Független és függő polgármesterek a NER-ben

A halottakat hűteni kell

Belpol

Kübekháza független polgármestere Márki-Zay Péter mellett kampányolt, a falu hét pályázatot bukott el. A szintén független deszki polgármester ennél könnyebben boldogul, mártélyi kolléganőjét viszont most buktatta meg a képviselő-testület.

Sok minden eldőlt azzal, hogy április 3-án Lázár János Mártélyon is legyőzte Márki-Zay Pétert. Putz Anitát, az 1300 lelkes Csongrád-Csanád megyei község polgármesterét a választások éjjelén azzal a jó tanáccsal keresték meg, hogy mondjon le, amíg méltósággal teheti, különben megaláztatásban lesz része.

Nem számít, ki szereti, ki nem

Putz Anita három éve politizál. Rapcsák András haláláig a vásárhelyi polgármesteri kabinetben dolgozott, amelyet akkor Lázár János vezetett. 2019-ben megkérdezte Lázár munkatársát, elindulhat-e polgármesterjelöltként. A magyarnarancs.hu-nak azt mondta, ha nem kapott volna zöld jelzést, nem próbálkozik. Megkapta, függetlenként indult, maga finanszírozta a kampányát, győzött – aztán az iskola bezárása ügyében szembekerült a tankerülettel, a kormánnyal. Utóbb nyílt levélben kérte Lázár Jánostól, hogy lépjen, és képviselői esküjére emlékeztette. Na, ez hiba volt.

Mártély önkormányzati hivatala közös azzal a Hódmezővásárhellyel, amelynek 2018 februárja óta Márki-Zay Péter a polgármestere. Putz Anita egyszer kapott egy kész, profin megírt nyilatkozatot, amelyet csak le kellett volna adnia saját nevében a helyi hírportálnak. Ebben el kellett volna ítélnie Márki-Zay Pétert, aki fel akarja használni a mártélyiakat arra, „hogy a Fidesz és Lázár János ellen uszítson, a településünket a dominanciájával visszaélve egy fontos szövetség ellen fordítsa”. Ezt azonban Putz Anita nem írta alá, mert ő ilyet nem akart nyilatkozni. Néhány nap múlva már szórólapokon támadták. Utóbb tényleg Márki-Zay híve lett, mint mondja, azért, mert bízni kezdett abban, hogy változás jön.

A kampányban a Csongrád-Csa­nád megyei 4. egyéni választókerület 15 polgármestere nyílt levélben kérte Márki-Zay Pétert, „ne hurcolja be” a településükre „a megosztó politikát” (lásd: Majdnem mindenki egyért, Magyar Narancs, 2022. február 10.). A levelet Algyő, Csanádpalota és Mártély polgármestere nem írta alá. A választások után aztán róluk mondta a győztes Lázár János azt, hogy „túszul ejtették” a településüket. Csanádpalotán azóta a koronavírus miatt két éve halasztott időközi választást május 8-án megtartották, Debreczeni Istvánt (lásd: Isti a zivatarban, Magyar Narancs, 2022. április 21.) leváltották. Lázár Mártélyról is azt mondta, szerinte jobban járna a falu, ha lakói tiszta vizet öntenének a pohárba, és másik polgármestert választanának, mert „a mostani vezető nem segíti, hanem akadályozza a falu fejlődését”. Híre ment, hogy Lázár zártkörű találkozóra hívta a mártélyi testület négy tagját. Putz Anita szerint ez azért történt, hogy megbeszéljék a testület feloszlatását, hogy új választást kelljen kiírni. A találkozó egyik résztvevője, Mészáros István a magyarnarancs.hu kérdésére azt válaszolta, Lázár megköszönte a mártélyiaknak, hogy támogatták, ennyi történt. A polgármesterrel ellenben, mint mondta, tényleg gond van: függetlenként indult, ilyen minőségben támogatta őt a többség, arra esküdött föl, hogy a település sorsát részrehajlás nélkül intézi, aztán meg „odaállt Márki-Zay Péter mellé”, pedig „egy polgármester nem állhat szemben a kormánnyal” – így Mészáros István. Ám a faluban megkérdezettek közül is sokan osztották azt a véleményt, hogy ha Mártély Lázár segítsége nélkül tényleg nem boldogul, akkor nincs értelme arról beszélni, ki szereti Anitát, ki nem; le kell mondania a közjó érdekében. Április 29-én a mártélyi testület feloszlatta magát annak a négy képviselőnek a szavazatával, akik a Lázár-találkozón jelen voltak. Somodi István a Facebookon azt írta, azért mond le, mert szereti a faluját, és nem várhatnak még éveket egy bölcsődére – merthogy Putz Anita polgármestersége alatt nem nyernek a falu pályázatai.

A szintén Csongrád-Csanád megyei, Szeged melletti Deszk polgármestere rutinosabb. Király Lászlót 2010-ben választották meg először. Ahogyan elődje, Simicz József, ő is az MSZP színeiben indult, még 2014-ben is. A testületben akkor két képviselő neve mellett szintén az MSZP-t tüntették föl jelölőszervezetként. 2019-ben azonban már Király is, a két képviselő is függetlenként szerzett mandátumot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.