´56-os sortűz: meghosszabbított vizsgálat Meghosszabbította a Legfőbb Ügyészség a nyomozás határidejét a Parlament előtt 1956. október 25-én leadott sortűz ügyében. Az 1993-ban indult nyomozást 1995-ben megszüntették, majd 1998-ban ismét folytatták, miután adatok kerültek elő arról: a tettesek a határőrség orosházi határőrkerületének egykori katonái között kereshetők. Az emberiség elleni bűntett gyanújával folytatott vizsgálat során újabb tanúkat hallgattak és hallgatnak ki, illetve áttanulmányozzák a határőrség archívumát az 1956. október 25-én eldördült lövések ügyében. Az eljárást a Budapesti Katonai Ügyészség folytatja, a Legfőbb Ügyészség határozata szerint december 28-ig.
Vajdaság: éles bírálatok A Nyugatról támogatott magyar autonómiatörekvések rossz vért szülhetnek a tartományban, jelentette ki Bosko Perosevic, a vajdasági tartományi kormány szocialista párti elnöke, reagálva arra, hogy három vajdasági magyar párt vezetői Szabadkán megalakították az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsot (IMNT). A belgrádi rádió kommentárja szerint a szerbiai hatalmi pártok korábban nem zárkóztak el attól, hogy a kisebbségek további többletjogokat kapjanak, ám a vajdasági magyar pártok nem a hatalom képviselőivel tárgyalnak, hanem úgymond Washingtonból, Brüsszelből és Budapestről kapják a tanácsokat. A kommentár elítélőleg említette Csurka István határrevíziós elképzeléseit.
Befejeződött Postabank-konszolidáció A Postabank rendkívüli közgyűlésén befejeződött a bank 152 milliárd forintos konszolidációs folyamata: elfogadták a bankcsoport 1997. évi, 31 milliárdos veszteséget mutató módosított mérlegét, valamint a 132 milliárdos veszteséget tartalmazó 1998. évi beszámolót. A bank sajtóportfóliójával kapcsolatos döntésekre csak néhány hónap múlva lehet számítani. Megszavazták azt is, hogy a bank kezdeményezze az állammal kötött konszolidációs szerződés módosítását, hogy a nem várt kiadások elszámolására is legyen lehetőség. A Postabank vezetése rövidesen ideiglenes helyre költözik a József nádor térről.
Egészségügy: zárolt hétmilliárd Megdöbbentette az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét, hogy a kormány döntése értelmében végleg zárolták az egészségügyi dolgozók 13. havi bérének hétmilliárdos fedezetét. Megítélésük szerint ezzel a döntéssel tovább folytatódik a kórházak teljes eladósodása. Az Egészségügyi Minisztérium közleménye szerint azonban a bér fedezete be van építve az egészségügyi intézmények társadalombiztosítási finanszírozásába, bár megjegyzik: azok az intézmények, amelyek nem tudják kigazdálkodni a bérforrásokat, hitelt lesznek kénytelenek felvenni az egészségbiztosítási pénztárból. Az EDDSZ azonnali egyeztetést sürget.
Draskovic: felmondott együttműködés Nem kíván a jövőben együttműködni a Milosevic szerb elnök megbuktatására törekvő politikai mozgalmakkal Vuk Draskovic szerb ellenzéki vezető. Bejelentette: támogatja a szerb vezetés által felajánlott előrehozott választások megrendezését. Erre szerinte már novemberben sort lehetne keríteni. A Szövetség a Változásokért elnevezésű ellenzéki tömörülés ugyanakkor megerősítette: folytatja a Milosevic-ellenes tüntetéseket, és néhány héten belül egész Szerbiában polgári engedetlenségi mozgalom elindításával igyekeznek kikényszeríteni Milosevic lemondását.
Ausztrália: nácik menedéke? A második világháború után az Egyesült Államok és Nagy-Britannia legkevesebb 127 kiemelkedő náci tudóst küldött Ausztráliába, nehogy az oroszok kezére kerüljenek - jelentette a Sydney Morning Herald című ausztráliai lap. Az újság egy eddig titkosított ausztráliai dokumentumra való hivatkozással támasztotta alá cikkét. A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi szervezete az ország náci bűnözőktől, a holokauszt felelőseitől való megtisztítására szólította fel Ausztráliát, követelve, hogy az ország fossza meg állampolgárságuktól a háborús bűnösöket, és újítsa fel vizsgálatait az ott bujkáló bűnösök után.
Kihallgatják Kaya Ibrahimot Postázták a német hatóságoknak azokat az iratokat, amelyek Kaya Ibrahim, Németországban élő török vendégmunkás cégvásárlásával kapcsolatosak: emlékezetes, ő vásárolt meg egyetlen napon 14, Schlecht Csaba által eladott Fidesz közeli céget. Schlecht Csaba, aki jelenleg a Mahir vezetésében dolgozik, rendőrségi tanúvallomása szerint nem emlékszik az adásvétel körülményeire. Kaya Ibrahimot a nemzetközi jogsegély keretében a magyar hatóságok partnereikkel tanúként hallgattatják ki. A 14, időközben fantomizálódott cég jelentős köztartozást hagyott hátra, csak a Centrum Kft. (tulajdonosai: Stumpf István, Simicska Lajos, Kövér Szilárd és Schlecht Csaba) több mint 100 millió forinttal károsította meg az államot.
Morze
Jól hangzó demagógiának minősítette Raskó György, a kancellária szakértője Torgyán József azon állítását, miszerint Magyarország agrárország lenne. A földművelési miniszter ezzel érvelt amellett, hogy tárcája 2000-ben az ideinél nagyságrenddel nagyobb, 413 milliárd forintos költségvetést kapjon a büdzsétől.
Új sajtótörvény kidolgozását sürgetné jövő évi parlamenti munkájában az MSZP: Lendvai Ildikó frakcióvezető-helyettes szerint a sajtótörvénynek tartalmaznia kellene a közszolgálati funkciók meghatározását, valamint a többi között szükséges lenne a közpénzekből történő sajtótámogatás feltételeinek tisztázása és az állami laptulajdonlás megszüntetése.
Államosították az M1-es autópálya Győr és Hegyeshalom közötti szakaszát: miután az autópálya állami kezelésbe került, a közlekedési tárca már megegyezett a bankokkal az összesen 52 milliárdra rúgó hitelek feltételeinek módosításáról. Húsz évre növekedett a futamidő, mérsékelték a kamatokat, de így is várhatóan 120-130 milliárd forintba kerül az autópálya húsz év alatt.
Vámorgazdaság vétségének alapos gyanúja miatt vádiratot nyújtottak be Pelikán László, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) volt bűnügyi igazgatója ellen. A vádirat szerint Pelikán László és öt másik rendőr alaposan gyanúsítható azzal, hogy ötvenezer forint feletti értékben vásároltak a rendőrség Teve utcai központjában árusított, feltételezhetően csempészett aranyból. Pelikán ma az APEH elnökének tanácsadója.
Egy 43 éves férfit gyanúsít a rendőrség az 1997-es, az MSZP és az SZDSZ két-két kerületi székháza elleni pokolgépes merénylet elkövetésével. J. Géza nyomára a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) segítségével jutott a rendőrség; az ORFK szerint a férfi kapcsolatban áll a szélsőjobboldali Ekrem Kemál Györggyel.
