"Az FKGP-t nem lehet bedarálni"
Bánk Attila, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetõje
MaNcs: Minek köszönhetõ az év eleje óta tartó politikai offenzívájuk? Például hogy januárban találkozót kezdeményeztek a miniszterelnökkel, hogy privatizációs és pénzügyi kérdésekrõl tárgyaljanak. Ráadásul Torgyán pártelnök távollétében.
Bánk Attila: Pontosítanék: mi nem kezdeményeztünk ilyen megbeszélést Orbán Viktor miniszterelnök úrnál, ezt a sajtó interpretálta ilyen módon. A két párt koalíciós megállapodásában szerepel, hogy a miniszterelnök lehetõség szerint havonta egyszer eljön a frakcióülésünkre, és tájékoztat bennünket azokról a dolgokról, amik ránk tartoznak. Emellett természetesen a mi minisztereink is elmennek a Fidesz-frakció üléseire. A miniszterelnök úr utoljára novemberben volt frakcióülésünkön, decemberben a költségvetés volt napirenden, januárban szünet volt, februárban kezdõdött a parlamenti munka. Ezért merült fel frakcióvezetõségi ülésen, hogy célszerû volna ismét meghívni a miniszterelnök urat. Ennyi volt tehát, nem különbeszélgetésre hívtuk. Kétségtelenül felmerült azonban ezen az ülésen, hogy néhány kérdést fel kell vetni, amit a frakciótagok nem igazán értenek.
MaNcs: Felmerült például, hogy a kisgazdák erõsítenék ellenõrzõ szerepüket a gazdaság, a pénzügyek területén.
BA: Igen, ez felmerült olyan értelemben, hogy a kisgazdapárt nagyobb rálátást szeretne az ország pénzügyi-gazdasági folyamataira. Ennek keretében tárgyaltunk Surányi Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével is.
MaNcs: Önök kaptak egy elég nagy pénzügyi felelõsséggel járó tárcát, a PHARE-pénzekért az önök minisztere felel. Viszont úgy tudni, Boros Imrét Torgyán József kritikával illette a frakcióülésen.
BA: Én nem fogalmaznék úgy, hogy kritikával illette.
MaNcs: Az sem igaz, hogy a környezetvédelmi minisztert kritikával illette?
BA: Errõl a kritikai megjegyzésrõl sem tudok.
MaNcs: Pedig vezetõ kisgazda politikusok, frakciótagok is elégedetlenek Pepó Pállal. Sõt állítólag a miniszterelnök is fontolgatta a leváltását.
BA: Hírek jönnek, hírek mennek, én ezeket nem tudom kommentálni. Azt viszont kifejezetten cáfolom, hogy felmerült volna bármilyen minisztercserénk. A pártvezetés elégedett a miniszterei munkájával.
MaNcs: A Surányi Györggyel való találkozás után ön és helyettese elég ellentmondásosan nyilatkoztak az MNB gazdasági átvilágításáról. Ön azt mondta, okafogyottá vált a parlamenti vizsgálóbizottság létrehozása, Turi-Kovács Béla szerint azonban csak akkor nem kell bizottság, ha az Állami Számvevõszék rendszeresen ellenõrzi a jegybankot.
BA: Surányi Györggyel több mint két és fél órát tárgyaltunk, és azt kell mondanom, jó hangulatú megbeszélés volt. Õszintén beszéltünk sok mindenrõl, amirõl korábban nem tudtunk szót váltani, például az ellenõrzés törvényes módjairól. Az alapprobléma a monetáris politika különbözõképpen történõ értelmezése volt. A másik lényeges kérdés a parlamenti vizsgálóbizottság létrehozása volt. Ezt én kezdeményeztem, mert a Nemzeti Bank bécsi leánybankjának jelentõs külföldi adósságai halmozódtak föl, és nem tudtuk, hogyan keletkezett ez a hatalmas hiány. A beszélgetés egy része errõl szólt - ez titkos információkat is tartalmaz, úgyhogy errõl nem beszélhetek -, és ha nem is kaptunk mindenre kielégítõ választ, abban maradtunk, hogy ezt az MNB új felügyelõbizottsága fogja kivizsgálni. Úgy gondolom, hogy az átvilágítóbizottság létrehozására tett javaslatom okai megszûntek, hiszen a parlament azóta választott új felügyelõbizottsági elnököt, másrészt bizonyos kérdésekben választ kaptunk a bécsi leánybank gazdálkodásával kapcsolatban. Ezt Turi-Kovács Béla nyilván nem így értelmezte.
MaNcs: Olyannyira nem, hogy közölte: "Az FKGP fenntartásai a jelenlegi magyar bankrendszerrel kapcsolatban változatlanok."
BA: Nem tudom, bankrendszer alatt mit értett Turi-Kovács Béla. Vannak ugye a kereskedelmi bankok, azok döntõ részben külföldi kézben vannak, és van a Magyar Nemzeti Bank. A bankrendszerrel kapcsolatban nekem és a kisgazdapárt meghatározó pénzügypolitikusainak sohasem voltak problémái.
