Republikon: Márciusról áprilisra 6 százalékkal nőtt a Fidesz támogatottsága

  • narancs.hu
  • 2022. május 12.

Belpol

A pártválasztók körében. Az ellenzék pedig gyengült.

Az újabb Fidesz-kétharmadot eredményező, brutális választási vereséget követően tovább fogy az ellenzéki pártok támogatottsága, miközben ismét jelentősen nőtt a kormányoldal támogatottsága mind a teljes népesség, mind a pártválasztók körében. Ez derül ki a Republikon Intézet áprilisi pártpreferencia-kutatásából, amit a Telex közölt csütörtökön reggel.

Mint írják, áprilisban 43 százalékon állt a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében. A DK volt a legnépszerűbb ellenzéki párt, 10 százalékos támogatottsággal bírt, a Momentum a teljes népesség körében 7, a Jobbik 5, az MSZP 4 százalékon álltak. A Párbeszéd és a Mi Hazánk támogatottsága a teljes népesség körében 3-3 százalék volt, míg az LMP 2 százalékon, az MKKP 1 százalékon álltak.

A pártválasztók körében áprilisban a Fidesz-KDNP támogatottsága 55 százalék volt, ami jelentős növekedést jelent a márciusi 49 százalékhoz képest.

Márciusban a Republikon 46 százalékot mért az Egységben Magyarországért esetében a pártválasztók körében.

Most azonban az ellenzék tovább gyengült: a DK 12, a Momentum 9 százalékon; a Jobbik 6, az MSZP 5 százalékon állt. A Párbeszéd és Mi Hazánk 4-4 százalékos támogatottsággal bírtak a pártválasztók körében, az LMP-nek 3, az MKKP-nek pedig 2 százalékos volt a támogatottsága, írják.

A Republikon elemzése felhívja a figyelmet, hogy a bizonytalanok aránya magasabb, mint a választásokat megelőzően, jelenleg 22 százalék. Az adatokból az látszik, hogy a választások után a pártok támogatottsága nagyjából megfelel a parlamenti arányoknak és a választási eredményeknek, a bizonytalanok arányának növekedése azt mutatja, hogy a csalódott ellenzéki szavazók egy része nem tud besorolni a pártok mögé az április harmadikai szereplés után.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.