Akik meghatározták 2020-at – íme, a Narancs.hu jelöltjei!

  • narancs.hu
  • 2020.12.30 18:34

Interaktív

Politikusok, szakemberek, hétköznapi hősök – összeszedtük, hogy a Magyar Narancs szerkesztősége szerint kik határozták meg leginkább 2020-at. Szavazzon!

Kétség sem fér ahhoz a szomorú tényhez, hogy az idei év a koronavírus-járványról szólt, de bármennyire is úgy tűnik, az élet mégsem állt le, a különleges idők pedig különleges teljesítményekre is ösztönöztek. 2020 legmeghatározóbb személyeiről szóló listánk összeállításakor igyekeztünk az élet minden területéről összeszedni azokat, akik idén Magyarországon vagy a világban újat, vagy akár utat is mutattak, hatással voltak életünkre, fontos szerepet játszottak az évünk alakításában – pozitív és negatív értelemben egyaránt –, ezáltal pedig érdemesek méltatásunkra, de legalábbis említésünkre.

Következzenek hát 2020 legfontosabb szereplői a Magyar Narancs újságírói szerint – ők a mi jelöltjeink, de cikkünk végén Önök is elmondhatják, hogy közülük kit tartanak a járvány dominálta év legmeghatározóbbjának.

Kérjük, cikkünk végén szavazzanak, Facebook-oldalunkon pedig kommentben mondják el, ki maradt le a listánkról!

Egészségügyi dolgozók

A koronavírus-járvány uralta 2020-ban azok is egyre inkább a reflektorfénybe kerültek, akik a pandémia elleni küzdelem frontvonalában harcoltak és harcolnak azóta is: orvosok, ápolók, mentősök, és mindenki, aki az egészségügyben dolgozik. Márciusban új helyzettel kellett szembenézniük, hiszen egy eddig ismeretlen vírus jelent meg az életünkben, az állami egészségügyi ellátórendszer problémái pedig nemhogy eltűntek volna, de megsokszorozódtak. Orvos- és nővérhiány, alulfinanszírozottság, alacsony bérek és a transzparencia hiánya.

Koronavírus - Országos Korányi Pulmonológiai Intézet

 
Védőfelszerelést viselő ápolók és orvosok az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2020. december 11-én
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az első hullám alatt egy ország tapsolt nekik, az akadályt pedig legfőképpen saját szívósságuknak és leleményességüknek köszönhetően jól vették. A nyári viszonylagos csend után azonban megérkezett a második hullám, és vele együtt sok helyen beköszöntött a káosz.

Régóta jelmondata az a magyar egészségügynek, hogy sosem fog összeomlani, mert a benne dolgozók viszik a hátukon, amíg csak bírják – ám a koronavírus-járvány próbára teszi az erejüket. A Magyar Orvosi Kamara honlapja szerint december közepére már majdnem 40 egészségügyi dolgozó esett áldozatául a vírusnak, a kormány megbecsülés helyett ráadásul a nyakukba akasztotta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, amely még nagyobb bizonytalanságot eredményez a körükben. És már a taps sem szól, pedig ha 2020-nak vannak hősei, ők azok. (Fülöp Zsófia) 

SZFE-s diákok

Az, hogy az ország egyik legkisebb egyetemének kormányzati lerohanásából a 2020-as magyar közélet forró témája lett hosszú hónapokon át, csak a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) diákjai elszántságának, bátorságának, közösségi kiállásba vetett hitének, áldozat- és tettrekészségének köszönhető: az SZFE-s diákok egyszerűen azt mondták, hogy nem. Nem akarták elzavarni Orbán Viktort és kegyeltjeit, nem akarták leváltani a NER-t, és nem akarták megreformálni az ellenzéket sem, csak egy dolgot akartak: tanulni, szabadon.

