MaNcs: Miért érdekelt a távközlésben egy kábeltévé-társaság?
Szalay Dorottya: Az UPC Magyarország közel félmillió előfizetővel a legnagyobb széles sávú távközlési társaság hazánkban. Kábeltelevíziós és telekommunikációs társaság, mert meglévő kábelhálózatait folyamatosan átépíti, hogy azok alkalmassá váljanak az integrált interaktív távközlési szolgáltatások nyújtására. Ezeken a hálózatokon nagy mennyiségű videojel, valamint hang és adat egyidejű átvitele válik lehetővé, vagyis a kábeltelevíziós szolgáltatáson túl internet- és telefonszolgáltatásra is alkalmassá válnak. Erre a technológiai fejlődés és a médiatörvény is kötelez bennünket, hiszen a hagyományos telefonhálózat széles sávú szolgáltatások nyújtására nem igazán alkalmas.
MaNcs: Önök a közelmúltban fizetett hirdetésekben is vitába szálltak a Matávval. Miért kellene a telefontársaságot a kábelpiacról törvényekkel távoltartani?
SZD: Jelenleg a kábelszolgáltatók nem nyújthatnak telefonszolgáltatást, noha technológiailag ez már lehetséges volna. Ugyanakkor a Matáv nyújthat kábeltévés szolgáltatást, internetet vagy egyéb távközlési szolgáltatást, ráadásul a távközlési bevételek túlnyomó része a telefonszolgáltatásból származik, nem a műsorelosztásból. Ez a szabályozás nagyon egyenlőtlen helyzetet teremt. Amíg a verseny ki nem alakul a piacon, a telefontársaságok kábeltévés tevékenységét korlátozni kellene, hogy másnak is lehetősége legyen felnőni. 2002. január elsején jogilag megnyílik a piac, és többé nem csak a koncessziós telefontársaságok nyújthatnak telefonszolgáltatást. Ahol viszont a Matáv megszerzi a kábeltévé-hálózatot is, más nem rúghat labdába - ez a fő oka annak, és nem a műsorelosztásban rejlő haszon, hogy a Matáv belépett a széles sávú hálózatok piacára. A potenciális versenytársakat szeretné előre megölni. Az Európai Unióban ezt felismerték, onnan óriási a nyomás. Más kérdés, hogy az uniós bizottságoknak milyen lehetőségeik vannak a nemzeti kormányok befolyásolására.
MaNcs: Az EU-ban létezik-e ilyen korlátozás, és kialakult-e árverseny a vezetékes és a kábelszolgáltatók között a távbeszélőpiacon?
SZD: Az Európai Unióban három elmaradottabb helyzetben lévő ország kivételével 1998. január elsején liberalizálták a piacot. Azelőtt számos országban korlátozták a telefonszolgáltatókat a kábeltévés tevékenységben való részvételben, és sok esetben a valódi verseny létrejöttéig életben maradtak ezek a korlátozások. Az árversenyre Bécs példáját tudnám felhozni: Ausztriában 1998 elején liberalizálták a piacot, a kábeles telefonszolgáltatást idén januárban indítottuk meg. Ez már az első hónapokban kemény árversenyt hozott, ami a szolgáltatás minőségében is megnyilvánul. Ausztriában kábeltelefonnal átlagban huszonöt százalékkal kevesebbért lehet telefonálni, mint a nagy nemzeti telefonszolgáltatónál, és a körzetek nagyvonalúbb kialakításán is sokat nyerhet az előfizető.
MaNcs: Ehhez képest a Matáv a törvénymódosítás után alig egy hónappal a Matáv Kábel TV Kft. 25 százalékos üzletrészét és 75 százalékos szavazati jogát eladta a Hungária Biztosítónak, és így mentesült a korlátozás alól. Mit szólnak ehhez?
