Hogyan árusították ki a lakásokat fideszes önkormányzatok Budapesten?

Pult alól

Belpol

Miután kiderült, hogy a végrehajtók III. Richárdja, Schadl György fillérekért vásárolt össze önkormányzati lakásokat a fővárosban, a Fővárosi Közgyűlés eseti bizottságot hozott létre az ügy és az ilyesfajta gyakorlatok kivizsgálására. Mire jutottak eddig? Nem fogják elhinni: itt lakásokat is loptak!

Három évvel ezelőtt az erzsébetvárosi pénzügyi és kerületfejlesztési bizottság – még a fideszes kerületvezetés ideje alatt – 29 önkormányzati tulajdonú lakást hirdetett meg pályázat útján. A bizottság ülése előtt egy-két órával egy módosító indítvány formájában azonban benyújtottak egy új javaslatot, amely alapján az eredetileg eladásra szántak közül csak 10 lakást pályáztattak meg. Azok közül 8-at a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar korrupciós bűncselekményekkel vádolt elnöke, a tavaly év végén letartóztatott Schadl György vásárolt meg. Schadl rá­adásul az eredményhirdetés hivatalos időpontja előtt napokkal már ki is fizette az összes ingatlan vételárát (összesen 225 millió forintot). Mindez abból a vizsgálati dokumentumból derül ki, amelyet a VII. kerület DK-s polgármestere, Niedermüller Péter vezette eseti bizottság készített. A nemrég ismertetett jelentésből szépen kirajzolódik, hogyan adtak túl csekély vételárért a fideszes önkormányzatok a kerületi ingatlanokon, nem törődve a helyi igényekkel és a felelős vagyongazdálkodással.

A Fővárosi Közgyűlés ez év elején döntött az V. és VII. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló bizottság felállításáról. A bizottság alelnöke Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere lett, tagja volt Pikó András (Józsefváros független polgármestere), a munkát önkormányzati képviselőként az V. kerület részéről Szigeti Flóra Márta (Momentum) és Kovács Alex Gábor (MSZP) segítette. A Fidesz-frakció számára is fenntartottak két helyet, ám a kormánypárti politikusok nem kívántak élni a lehetőséggel, ahogyan a kormánypárti vezetésű V. kerület sem támogatta a bizottság munkáját. Budapest Főváros Kormányhivatala – amelynek vezetője Sára Botond korábbi józsefvárosi polgármester – már a bizottság megalakulásakor jelezte, hogy annak létrehozására és tervezett munkájára nincs jogalap. A főváros azonban úgy ítélte meg, hogy nincs jogi akadálya a testület ténykedésének. A vizsgálódás amúgy Józsefváros korábbi vezetésére nézve is kínos részleteket tárt fel.

 

Schadl manőverei

A vizsgálat szerint a Schadl-ügy­nek – amely külön fejezetet kapott a jelentésben – számos furcsasága van. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem állapítható meg, hogy mi alapján döntött úgy az utolsó pillanatban az erzsébetvárosi illetékes bizottság arról, hogy visszavonja a lakások kétharmadát a pályázatból, és csak 10-et hirdet meg. Az sem világos, hogy ezeket – amelyek túlnyomó részét azután Schadl vette meg – mi alapján választották ki. „Tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapokban nyilvánosságra került adatok szerint Schadl György a végrehajtói kamarával kapcsolatos korrupciós folyamatokban 800–900 millió forinthoz jutott jogtalanul, abból kell kiindulnunk, hogy az a pénz, amiből ezeket a lakásokat Schadl György megvásárolta, korrupciós pénz. Joggal feltételezhető, hogy Schadl ezt forgatta bele VII. kerületi ingatlanokba” – fogalmaz a bizottsági jelentés. További érdekesség, hogy az adásvételi szerződéseknél 8 lakásból 4-nél vevőként nem Schadl, hanem felesége, Schadl-Baranyai Helga szerepel, holott ő nem vett részt a pályázaton. Vajon hogyan lehet valaki vásárlója egy olyan ingatlannak, amelyre nem is pályázott?

A jelenlegi kerületvezetés emiatt megtette azokat a jogi lépéseket, amelyekkel megpróbálják semmissé nyilváníttatni ezeket az adásvételi szerződéseket. További súlyos kérdés, hogy miként lehetséges az, hogy az árverésről készült jegyzőkönyv szerint az árverezés időpontja 2019. július 19-e volt, míg az adásvételi szerződésben korábbi dátum, 2019. július 14. szerepel, utóbbi ráadásul vasárnapra esett. A bizottság szerint a vasárnapi dátum közokirat-ellenes, ezért érvényessége, jogszerűsége megkérdőjelezhető. A bizottság szerint a legsúlyosabb jogsértésnek azonban az tűnik, hogy miközben a vonatkozó döntés augusztus elsejei (akkor dőlt el, hogy Schadl nyerte meg a pályázaton az ingatlanok vásárlási jogát), a vételárat Schadl már július 29-én kifizette. A megvásárolt lakások közül aztán kettőt gyorsan el is adott, a maradék hatban a bizottsági jelentés szerint felújítási munkálatok zajlanak.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?