SZFE_L1A2922w.jpg

 
Diákok az egyetemüket védve 
Fotó: Németh Dániel
 

„Az egyetem a miénk” — mondták, és ha százszor fenyegetett bosszúval a hatalom, akkor százféleképpen ismételték meg: énekkel, füttyszóval, színpadról, erkélyről, ablakból, gólyalábon, tavaszi utcabálon, őszi esőben, ötezredmagukkal a Kossuth, századmagukkal az Egyetem téren, Youtube-videóban, sajtótájékoztatón vagy éppen több ezres tömeg előtt október 23-án. Esetleg a hetven napja elfoglalt egyetem melletti kávézóban újságírói kérdésre: az egyetem a miénk, és nincs már hová hátrálnunk.

Nem idegesen, nem erőből mondták ezt, hanem nyugodtan, méltósággal, úgy, mint akik tudják: nem veheti el senki azt, ami tényleg az övék. Tényleg a miénk. Nincs hatalom, bármilyen arrogáns is, mely ne jönne ettől zavarba, függetlenül attól, hogy végül az einstand sikerül-e, a túlerő végül érvényesíthető-e. Az SZFE-s diákok idén nagyon hatásosan mutatták meg azt, miképpen lehet ezerszeres túlhatalommal szemben pozíciót fogni, saját narratívát építeni — egyáltalán, megnyerhető frontokat nyitni. (Pálos Máté)

Müller Cecília

Soha nem szerzett magának akkora figyelmet országos tisztifőorvos Magyarországon, mint Müller Cecília, akinek nevét 2020-ban ismerte meg az ország. Tagja lett a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt felállított operatív törzsnek, és a napi – sajtó nélküli – tájékoztatók állandó résztvevőjévé vált. Kezdetben nagy érdeklődés kísérte a beszámolóit, és miután az operatív törzs a kormánypárti sajtóorgánumok kevésbé kellemetlen kérdéseit helyezte előtérbe, Müller pedig többször is olyan tanácsokat adott, amelyek eltértek a nemzetközi szakmai álláspontoktól (például hogy a maszk viselése káros is lehet, vagy hogy a tömeges teszteléssel nem lehet megfékezni a járványt), a média elkezdte feszegetni a feladatra való rátermettségét, és a szakmai önéletrajzát is közérdekű adatigénylés útján sikerült csak nyilvánosságra hozni.

MullerCecilia_top_story_lead.jpg

 
Müller Cecília a sajtótájékoztatós pultjával együtt vált híressé  
Fotó: MTI 

A kormánynak ugyanakkor jó szolgálatot tett: az előtérbe helyezésével jelentős terhet levett a fontosabb döntéshozók válláról, akik a politikai céljaikra is fel tudták használni, például a Pesti úti idősotthonban terjedő fertőzés felelősségének az ellenzéki városvezetésre hárításával, vagy hogy azzal próbálta kisebbíteni a védekezésben résztvevők felelősségét: folyamatosan hangsúlyozta, az elhunytak többségében idősek vagy krónikus betegségben szenvedők voltak.

Akármit is gondolunk azonban az elmúlt évben nyújtott teljesítményéről, Müller Cecília végérvényesen beírta magát a hazai internetes kultúrába: megannyi mém, gif és videó ihletője, valamint tanácsai és aranyköpései is legendássá váltak. Egyszer olyan szabadon idézte Wass Albertet, hogy valójában Márai Sándortól idézett. Húsvétkor azt tanácsolta, hogy hipós vízben tisztítsuk meg a tojást fogyasztás előtt. Az első hullám alatt a játszóterek karbantartóit arra kérte, hogy hajtsanak végre homokcserét a homokozókban, a fiatalokat arra, hogy „ne bulizzanak”, a szülőket pedig arra, hogy a gyerekek semmiképpen ne vigyék be az otthoni „nyunyókájukat” az óvodába. Mindezeknek köszönhetően Müller Cecília Magyarország történetének eddigi legnehezebben elfelejthető országos tisztifőorvosa, és a 2020-as év egyik legmeghatározóbb alakja lett. (Béres Máté) 

Karácsony Gergely

Jól működő demokráciában aligha tekinthetnénk egy polgármester sikeres évének egy olyan esztendőt, amelynek a végén városa konkrétan csődközeli helyzetbe kerül, de Magyarország már régen nem jól működő demokrácia, Karácsony Gergely főpolgármesterségének pedig Budapest üzemeltetésén kívül az is tétje, hogy képes-e politikai alternatívát mutatni az Orbán-rendszerrel szemben. Utóbbi szempontjából nem is teljesít rosszul: főleg járványügyben mutatkozik meg, hogy higgadt, az állampolgárokat felnőttként kezelő kommunikációja mennyire elüt a miniszterelnökétől, és eddig a Városháza koalíciós vezetését is jól megoldotta, a színfalak mögötti súrlódásokból viszonylag kevés látszott a nyilvánosságban.