SZD: Ez a törvény szellemével teljes mértékben ellentétes lépés a Matáv részéről, hiszen jogi kiskapukat találni nem nehéz dolog. Mi azt hittük, hogy a telefontársaság tiszteletben fogja tartani a törvényhozók akaratát. A Matáv imidzsébe sem fér bele ez a húzás, hiszen eddig azt terjesztették magukról, hogy a törvényalkotói szándékkal összhangban, a koncessziós szerződés által kijelölt keretek között kívánnak tevékenykedni. Ez eddig igaz is volt, hiszen a szabályozás minden eleme kedvező volt számukra, most viszont olyan mértékben bebetonozzák magukat a távközlési ágazat minden egyes szektorába, hogy gazdaságilag lehetetlenné válik a piaci verseny létrejötte 2002 után. A menedzsmentünk részben amerikai, ők csak néznek, és azt mondják, hogy az Egyesült Államokban nem történhetne meg, hogy egy cég kesztyűt dob a törvényhozás arcába. Remélem, manapság Magyarország már olyan szinten van, hogy ilyet nem lehet csinálni. A Matáv a helyi bérszínvonalhoz viszonyítva a világ egyik legdrágább telefontársasága, hatalmas kaszálás folyik - ami rendben van, hiszen óriási befektetésekre volt szükség -, de elfogadhatatlan, hogy korlátlan időre bebetonozza magát.
MaNcs: Akkor is ilyen szigorúan fogalmaz majd, ha az UPC Magyarország eléri a médiatörvényben megszabott maximális előfizetőszámot, ami az országos vételkörzet egyhatoda?
SZD: Valóban van egy korlát a növekedésünk előtt, aminek viszont nem kéne egy távközlési hálózatra is vonatkoznia. Amikor ezt a korlátot a médiatörvénybe beletették, műsorelosztó hálózatról volt szó, és az volt a cél, hogy egy adott cég ne szabhassa meg, hogy az egész országban vagy az ország nagy részén ki milyen csatornákat nézhet. Időközben azonban a technológia elért egy olyan fejlődési szintet, ahol ugyanazok a hálózatok távközlési hálózatokká is váltak. Problémát okoz továbbá az is, hogy a médiatörvény vételkörzet-definíciója értelmetlen és értelmezhetetlen. Így aztán a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség a Hírközlési Főfelügyelettől (HIF) kért egy állásfoglalást, amely meg is született, és úgy definiálta ezt, hogy az úgynevezett elérhető lakások jelentik a vételkörzetet, vagyis például ha ott vagyunk egy házban a kábellel, akkor annak a háznak az összes háztartása. Magyarországon e szerint az egyhatod közel nyolcszázezer háztartást jelent. Nekünk van négyszáznyolcvanezer előfizetőnk, elérhető lakásból pedig ötszázötvenezer. Egy ideig ezzel még elvagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel nem fog meggyűlni a bajunk, hiszen az egész EU-ban nincs arra példa, hogy egy távközlési hálózat nagyságát korlátoznák. Bizonyos méret alatt a távközlési társaságok nem életképesek. A koncessziós telefontársaságok többsége is komoly financiális problémákkal küzd, padlón vannak, és nem versenyképesek. Ebben persze a túl kis területen kívül a Matáv példátlanul magas összekapcsolási díjai is szerepet játszanak.
MaNcs: Önöket is vádolták gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel...
