bűnügyek felderítésére. Az ügyészi szervezeten belül megszüntetik az önálló közlekedési osztályt, ugyanakkor megerősítik a gyermek- és ifjúságvédelmi szakterületet; létrehozzák a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó önálló ügyészi szervezetet. Polt az eddiginél nagyobb súlyt kíván helyezni a közvélemény hiteles tájékoztatására, ezért valamennyi megyében önálló szóvivőt neveznek ki.

Horn: az MSZP esélyes Esélye az MSZP-nek van a győzelemre 2002-ben, de garancia nincs rá - jelentette ki Horn Gyula a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A volt miniszterelnök szerint nem szabad a nemzet fogalmát átengedni a jobboldalnak. Horn az őt ért szocialista támadásokról úgy vélekedett: sok mindennel lehet vádolni, de azzal nem, hogy ne lett volna kulcsszerepe az MSZP naggyá válásában és kormányra kerülésében. A volt kormányfő elnökletével a közelmúltban megalakult Szövetség az Európai Magyarországért (SZEM) képviselői úgy döntöttek, hogy a szervezet bejegyzését kérik a Fővárosi Bíróságtól. A mozgalomhoz - tájékoztatásuk szerint - eddig több mint ezren csatlakoztak.

Morze

Békés határrevíziót sürgetett parlamenti felszólalásában Lányi Zsolt: sosem szabad lemondani arról a reményről, hogy békés úton, tárgyalásos alapon is lehet határokat rendezni - jelentette ki napirend előtti felszólalásában a kisgazda frakcióvezető-helyettes.

A bérek és a kötelező óraszámemelés ügyében egyaránt pozitív elmozdulásról számolt be a három pedagógus-szakszervezet illetékese az érdekegyeztető tárgyalásokat követően. A minisztérium számos szakszervezeti kezdeményezést megfogadott, így remény van arra, hogy a kötelező órákba beszámítanak majd a kerettantervek bevezetésével kapcsolatos feladatok, illetve a minőségbiztosítás kialakítására fordított idő is, vélekednek a szakszervezeti vezetők.

Törvénytelennek tartja a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöksége, hogy a 2001- 2002. évi költségvetési törvénytervezet mind ez idáig nem került a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa elé. Az érdekképviselet tiltakozik a kulturális törvény tervezett módosítása ellen, és nem ért egyet azzal sem, hogy a kultúrában dolgozók kimaradjanak a pedagógusoknak és az egészségügyi dolgozóknak megígért kiemelt bérfejlesztésből.

A 4-es metróvonal megépítése ellen foglaltak állást a kormánypárti képviselők az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának rendkívüli ülésén, amelyen a szocialista és szabaddemokrata honatyák nem vettek részt, mert az szerintük előkészítetlen volt, és a főváros vezetése sem volt jelen. Az állásfoglalás szerint a beruházás jelenleg megvalósíthatatlan, mivel a fővárosnak nincs a közlekedésfejlesztési koncepciójához környezetvédelmi programja.