Október 23. - Az 1956-os pesti nők előtt tisztelgő kiállít

 
Karácsony Gergely maszkban - a maszkviselési szabályok elrendelésével is beelőzte a kormányt
Fotó: MTI/Mónus Márton 

A járvány és a kormányzati megszorítások nagyjából lehetetlenné teszik, hogy Karácsony megvalósítsa azokat a választási ígéreteit, amelyekhez pénz is kell, az atlétikai stadionért cserébe kialkudott egészségügyi fejlesztések viszont éppen az egészségügy látványos felértékelődésének idején valósulhatnak meg, a kijárási korlátozás pedig a kerékpáros-közlekedési elképzeléseinek adott lökést.

Bár tavasszal a kormány megpróbálta rátolni a felelősséget a Pesti úti idősotthon fertőzéseiért, Karácsony kommunikációs győzelmet aratott azzal, hogy a maszkviselési előírásokkal és a pedagógusok szűrésével is megelőzte Orbánékat. Egyelőre semmi nem utal arra, hogy a fővárosiak kiszeretnének polgármesterükből, a V4-es fővárosok Karácsony által kezdeményezett koalíciója pedig az európai politikai térképre is feltette Budapestet. Ő a kormánymédiában legtöbbet támadott politikus, de épp ezért róla lehet a leginkább azt is mondani, hogy egy pályán focizik Orbán Viktorral. Karácsony eddig mindig tagadta, hogy miniszterelnök-jelölti ambíciói lennének, de ellenzéki- és kormányoldalon is kevesen gondolják, hogy a döntése végleges lenne. (Teczár Szilárd)

Távozó indexesek

Július végén egy egész szerkesztőség állt fel egyszerre és adta be a felmondását, miután a nyáron elővezetett átalakítási terv, majd a főszerkesztőjük elmozdítása miatt azt érezték, hogy a tulajdonosok a korábbi status quót felrúgva beavatkoznak az integritásukba. Az újságírói függetlenség záloga – és ezt szabták feltételül az indexesek is – hogy a szerkesztőség tulajdonosi beavatkozástól függetlenül dolgozhasson, vagyis sem a tartalomba, sem a szerkesztőség összetételébe ne szóljanak bele, ez utóbbi sérült, amikor Dull Szabolcsot menesztették.

Index_top_story_lead.jpg

 
Távozó indexesek felmondás után 
Fotó: Index.hu/Bődey János 

Miközben azonban a magyar sajtószabadság az Index szerkesztőségi integritásának megsértésével újabb lövést kapott, az indexesek kihozták a maximumot a helyzetből, és a csendes lelépés helyett azt csinálták, amihez a legjobban értenek: élőben tudósítottak saját munkahelyük válságáról, ezzel tematizálva a közéletet jószerivel egész nyáron, illetve egy nyáron szokatlanul nagy létszámú tüntetést indukálva.

Bár kétségkívül nehéz, és elsőre sokak által vitatott döntés volt a közös felmondás, az indexesek példája biztosan megmutatta, hogy Magyarországon nem mindig érv az egzisztenciális félelem, a biztos munkahely megőrzése, és hogy igenis ki lehet állni az előre lefektetett elvek mellett a napi szintű kompromisszumok megkötése helyett.

