Mit kezd a NER az ellenzéki önkormányzatokkal?

Gáncs a célegyenesben

Belpol

Az Orbán-kormányok már eddig is számos eszközt bevetettek az önkormányzatok ellehetetlenítéséért, és mindez folytatódni látszik, várhatóan legalább a két és fél év múlva esedékes helyhatósági választásokig. Agglomerációs polgármesterekkel beszélgettünk a kilátásokról, és azt is megnéztük, hogy mire számíthat Budapest.

Az április elejei választások után néhány nappal Isaszegen ült össze a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöksége, a találkozón Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely is részt vett. Egyik forrásunk szerint a főpolgármester láthatóan maga alatt volt a választási vereség miatt, Márki-Zay pedig a kudarcot itt is ugyanazokkal az okokkal magyarázta, mint amelyekkel az április 3-át követő interjúiban is. Azaz: nem a kampánybeli hibák döntöttek, hanem a kormányzati propagandagépezet, amivel nem lehet versenyezni; Gyurcsány Ferencet és Jakab Pétert is többször említette, főleg a Jobbik elnökét, aki szerinte nem akart részt venni a kampányban, szóba sem állt vele. A MÖSZ tagjai az ülésen a médiahelyzetet ugyancsak „borzalmasnak” minősítették, amivel „valamit kezdeni kell”.

A MÖSZ még a választások előtt tízpontos javaslatcsomagot dolgozott ki, amely eltörölné az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulását, visszaadná számukra a gépjárműadó-beszedés jogát, kárpótolna a helyi iparűzési adó (hipa) csökkentéséért, valamint visszaállítaná a települések építésügyi jogköreit. Ezt Orbán Viktor miniszterelnöknek is elküldték, aki eddig nem reagált rá. A választási eredmény és az eddigi orbáni politika ismeretében e pontokból semmi nem valósul meg. A Népszava minapi cikke szerint ráadásul az önkormányzati rendszer átalakítása hamarabb bekövetkezhet, mint ahogy arra a szektor szereplői korábban számítottak. Az írás szerint az államháztartás növekvő hiánya, valamint a meglódult infláció miatt szükséges újabb vagy emelt adóterheket az Orbán-kormány úgy teheti a gazdasági szereplők számára elfogadhatóbbá, ha például eltöröl egy régit – és ez lehet a már megfelezett hipa. Ez a döntés persze a fideszes vezetésű településeket is sújtaná, és bár nagy részüket a kormány valószínűleg kompenzálná valamilyen mértékben, az csak növelné ezen önkormányzatok függőségét is.

Káosz, csőd

Gémesi György MÖSZ-elnök, Gödöllő polgármestere szerint a hipa kivezetése nem menne egyik pillanatról a másikra, ez annál bonyolultabb ügy. Egyfelől ennek az adónemnek a terhére az önkormányzatok 90 százalékban működési feladatokat (kifizetések, energiaköltségek, étkeztetés stb.) látnak el, tehát a pénzt valahonnan pótolni kell. Másfelől az intézkedés fideszes vezetésű önkormányzatokat is érintene, és vannak olyan kormánypárti városvezetők, akik már „finoman megszólaltak”, hogy reformokra van szükség, illetve hogy a hipát nem lehet tovább csorbítani. Azzal még tud játszani a kormány, hogy mely településeket és miképpen kompenzál, de a hipa teljes eltörlését Gémesi kizártnak tartja. Tény, hogy az államháztartási hiány miatt hozzá kell nyúlni a költségvetéshez, ami érintheti az önkormányzatok számára tervezett állami források összegét – ehhez viszont végig kell nézni az összes települést, mert már nincsenek tartalékaik, illetve ami még van, az fejlesztési célból le van kötve, például pályázatok megírásához.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.