Rácz András helyretette Magyar Pétert Ukrajna-ügyben

  • narancs.hu
  • 2024. április 14.

Belpol

Magyar Péter eleresztett néhány téves megállapítást. 

Magyar Péter a minap Bolgár Györgynél járt a Klubrádióban, ahol több mint egy órát beszélgettek, részben az Ukrajnában zajló háborúról. Rácz András, a téma szakértője összeszedte, hogy szerinte milyen téves állításokat tett Magyar Ukrajnáról. 

  • Nem igaz, hogy Ukrajna „semmiben nem felel meg az európai uniós értékeknek, előírásoknak”. Már az EU és Ukrajna között 2014-ben aláírt, 2016-ban hatályba lépett társulási megállapodás is nagyon komoly jogharmonizációt írt elő – többek között ezért is működhet a Mélyreható és Átfogó Szabadkereskedelmi Térség (DCFTA) és a vízummentesség az EU és Ukrajna között. Ez a közeledés csak intenzívebbé vált a háború kitörése és a tagsági perspektíva 2022-es megadása után. Könnyen belátható, hogy ha semmiféle jogharmonizációra nem került volna sor, akkor ezek a nagyléptékű háború előtti lépések sem történhettek volna meg.
  • Nem igaz az sem, hogy Ukrajnában a lakosság többsége oroszul beszélt; még 2014 előtt sem volt így. Ukrajnában az utolsó népszámlálás 2001-ben volt, és már az akkori adatok is azt mutatták, hogy a lakosság döntő többsége ukránnak vallotta magát (több mint 85%), az anyanyelv-használatra pedig az jött ki, hogy a lakosság 67 %-a az ukránt használta anyanyelvként, 30% pedig az oroszt (a maradék a különféle egyéb kisebbségeket jelentette, beleértve a magyart is.). Az azóta eltelt 23 évben jelentősen nőtt az ukrán anyanyelvűek aránya, többek között demográfiai okokból, illetve az oktatáspolitika miatt is. 2022 februárja óta pedig trend, hogy még az orosz anyanyelvűek között is sokan vannak, akik „csakazértis” ukránul beszélnek inkább. 
  • Nyilvános források alapján nem igazolható, hogy az ukrajnai termőföldek jelentős része különböző nyugati konszernek és oligarchák tulajdonában lenne. Ez egy közismert orosz álhír, aminek nincs igazolható valóságalapja. Magyarországon a Lakmusz csapata alaposan körüljárta ezt a kérdést 2022 augusztusában és arra jutottak, hogy az állítás egyáltalán nem igaz.Hogy a nagyságrendeket érzékeljük: Ukrajna megművelhető területe kb. 32,6 millió hektár. A legutolsó, nyilvánosan elérhető adatok a háború előttről, 2021-ből származnak. Ezek alapján a legnagyobb agrárholding a Kernel csoport volt 510.000 hektárnyi földdel, a második helyen az Ukrlandfarming állt 475.000 hektárral, aztán az MHP 370.000-rel. A top tízes lista tizedik helyén van az IMK 120.000 hektárral. A tíz legnagyobb vállalat összesen 2,65 millió hektárnyi termőföldet birtokolt az összesen 32,6 millióból. És e vállalatok közül értelemszerűen nem mind van külföldi tulajdonban. Szó nincs tehát arról, hogy az ukrajnai földek "jelentős része" külföldi oligarchák tulajdonában lenne.
  • Nem voltak semmiféle amerikai „rakétatelepítések” Ukrajnában. Soha fel nem merült, hogy egy annyira instabil és az oroszok által 2014 előtt, de kisebb részben 2022-ig nagyon mélyen penetrált országba, mint Ukrajna, az Egyesült Államok valaha, bármiféle rakétát (Magyar az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeire gondolhatott) telepítsen. Túlságosan kockázatos is lett volna, meg szükség sem lett volna rá, ugyanis a rendszer lengyelországi és romániai bázisai, valamint az AEGIS hajókra telepített elemei bőven elegendőek.
  • Azt ugyanakkor Magyar nagyon pontosan látja, hogy az orosz katonai agresszió összekovácsolta az ukrán lakosságot és lényegében megteremtette az ukrán politikai nemzetet.

Rácz András hozzáteszi, hogy egyébként rettenetesen nehéz úgy interjút adni, hogy közben folyamatosan a szavába vágnak, ezért nem is ment el soha Bolgár műsorába. 

Úgy látja, Magyar az elmúlt tizennégy évet a kormányzati információs buborék belsejében töltötte, ezért lehet az, hogy téves állításokat tesz, hiszen a Rogán-művek sajtótermékeit olvasta. "Ezen a ponton semmi meglepő nincs abban, hogy egy olyan témakörben, amihez nem ért, azokra az információkra támaszkodik, amiket az elmúlt tizennégy évben ott olvasott, ahol ugye ezt a tizennégy évet töltötte." Egyúttal felajánlotta: ha megkéri őt Magyar Péter, akkor segít neki tájékozódni a témában. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.