Azóta ha kisebb-nagyobb bukkanókkal is, de elindították új újságjukat, a helyükön maradt új Index tulajdonviszonyaiban azóta bekövetkezett változás, a vezetői posztokon történt különféle mozgások, valamint a lap alkalmanként erősen kifogásolható tartalma pedig úgy tűnik, valóban a távozó újságírókat igazolta. (Fazekas Zsuzsanna)

Horvát Lili

Horvát Lili idei filmje, a Felkészülés meghatározatlan idejű együttlétre nem épp az egyszerű című magyar filmek közül való – nem megjegyezhetetlen, sőt, igazán karakteres a Halász Péterék Dohány utcai lakásszínházának egyik előadása utáni elnevezés. A filmben valóság és képzelet csúszik össze egy szerelmes nő fejében, a szerelem projektív természetéről szól. Márta, a negyvenéves idegsebész szerelmes lesz, nem kicsit. Sikeres amerikai karrierjét hátrahagyva visszatér Budapestre, hogy új életet kezdjen a választott férfival. Ám Márta hiába vár a Szabadság híd pesti hídfőjénél: a férfi nem jelenik meg a randevún. Márta kétségbeesetten a keresésére indul, de amikor rátalál, élete szerelme azt állítja: sohasem látta őt azelőtt. A film főszereplője Stork Natasa mellett Bodó Viktor, de feltűnik még az alkotásban Vilmányi Benett, Nagy Zsolt és Lukáts Andor is.

 
Horvát Lili a Magyar Narancsnak adott interjúján 
Fotó: Sióréti Gábor

 Horvát Lili rendező (a Szerdai gyerek utáni) második nagyjátékfilmje szeptember 24-e óta látható a hazai mozikban, illetve online platformokon, és amellett, hogy igazi közönségkedvenc, a szakma is elismeri. Miközben a Nemzeti Filmintézet döntése szerint a Felkészülés... képviseli Magyarországot jövőre a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díjért folyó versenyben is, a pandémia ellenére már most számos filmfesztiválon (Velencében, Torontóban, Varsóban, Chicagóban vagy például Argentínában és Franciaországban) bemutatták, és elég sok díjat is bezsebelt, akár csak főszereplője, Stork Natasa. Volt olyan, hogy minden hétre jutott egy-egy magyar siker, hála a filmnek. (Czenkli Dorka)

Szoboszlai Dominik

Ha Szoboszlai Dominik csupán egyetlen gólt lő egész évben, azt a győztes találatot, amit az Izland elleni Eb-kvalifikációs pótselejtező 92. percében szerzett, és Európa-bajnoki részvételt jelentett a magyar válogatottnak, akkor is ő lehetne a legmeghatározóbb idén a magyar sport területén. Ám a mindössze 20 éves labdarúgó egész éves teljesítménye sikertörténet.

Labdarúgó Osztrák Kupa

 
Szoboszlai Dominik itt épp miután a Red Bull Salzburggal megynerte a labdarúgó Osztrák Kupát májusban
Fotó: Christian Bruna / MTI/EPA/Christian Bruna

Bajnok és kupagyőztes lett klubjával, az utóbbi években kiemelkedő formában lévő Red Bull Salzburggal; játszott, gólokat lőtt és gólpasszokat adott a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában, és hasonlóan remek teljesítményt nyújtott a válogatottban. A kiválóan sikerült év megkoronázása az volt, amikor december 17-én a Bundesligában szereplő Red Bull Leipzig bejelentette, Szoboszlai 2025 nyaráig tartó szerződést írt alá az európai topligák egyik legdinamikusabban fejlődő, legígéretesebb csapatával, amely a német bajnokság egyik legerősebb, bajnoki címre esélyes és a Bajnokok Ligájában is érdekelt klubja. Kis túlzással válogathatott is az iránta érdeklődő csapatok közül, és azt sem túlzás állítani, hogy Szoboszlai kvalitásait és formáját tekintve nagyobb nevű, kifejezett sztárcsapatokba is beférne.

