A polgárok bíznak az ügyészségben, az ügyészség döntéseiben és elfogadják azokat – mondta Polt Péter legfőbb ügyész szerdán a Kossuth rádió A nap kérdése című műsorában. Hozzátette, „ha összehasonlítjuk a magyar szabályozást és gyakorlatot bármelyik külföldi szabályozással és gyakorlattal, azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar ügyészség független és ennek a függetlenségnek rendkívül szigorúan körbehatárolt jogszabályi feltételei és követelményei vannak."
Az őt érő támadásokról szólva azt mondta, csak a törvényt és az ügyészségre vonatkozó szabályokat kell szem előtt tartania. Szerinte az ügyészség szakmai szervezet, ezek a támadások pedig „politikai jellegűek”. Beszámolója szerint 2019-ben tovább csökkent a bűncselekmények száma; míg 2017-ben 226 452-t regisztráltak, tavaly 165 648-at. Az ügyészség váderedményessége 2013 óta emelkedik, a múlt évben ez a szám 98,3 százalékos volt. Ezen belül 85,1 százalékban az ügyészség indítványával egyezően állapította meg a bíróság a vádlottak büntetőjogi felelősségét – mondta a főügyész, aki szerint ez az arány európai szinten is jó eredménynek számít.
Hozzátette, az elmúlt években egyre gyorsabbak és hatékonyabbak lettek a vádemelést követő ügyintézések, több mint 58 százalékban büntetővégzés meghozatalára tettek indítványt – amelyet a bíróság tárgyalás nélkül meghozhat – , ezek száma idén tovább nőtt, 70 százalékra. A korrupcióról szólván azt mondta, az úgynevezett korrupcióérzékelési mutató és a bűnügyi statisztika között Magyarországon széles a szakadék; a nyáron az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarométer és a Transparency International közös felmérése azt mutatta, hogy a magyar lakosság szerint a leginkább – 13 százalékban – az egészségügyben jelent problémát a korrupció, ezt követte 3 százalékkal a gazdaság, a hivatali életben pedig mindössze 1-2 százalék volt ez az arány. Szerinte tény, hogy a korrupciós bűncselekményeket nehezebb felderíteni, de ebben is „jelentős eredményeket” sikerült elérni, a nyomozások, a felderítések és az eredményes vádemelések száma is nőtt ennél a bűncselekménytípusnál.
Szerinte „vannak még tartalékok” a korrupciós bűncselekményekkel szembeni fellépésben, erre példaként említette a versenyszférában a verseny tisztaságát sértő cselekmények büntethetőségének áttekintését és a készpénz forgalmának visszaszorítását. Az a javaslatuk már megvalósult, hogy a rendvédelmi szerveknél alkalmazott megbízhatósági vizsgálatokat ki kell terjeszteni a köz- és magánszféra "találkozási pontjaira". Polt Péter kiválónak nevezte az együttműködést az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF); azt mondta, az OLAF ajánlásaira minden esetben nyomozást rendelnek el, vagy azt a már meglévő nyomozáshoz csatolják. Ennek az „olajozott együttműködésnek” az eredménye, hogy az OLAF-ajánlások 47 százalékában emeltek vádat az elmúlt évek átlagában, ami jóval magasabb az uniós átlag 39 százalékánál. „A jó együttműködést mutatja az is, hogy évről évre csökken az OLAF-ajánlások száma” – fogalmazott.