MaNcs: Viszont Torgyán József azt írta a Hazánk holnap címû kisgazda programban, hogy "a liberális csapda veszélye abból is áll, hogy a nagybankok elnökeit és vezetõit (...) csak olyan körbõl engedik kiválasztani, amely a liberális vezetést biztosítja".
BA: Ez ugye most változott, hiszen a Magyar Fejlesztési Banknak és a Postabanknak új menedzsmentje van.
MaNcs: De kell-e változtatni az elmúlt évek monetáris politikáján?
BA: Alapvetõen fenn kell tartani. Senki sem kérdõjelezte meg a bankrendszer felépítését, a kereskedelmi bankok, a jegybank szerepét.
MaNcs: A jegybank autonómiáját sem?
BA: Azt sem. Nem errõl szólt a történet, hanem arról, van-e a jegybanknak megfelelõ ellenõrzése, vagy sem, és ha az eddigi ellenõrzés még nem derítette volna fel, akkor mekkora veszteségei vannak a jegybanknak, és azok honnan erednek. Ezekre részben választ kaptunk, részben pedig garanciát arra, hogy a felálló felügyelõbizottság ezt a kérdést is felügyeli.
MaNcs: A frakcióülésen Torgyán József arról is beszélt, hogy bár alapvetõen "harmonikus" a koalíciós együttlét, két területen konfliktus alakult ki: az egyetemi összevonások és az FTC kérdésében.
BA: Én nem is konfliktusokról, csak nézetkülönbségekrõl beszélnék. Konfliktusról csak akkor beszélhetnénk, ha két kikristályosodott álláspont egyszerre jelenne meg, mondjuk a törvényhozásban, márpedig jelenleg ez nem így van. Arról van szó, hogy a Fidesz egyes csoportjai úgy látják, a felsõoktatásban egyfajta koncentráció szükséges, és úgy látják, hogy a sportingatlanoknál egyfajta tõkekoncentráció szükséges, tehát be akarják vonni valamennyi állami ingatlant egyetlen, újonnan kreált minisztérium alá. Nem biztos, hogy a sportminiszternek az a feladata, hogy egy százmilliárd forintot meghaladó ingatlanegyüttest irányítson. A felsõoktatás ügyében is mögénk sorakozott fel a szakma.
MaNcs: Pokorni Zoltán viszont azt mondja, hogy a szakma, az intézmények 80 százaléka támogatja az egyetemi integrációt.
BA: Gondolom, a másik oldalról ugyanilyen listát fel lehetne sorolni. A vita feloldására a koalíciós megállapodás ad lehetõséget: a Fidesz elnöke és a kisgazdapárt elnöke meg fogja beszélni. Nem látom ezt akkora problémának, amekkorát a sajtó csinál belõle.
MaNcs: Ön tavaly nyár óta nem egyszer nyilatkozta, hogy kommunikációs zavarok vannak a két párt között, és az FKGP javítani szeretne az egyeztetésen.
BA: Én azt mondtam, hogy adott esetben vannak kommunikációs nehézségek, de ezek nem hatnak ki a három kormánypárt együttes kormányzati tevékenységére.
MaNcs: Lányi Zsolt az önkormányzati választások után úgy nyilatkozott, hogy markánsabban kellene megjeleníteni az FKGP arculatát, és új alapokra kéne helyezni a koalíciós megállapodást. Erre szükségük is lehet, hiszen a legutolsó adatok szerint nem állnak valami jól.
BA: Fél évvel a választások után és három és fél évvel a következõ választások elõtt a 4-6 százalék nem mondható se jó, se tragikus eredménynek. Úgy gondolom, hogy egy fél éven belül sok mindent végig kell gondolnunk és meg kell oldanunk a párton belül. Másrészt az a szervezõmunka, ami a vidékfejlesztés vonatkozásában eddig elindult, valamelyest hatni fog a népszerûség növekedésére.
MaNcs: Azt viszont ön mondta valamikor õsszel, hogy az FKGP-t annak idején nem tájékoztatták Simicska Lajos kinevezésérõl. Késõbb errõl nem nyilatkozott bõvebben.
BA: Most sem szeretnék errõl nyilatkozni. Nem feladatom más tárcák kinevezési gyakorlatának dicsérete vagy bírálata. Én azt gondolom, hogy az ügy részemrõl le van zárva.
MaNcs: Az MDF-ben az elnökválasztás kapcsán Dávid Ibolyát úgy emlegették, mint azt a személyt, aki elõbb-utóbb beviszi a pártot a Fideszbe, illetve egy uniópártba. Az FKGP-t nem fenyegeti az a veszély, hogy a Fidesz bedarálja?