Eddigi pályafutása és eredményei több dologra is felhívják a figyelmet. Egyrészt arra, minden, hasonlóan kiemelkedő magyar tehetség létérdeke, hogy egyetlen évet se vesztegessen el az állami pénzekből kitömött NER-es csapatok házibajnokságává butított NB I-ben: Szoboszlait 16 éves korában igazolta le a Salzburg, majd néhány év másodosztályú kitérő után 2018-ban már osztrák bajnok lehetett. Másrészt legalább ilyen fontos, hogy ez a karrier a lehető leghosszabb ideig felfelé íveljen; hogy Szoboszlai ne kövesse el azt a hibát, amit például a korábban agyonsztárolt Dzsudzsák Balázs, aki a sikeres hollandiai évei után egyre lejjebb csúszott, míg végül Szijjártó Péter oldalán és az NB II-es Debrecenben kötött ki. Egy jól sikerült labdarúgói életpálya ugyanis a későbbi sportvezetői munkának is megágyazhat. (Ambrus Vilmos)

Joe Biden

Sokan nem várt fordulatként könyvelték el, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt legyőzte Donald Trumpot, főleg, miután 2016-ban bár hasonló kimenetelre számítottak a közvélemény-kutatók, ám akkor nagy meglepetésre a republikánus Trump lett a befutó Hillary Clintonnal szemben. Valószínűleg még soha nem követték annyian és olyan izgatottan amerikai elnökválasztás Magyarországon, mint idén novemberben; az ingatlanguru elmúlt négy éve a Fehér Házban ugyanis nemcsak az amerikaiak, de az egész világ számára ámokfutás volt.

2020. november 3-án, az amerikai elnök-, valamint képviselőházi és részleges szenátusi választások napján a Delaware állambeli Des Moinesben készített kép Joe B

 
Joe Biden a választások napján 
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Trump már 2016-ban is azzal kampányolt, hogy a bevándorlók miatt falat húz az amerikai-mexikói határra, amit a szomszédos országgal fog kifizettetni; megválasztását követően kijelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből; nem határolódott el a QAnon-mozgalomhoz tartozó összeesküvés-elméletekben hívő radikálisoktól sem, akik szerint az elnök a „deep state”-tel, vagyis a titkosszolgálatok és demokraták által irányított „árnyékállammal” küzd a háttérben. Több nő szexuális zaklatással vádolta meg, és nem átallott olyan zavarbaejtő kijelentéseket tenni, mint például hogy ki kellene próbálni a kézfertőtlenítő elfogyasztását a koronavírus-fertőzés leküzdése érdekében. 2020 azonban nem alakult jól Trumpnak; a járvány elleni küzdelem a világ összes kormányát kikezdi, e mellett az Egyesült Államokban hosszan tartó országos zavargások törtek ki, miután rendőri túlkapásoknak köszönhetően több afroamerikai életét vesztette.

Ebben a rendkívüli helyzetben a kampány és az elnökjelölti viták nem voltak annyira indulatosak, mint 2016-ban, de azért akadtak most is emlékezetes pillanatok bőven. Miközben Trump arról posztolt a Twitteren (többször is), hogy már nyert, Bidennek végül több államban sikerült fordítania, majd végül ő gyűjtötte össze a megválasztásához szükséges elektorokat is. Trump csalást is kiáltott, és megtámadta a szavazások eredményét, amit azonban a bíróságok elutasítottak.

Bár az átadás-átvétel még várat magára, Biden győzelme sokaknak reményt adott. Ígérete szerint az Egyesült Államok visszatér a korábbi elnökség alatt felmondott párizsi klímaegyezménybe, jóval humánusabb migrációs stratégiát dolgoz ki Mexikóval, állampolgárságot ad 11 millió illegális bevándorlónak, továbbá hárommillió új munkahelyet hoz létre. (Béres Máté)

Belarusz ellenzék

Aljakszandr Lukasenka 1994 óta irányítja Belaruszt, 2020. augusztus 6-án már hatodik alkalommal jelölte meg magát a választások győzteseként. Ezúttal azonban nem ment olyan simán a győzelem: az ellenzék, és az ő jelöltjük, Szvjatlana Cihanouszkaja szerint a választást elcsalta a hatalom és valójában az ellenzék nyert. A választás után nagy tömegek vonultak az utcára, hosszú tüntetéssorozat vette kezdetét, a brutális rendőri erőszak, letartóztatások, kínzások és halálos áldozatok ellenére pedig ez azóta sem csendesült el.

