Rádió utcai romák: Elöljárók

szerző
- péeszer -
publikálva
1998/1. (01. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Hétfőn a székesfehérvári önkormányzat tanácstermében ült egy asztalhoz a helyi polgármester és hárman azon negyvenhárom település polgármesterei közül, akik így vagy úgy, de megakadályozták, hogy falujukban telepedjenek le a Rádió utca egykori lakói. A megbeszélésen részt vettek a cigányszervezetek képviselői is. Néhány óra múlva kiderült, a Rádió utca lakói egyelőre maradhatnak Székesfehérváron. Az ügynek tehát nincs vége. Folytatás az Alkotmány- és egyéb bíróságokon, illetve a tárgyalótermekben.

Hétfőn a székesfehérvári önkormányzat tanácstermében ült egy asztalhoz a helyi polgármester és hárman azon negyvenhárom település polgármesterei közül, akik így vagy úgy, de megakadályozták, hogy falujukban telepedjenek le a Rádió utca egykori lakói. A megbeszélésen részt vettek a cigányszervezetek képviselői is. Néhány óra múlva kiderült, a Rádió utca lakói egyelőre maradhatnak Székesfehérváron. Az ügynek tehát nincs vége. Folytatás az Alkotmány- és egyéb bíróságokon, illetve a tárgyalótermekben.

A hétfői tárgyalások legfontosabb eredménye, hogy azokat a családokat, akik nem akarják elhagyni a várost, nem fogják erőszakkal kiköltöztetni. (Az előzményekről lásd: Milliomosok, MaNcs, 1997. december 4.) A Rádió utca lakói egyelőre maradnak a vöröskeresztes házban, és az önkormányzat biztosítja az egészséges életkörülményeket, állja a számlát. "Ha a város nem csinál lakáskoncepciót, akkor ez a kérdés etnikai kérdés marad továbbra is. Székesfehérvárnak tizenkétmilliárdos a költségvetése, abból kell hogy jusson szociális lakások építésére. Ha az a harmincmillió forint visszakerül a városhoz, abból szükséglakásokat kell építeni, de nemcsak a cigányoknak, hanem azoknak a fehérváriaknak is, akik nem tudnak székesfehérvári polgárhoz méltó életet élni. Ez a város nem engedheti meg magának, hogy olyan helyzetbe kerüljön, amilyenbe került, és úgy gondolom, ennek kialakulásáért csak mi vagyunk a felelősök", állítja Vancsik Zoltán, az MSZP parlamenti képviselője a tárgyalás után, némi meglepetést okozva nekünk, ebben az ügyben ugyanis eddig még senki nem vállalt semmilyen felelősséget.

Pátka jól szerepelt - gondolhatja a falu polgármestere, aki legutóbbi számunkban (Mozgásérzékelés, 1997. december 18.) valami halőri állást emlegetett jövőjével kapcsolatban. Falujába ugyan beköltözött egy roma család, de amíg az új lakók Székesfehérváron szilvesztereztek, valaki vagy valakik betörték az ablakaikat és a lakásban összetört bútornak látszó tárgyakat hagytak. Felelős nincs, híradós megfogalmazás szerint "kizárható annak a lehetősége, hogy a bűncselekmény összefüggésben áll a család korábbi lakhelyével". Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy az is majdnem biztos, hogy a betelepülők házának udvarába dobott Molotov-koktél sincs összefüggésben semmivel, nyilván. Pátka polgármesterét kérdeznénk erről-arról, ám ő úgy látja, a Narancsnak elég egyszer nyilatkozni, és elzárkózik a válaszadás elől. Lehet, hogy titkon érzi, mégiscsak lesz valami abból a halőrségből.

A negyvenhárom település képviselői persze nem töltötték munka nélkül az ünnepeket. Kidolgoztak egy kompromisszumos javaslatot, miszerint a fehérvári önkormányzat vizsgálja meg, hogy a Rádió utcai lakók közül ki volt jóhiszemű jogcímnélküli és ki volt jogtalan beköltöző. A polgármesterek szerint eleve ennek függvényében kellett volna arról tárgyalni, hogy kiket lehet a közigazgatási határon kívül és kiket kell Székesfehérváron elhelyezni. A tervezet a hétfői tárgyalás első órájában lekerült a napirendről, mert a Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) vezetője bemutatott egy olyan papírt, mely szerint a tizenhárom családból tizenkettő székesfehérvári lakos volt. "Abban maradtunk, hogy a székesfehérvári polgármester egyenként elbeszélget az összes érintett családdal, hogy ki akar elköltözni a városból, és azoknak, akik maradni akarnak, azoknak a város közigazgatási határán belül keresnek megoldást. Tőlünk viszont garanciákat várnak, hogy abban az esetben, ha hozzánk akar költözni valaki, akkor nem akadályozzuk meg. Mi ilyen garanciát nem tudtunk vállalni, és a kialakult feszült helyzetben nem látjuk célszerűnek a családok nálunk történő letelepedését", idézi fel a megbeszélést Kossa Lajos, Aba és Belsőbáránd polgármestere, a negyvenhármak egyik képviselője. Ellene egyébként feljelentést tett a rendőrség bejelentés nélküli demonstráció szervezéséért és magánlaksértésért (Belsőbárándon a helyiek élő láncot alkotva akadályozták meg egy roma család beköltözését). Kossa Lajos ugyanakkor a parlamenti képviselőkhöz fordult, hogy vizsgálják ki a rendőrség szerepét az általa megakadályozott beköltözésben, hogy tudniillik miért kellett tíz rohamrendőrrel és öt kommandóssal költöztetni a roma családot. Ez Kossa szerint nem más volt, mint a lakosság megfélemlítése. "Néhány hónap múlva ki fog derülni, hogy ki és hol sértette meg a törvényt. És ha az, ami Székesfehérváron történt, törvényes, akkor majd valóban kialakul az, amit Kis János írt a Népszabadságban, hogy az ország egyik fele gettó lesz, a másik meg körbeveszi magát szögesdróttal. Mi ezt szeretnénk elkerülni", állítja Kossa.

Kozák János, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat alelnöke szerint igen aggasztó momentum az, hogy az egyik falu felajánlotta: vásárol Székesfehérváron egy tömbházat a hozzájuk költöztetett romáknak. "Innentől kezdve nem lehet szegénységre vagy szociális problémákra hivatkozni a betelepülés megakadályozásával kapcsolatban. Itt kiderült, hogy etnikai alapon történő szelektálás történt", véli Kozák. Az alelnök állítja: ha a kis falvak megakadályozzák a mégis költözni akaró romák letelepedését, akkor a CKÖ feljelentést tesz a polgármesterek ellen.

Az ügynek tehát koránt sincs vége. Néhány település ünnepel, más vidékeken terveket szőnek, hogyan is kéne ezt a szerintük nem cigánykérdést megoldani. Az év most kezdődött, tennivaló van elég.

- péeszer -

szerző
- péeszer -
publikálva
1998/1. (01. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra