Rácz András helyretette Magyar Pétert Ukrajna-ügyben

  • narancs.hu
  • 2024. április 14.

Belpol

Magyar Péter eleresztett néhány téves megállapítást. 

Magyar Péter a minap Bolgár Györgynél járt a Klubrádióban, ahol több mint egy órát beszélgettek, részben az Ukrajnában zajló háborúról. Rácz András, a téma szakértője összeszedte, hogy szerinte milyen téves állításokat tett Magyar Ukrajnáról. 

  • Nem igaz, hogy Ukrajna „semmiben nem felel meg az európai uniós értékeknek, előírásoknak”. Már az EU és Ukrajna között 2014-ben aláírt, 2016-ban hatályba lépett társulási megállapodás is nagyon komoly jogharmonizációt írt elő – többek között ezért is működhet a Mélyreható és Átfogó Szabadkereskedelmi Térség (DCFTA) és a vízummentesség az EU és Ukrajna között. Ez a közeledés csak intenzívebbé vált a háború kitörése és a tagsági perspektíva 2022-es megadása után. Könnyen belátható, hogy ha semmiféle jogharmonizációra nem került volna sor, akkor ezek a nagyléptékű háború előtti lépések sem történhettek volna meg.
  • Nem igaz az sem, hogy Ukrajnában a lakosság többsége oroszul beszélt; még 2014 előtt sem volt így. Ukrajnában az utolsó népszámlálás 2001-ben volt, és már az akkori adatok is azt mutatták, hogy a lakosság döntő többsége ukránnak vallotta magát (több mint 85%), az anyanyelv-használatra pedig az jött ki, hogy a lakosság 67 %-a az ukránt használta anyanyelvként, 30% pedig az oroszt (a maradék a különféle egyéb kisebbségeket jelentette, beleértve a magyart is.). Az azóta eltelt 23 évben jelentősen nőtt az ukrán anyanyelvűek aránya, többek között demográfiai okokból, illetve az oktatáspolitika miatt is. 2022 februárja óta pedig trend, hogy még az orosz anyanyelvűek között is sokan vannak, akik „csakazértis” ukránul beszélnek inkább. 
  • Nyilvános források alapján nem igazolható, hogy az ukrajnai termőföldek jelentős része különböző nyugati konszernek és oligarchák tulajdonában lenne. Ez egy közismert orosz álhír, aminek nincs igazolható valóságalapja. Magyarországon a Lakmusz csapata alaposan körüljárta ezt a kérdést 2022 augusztusában és arra jutottak, hogy az állítás egyáltalán nem igaz.Hogy a nagyságrendeket érzékeljük: Ukrajna megművelhető területe kb. 32,6 millió hektár. A legutolsó, nyilvánosan elérhető adatok a háború előttről, 2021-ből származnak. Ezek alapján a legnagyobb agrárholding a Kernel csoport volt 510.000 hektárnyi földdel, a második helyen az Ukrlandfarming állt 475.000 hektárral, aztán az MHP 370.000-rel. A top tízes lista tizedik helyén van az IMK 120.000 hektárral. A tíz legnagyobb vállalat összesen 2,65 millió hektárnyi termőföldet birtokolt az összesen 32,6 millióból. És e vállalatok közül értelemszerűen nem mind van külföldi tulajdonban. Szó nincs tehát arról, hogy az ukrajnai földek "jelentős része" külföldi oligarchák tulajdonában lenne.
  • Nem voltak semmiféle amerikai „rakétatelepítések” Ukrajnában. Soha fel nem merült, hogy egy annyira instabil és az oroszok által 2014 előtt, de kisebb részben 2022-ig nagyon mélyen penetrált országba, mint Ukrajna, az Egyesült Államok valaha, bármiféle rakétát (Magyar az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeire gondolhatott) telepítsen. Túlságosan kockázatos is lett volna, meg szükség sem lett volna rá, ugyanis a rendszer lengyelországi és romániai bázisai, valamint az AEGIS hajókra telepített elemei bőven elegendőek.
  • Azt ugyanakkor Magyar nagyon pontosan látja, hogy az orosz katonai agresszió összekovácsolta az ukrán lakosságot és lényegében megteremtette az ukrán politikai nemzetet.

Rácz András hozzáteszi, hogy egyébként rettenetesen nehéz úgy interjút adni, hogy közben folyamatosan a szavába vágnak, ezért nem is ment el soha Bolgár műsorába. 

Úgy látja, Magyar az elmúlt tizennégy évet a kormányzati információs buborék belsejében töltötte, ezért lehet az, hogy téves állításokat tesz, hiszen a Rogán-művek sajtótermékeit olvasta. "Ezen a ponton semmi meglepő nincs abban, hogy egy olyan témakörben, amihez nem ért, azokra az információkra támaszkodik, amiket az elmúlt tizennégy évben ott olvasott, ahol ugye ezt a tizennégy évet töltötte." Egyúttal felajánlotta: ha megkéri őt Magyar Péter, akkor segít neki tájékozódni a témában. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.