Az elnökválasztás eredménye elleni tüntetők felvonulása Minszkben 2020. szeptember 13-án.

 
Az elnökválasztás eredménye elleni tüntetők felvonulása Minszkben 2020. szeptember 13-án
Fotó: MTI/EPA

Az ellenzék közben megalakította a Koordinációs Tanácsot, amelynek tagjai közül többeket börtönbe zárt a belarusz hatalom, többen pedig emigrációba kényszerültek, köztük Cihanouszkaja is. Az ellenzéki vezető szerint azonban a harcot nem adják fel, addig folytatják, amíg győzelemre nem viszik az ellenzéket.

Az EU nem ismerte el a belarusz választást, és szankciókat vezetett be az ország ellen, december 16-án pedig a belarusz demokratikus ellenzéknek ítélte oda az Európai Parlament gondolatszabadságért járó Szaharov-díját, amelyet Cihanouszkaja úgy fogadott: „A belarusz emberek igazi hősök, akik ellen egy diktátor erőszakot alkalmaz, őket viszont a remény és a szebb jövőbe vetett hit vezérli. Ezért győzni fognak, győzni fogunk.” A Lukasenka-rezsim ellen 2020-ban felkelő, és azóta is kitartó belarusz ellenzéknek és tüntetőknek mindenképp helye van a listánkon. (Fülöp Zsófia)

Lengyel nők

Hihetetlen, hogy 2020-ban Európában még mindig beszélnünk kell arról, a nőknek joga van dönteni saját testükről és sorsukról, és hogy az abortusz törvényi tiltása csak sokkal veszélyesebb illegális műtétek felé tereli a nőket. Úgy tűnik azonban, mégiscsak beszélnünk kell erről, idén októberben ugyanis a politikai kinevezettekkel feltöltött lengyel alkotmánybíróság minden társadalmi vita nélkül úgy döntött, alkotmányellenes az a jogszabály, amely lehetővé teszi Lengyelországban az abortuszt a magzat károsodása vagy betegsége esetén

Tüntetők tiltakoznak az abortusz feltételeit szigorító alkotmánybírósági döntés ellen Varsóban 2020. október 30-án.

 
Tüntetők egy október végi varsói megmozduláson 
Fotó: MTI/EPA-PAP/Radek Pietruszka

Mivel a döntés gyakorlatilag az abortusz szinte teljes tilalmát hozza magával, Lengyelországban komoly tiltakozáshullám indult el utána, a tüntetők – elsősorban nők – minden nagyobb városban hosszú, napi szintű, több tízezres, Varsóban százezres tiltakozó meneteket tartottak, mindezt ráadásul a koronavírus-járvány idején. Az abortusz tiltása miatt kirobbant „nők sztrájkja” néven futó tüntetéssorozat felszínre hozta az emancipáció számos rendezetlen kérdését, társadalmi változásokat sürgetett, és összefonódott a paternalista kormánypárt (a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság, PiS) elleni tiltakozással is.

A lengyel nők kiállása itthon is példaértékű, és ha azt hisszük, hogy mindez távol van tőlünk, és csak a lengyel nők problémája, akkor 2020 arra is rávilágított, hogy ez nem így van. Itthon ugyanis a kormány is határozott lépéseket tett egy, a lengyelhez nagyon is hasonló irányba, élen Novák Katalinnal. Az idén családügyi miniszterré előlépett Novák ugyanis nagy lelkesedéssel csatlakozott egy nemzetközi abortuszellenes egyezményhez, év végén pedig egy olyan videóval borzolta a kedélyeket, amelyben amellett érvelt, hogy nem baj, ha egy nő nem keres ugyanannyit, mint egy férfi. Lengyelországhoz hasonló fejlődési utat bejáró országként lassan nálunk is ideje lenne érdemben beszélni a nők helyzetéről és az emancipáció kérdéseiről, bőven túl azokon a paneleken, amelyeket a kormánypárt hangoztat. (Fazekas Zsuzsanna) 