SZD: Idén összesen kilenc eljárás folyt ellenünk a Gazdasági Versenyhivatalnál az 1999-es árainkkal kapcsolatban. Látni kell, hogy a kőkorszaki állapotban lévő hálózatokat csak hatalmas befektetéssel lehet olyan színvonalra hozni, amilyet a médiatörvény és a technológiai fejlődés egyaránt kikényszerít. Itt milliárdok mennek a HFC (Hybrid Fiber Coax, vagyis üvegszáloptika és rézkábel hibrid - a szerk.) technológián alapuló széles sávú, interaktív hálózatok kiépítésére, és ezeknek a beruházásoknak valahogy meg kell térülniük. Az előfizetők viszont nem fogadják el, hogy az ötven-száz forintos csatornadíjak most hirtelen ezer-ezerötszáz forintra emelkedtek, úgyhogy számtalan bejelentés ment a versenyhivatalhoz. Természetesen sárosak vagyunk abban, hogy nem tudtuk megfelelően közölni az előfizetőkkel, hogy mi történik itt. A kilenc eljárásból egyébként egyben marasztaltak el minket, valamelyik vidéki városban az előfizetői szerződés egyik pontja minősült visszaélésnek. Az árakkal kapcsolatban a versenyhivatal megállapította, hogy az átalakított, csillagpontos hálózatokon alkalmazott tarifák jogosak, ugyanakkor a még átalakítás előtt álló, régi típusú soros hálózatok esetében beruházási költségeket nem érvényesíthetünk. Ezeknél az előfizetőknél engedményeket adunk, de ezek a hálózatok előbb-utóbb elfogynak, mert átépítjük őket.
MaNcs: Ahol már kiépült a csillagpontos háló, milyen választási lehetősége van az előfizetőnek, ha elégedetlen a kábelszolgáltatóval?
SZD: Telefonálni nincs más lehetősége, csak a Matáv vagy a mobiltelefon. Televíziózni viszont sokféleképpen televíziózhat: feltehet magának egy antennát, amin bejön a három földi sugárzású műsor, vásárolhat műholdvevő antennát, és Budapest területén itt van még az AM-mikró is, amelynek a hivatalos előfizetési díja havi 90 forint. Bár ez elavult technológia, amelyből soha nem lesz korszerű interaktív hálózat, de olcsó televíziózási lehetőség. Budapesten ma becslések szerint négyszázezer ember nézi az AM-mikrós jeleket, közülük csak százhúszezer fizet. Az Antenna Hungáriánál időről időre felmerül, hogy kódolni kéne az AM-mikrót, amit mi nagyon szeretnénk: mintha egy ingyenkonyha működne mellettünk, és amíg ez így van, nevetséges lenne monopolhelyzettel vádolni bennünket.
MaNcs: Az internetszolgáltatás területén is komoly beruházásokra készülnek. Ez mit jelent árban és teljesítményben a telefonmodemes internetezéshez képest?
SZD: Hatalmas különbség van a telefonos és a kábeles internetszolgáltatás között: míg a telefonosra rárakódik a telefon percdíja, a kábeles átalánydíjas, így folyamatos internetkapcsolatot tesz lehetővé havi fix összegért, nincs külön kommunikációs költség. A sebessége durván százszorosa a telefonon elérhető sebességnek. Az UPC egyik leányvállalata, a Chello csak ezen a nagy sebességen elérhető széles sávú tartalmat is fog gyártani, ami Magyarországon még nemigen létezik. A hazánkban jövőre induló szolgáltatás segítségével szervereinkről egy másodperc töredéke alatt komplett videoklipeket, hifiminőségű hanganyagokat lehet majd lehívni. Továbbá adni fogunk hozzá magyar nyelvű tartalomszolgáltatást és portált is.
Bodoky Tamás
(A témába vágó publicisztikánkat lásd a 24-25. oldalon.)
Az UPC Magyarország
Az UPC Magyarország 1998. június 30-án alakult a Kábelkom és Kábeltel csoport egyesülésével, jelenleg több mint harminc település kábeltévés szolgáltatásáról gondoskodik. A cég tulajdonosai az United Pan Europe Communications N. V. (az United International Holdings leányvállalata, amelyben a Microsoft is 8 százalékos részvényhányaddal rendelkezik) 79,25 százalékban és az Első Magyar Alap kockázatitőke-kezelő társaság 20,75 százalékban. Magyarországon kívül az UPC tizenöt másik európai országban is jelen van, és a hagyományos kábeltelevíziózáson túl több helyen internet- és telefonszolgáltatással is foglalkozik.