BA: Semmiképpen sem. A kisgazdapártot két alapvetõ ok miatt nem lehet bedarálni. Az egyik az, hogy a párt vezetésének - és ezalatt én úgy háromszáz embert értek - elemi érdeke az önállóság. A másik, ennél is súlyosabb érv az, hogy a mi szavazóbázisunk teljesen eltér a Fidesz szavazóitól, a kettõ össze nem keverhetõ.
MaNcs: Azért sok kisgazda szavazó tavasz óta ott ragadt a Fidesznél.
BA: Errõl semmilyen felmérésünk nincs, de az biztos, hogy az emberek szeretnek a gyõztesre szavazni. Ez nem jelenti azt, hogy a szavazóbázisokat hosszú távra ne lehetne kikristályosítani.
MaNcs: Nem azért lesz Pokol Béla a választójogi reformot elõkészítõ parlamenti bizottság elnöke, mert a párton belül õ a leginkább Fidesz-konform?
BA: Szó sincs róla, azért esett rá a választásunk, mert õ az alkotmányügyi bizottság elnöke. A Független Kisgazdapárt mellett õt javasolta az MDF is.
MaNcs: Nyilván elõkerülnek a régi kisgazda követelések is: kétkamarás parlament, közvetlen elnökválasztás, ilyenek.
BA: Pontosan ezért gondolom azt, hogy ez a hatpárti bizottság nemcsak arról fog tárgyalni, kisebb vagy nagyobb lesz a parlament, hanem arról is, hogy Európában milyen a választójogi rendszer, hol mindenhol van kétkamarás parlament, és ebbõl milyen választójogi következtetések fakadnak. Ha tagjai leszünk az Európai Uniónak, akkor a magyar választójogi rendszernek nemcsak a magyar tradícióknak, de az európai elvárásoknak is meg kell felelnie.
MaNcs: Mondja meg, ha tévednék, de teljesen nyilvánvaló, hogy nem lesz kétkamarás parlament, és nem lesz közvetlen elnökválasztás. Önök minden esetben meg fognak alkudni a Fidesszel.
BA: Elképzelhetõ, hogy nem lesz kétkamarás parlament, de ez nem eredménykötelem, ha szabad ezt a jogi kifejezést használnom. Nem arra szerzõdtünk, hogy hat hónap múlva leteszünk az asztalra valamit. Abban állapodtunk meg, hogy átnézzük ezeket a közjogi kérdéseket. A szocialista Horn Gyula egyébként azt mondja, szükség van kétkamarás parlamentre, és az MDF sem ellenzi. Ez már három párt.
MaNcs: Az utóbbi idõben érdekes közeledések történtek a szocialisták és a kisgazdák között. Nemcsak Horn Gyula sokat idézett gondolatkísérletére gondolok, hanem Horváth Béla frakcióvezetõ-helyettes legutóbbi Népszabadság-interjújára is, amelyben az eddigieknél lényegesen enyhébb hangot ütött meg az MSZP-vel szemben.
BA: Én is olvastam a Horváth Bélával készült beszélgetést, de nem olvastam ki belõle, hogy nyitott volna a szocialisták felé. Ugyanakkor meggyõzõdésem, hogy a Független Kisgazdapártnak egy dinamikus és a középrétegek felé nyitó, konszolidált pártnak kell lennie, és igenis mindenki felé nyitottnak kell lenni. Ez nem jelenti azt, hogy a koalíciós szerzõdést ne tartanánk be, és ne képzelnénk el akár további négy évre is a jelenlegi koalícióval való együtt menetelést.
MaNcs: Azért az érdekes, hogy a kisgazdák más hangvételt ütnek meg az MSZP-vel szemben, mint mondjuk Szájer József, aki "szellemi polgárháborúról" beszélt.
BA: Más a hangvétel, de mint az elõbb is mondtam, én nem szoktam más pártok vezetõinek nyilatkozatait kommentálni. Ha õ úgy érzi, hogy szellemi polgárháború van, akkor úgy érzi - én nem úgy érzem.
MaNcs: Hamarosan elõkerül az államfõ kérdése. Készülnek a Torgyán utáni idõszakra?
BA: Én nem tudok arról, hogy készülnénk a Torgyán utáni idõszakra. Nincs ilyen. Most Torgyán József a kisgazdapárt elnöke, és nem merül fel az utódlás kérdése.
MaNcs: Gyimóthy Géza közölte, hogy Torgyán úr az FKGP köztársaságielnök-jelöltje. És úgy tudni, ön lesz az utóda.
BA: Nem olvastam Gyimóthy úr nyilatkozatát, ha ezt mondta, akkor ezt tõle kellene megkérdezni. Természetesen a kisgazdapárté a jelölés joga - de minden problémát akkor kell megoldani, ha felmerül. Ha elõkerül a köztársasági elnök jelölésének kérdése, akkor a Független Kisgazdapárt a megfelelõ személyt fogja jelölni.
Seres László