David Attenborough

Sir David Attenborough nem idén nyert meg magának minket, hanem amikor kábé hatévesek voltunk; annál is inkább emeljük kalapunkat, hogy 94 évesen is igazi trendszetter véleményvezér tudott lenni 2020-ban! Attenborough arra használta ezt a kissé (?) apokaliptikus évet, hogy talán eddigi legszemélyesebb természetfilmjében figyelmeztesse az emberi civilizációt arra, hogy eszelősen rohan a méltatlan kihalás felé. És hogy felmenjen Instagramra: a nála legalább öt generációval fiatalabbak által kedvelt felületen azzal az egyszerű üzenettel szerzett szűk öt óra alatt egymillió követőt, hogy „a világ bajban van”. Mindeközben a brit királyi családot is megnyerte egy új díjhoz, amelyet Vilmos herceg és Attenborough reményei szerint idővel „környezetvédelmi Nobel-díjként” fognak emlegetni. 

 
Sir David Attenborough-nak eszében sincs nyugdíjba vonulni 
Fotó: Joe Fereday/Silverback Films/Facebook/David Attenborough: A Life On Our Planet
 

De a televíziós ikon igazi nagy dobása idén a soron következő Netflix-dokuja és azonos című könyve volt. A David Attenborough: Egy élet a bolygónkon szakít a látványcentrikus, szélsőségesen dramatizált mikronarratívákra építő formátummal (miszerint minden állat egy műfaji séma: hajsza, háború, romkom, családi dráma, minden van itt), és az eddigieknél lényegesen többet bíz Attenborough személyére. Ezúttal nemcsak albatroszokról, termeszekről és bébiteknősökről mesél, nemcsak a csodálatos és kegyetlen természet történetét prezentálja, hanem ezek mellett egy másikat is: a sajátját. Elmeséli, honnan hova jutott ötven évtizedes pályafutása alatt, ezalatt mennyit változott ő, mennyit változott a természet, mennyit változtak az albatroszok, termeszek és bébiteknősök. Sir David sajnos a történetmesélés végén arra jut: ez a változás leginkább eltűnésre hasonlít. Az emberiség ezt benézte, és lehet, hogy végleg.

De ne pánikoljunk! Attenborough Pripjatynál kezdi a tőle megszokott érzelemgazdag, játékos, mégis áhítatos történetmesélést, és a 94 éves aktivistának még az is sikerül, hogy „személyes tanúvallomása“ — így nevezi filmjét — végére a természet által viszafoglalt katasztrófahelyszín optimizmusra adjon okot. Hiszen csak egy döntés kell ahhoz, hogy az ember megfordítsa a Földön a természet leigázásának, emberi szolgálatba állításának folyamatát, és belekezdjen a visszavadítás programjába. Elvégre ha a bálnák professzionális televíziós megmutatásával vissza lehetett szorítani a bálnavadászatot, akkor a bolygó, és vele együtt az emberiség megmentése is sikerülhet — latolgat Attenborough, és van egy olyan érzésünk, hogy ezekkel a gondolatokkal különböző formákban a következő években egyre többet fogunk találkozni. (Pálos Máté)

(Bár adná magát, hogy az év legszórakoztatóbb napjait adó Szájer Józsefet is legalább megemlítsük listánkon, úgy éreztük, bár az ereszcsatornás mutatványa nemzetközi elismerésre is számot tartott, a botrány pedig a keresztény-konzervatív politika álszentségére is rámutatott, a Fidesz EP-képviselőjének története mégis inkább epizódszerű volt, és nem határozta meg érdemben 2020 eseményeinek irányát.)

Kérjük, szavazzon! Az eredményekről később beszámolunk! 

Ön számára ki volt a legmeghatározóbb 2020-ban?
Egészségügyi dolgozók
SZFE-s diákok
Müller Cecília
Karácsony Gergely
Távozó indexesek
Horvát Lili
Szoboszlai Dominik
Joe Biden
Belarusz ellenzék
Lengyel nők
David Attenborough
Más
Created with Survey maker

Neked ajánljuk