Megállapodásra jutott az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Palkovics meghátrált

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 15.

Belpol

Fordulat történt az MTA ügyében: egyelőre egyben maradhat az intézményhálózat és a jövő évi pénzeket is biztosítják.

Miután nemrég szinte véletlenül kiderült, Palkovics László miniszter miként darabolná fel a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézmény-hálózatát, az MTA megszakította a tárgyalásokat az Innovációs és Technológiai Minisztériummal.

Palkovics László szerint az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete rosszul teljesít, ezért meg kell szüntetni

Azért nem kizárt a személyes és politikai motiváció sem. Hétfőn egy konferencián tartott PowerPoint-prezentációt arról Palkovics László, hogy a tudományos területet felügyelő miniszterként mit is gondol az MTA kutatóintézet-hálózatáról: harmadát el akarja venni, egyes intézeteket pedig teljesen meg akar szüntetni. Erre született az a reakció az Akadémia részéről, hogy ezzel nem értenek egyet és „elakadtnak tekintik” a tárgyalásokat a miniszterrel.

Ám az Akadémia legfrissebb közleménye szerint 2018. szeptember 12-én az MTA szakértői munkacsoportja fogadta az MTA jogait, függetlenségét, kutatóintézeteit korlátozni akaró kormányzat illetékes tárcájának az embereit, mely során részleges megállapodásokat kötöttek.

„A megbeszélés eredményeképpen a felek megállapították, hogy a finanszírozás feltételei az elfogadott költségvetési törvény szerint adottak, és kialakítják a költségvetési törvény végrehajtásának jogi-igazgatási feltételeit. Az intézmények jövő évi finanszírozását véglegesen megállapodásban fogják rendezni” – áll a közleményben.

A megállapodást követően az ITM szakértői tájékoztatást adtak az innovációs rendszer átalakításáról. E szerint az ITM álláspontja az, hogy az új rendszer bevezetését az alap- és alkalmazott kutatást végző intézmények átvilágítása és értékelése előzze meg. Ezt az állami intézmények esetében az ITM a saját hatáskörében bonyolítja le, míg az MTA intézethálózata esetében ugyanezt az MTA-tól várja. Az átvilágítás lefolytatása előtt állítólag az intézményi struktúrát érintő döntések nem történnek.

Mindeközben Lovász László, az MTA elnöke az Indexnek adott interjújában beszélt arról, hogy érték el, hogy mégsem szabdalják fel a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát. Lovász elmesélte többek között, hogyan zajlottak és szakadtak meg a Palkovics miniszterrel folytatott tárgyalások, majd hogy alakult úgy, hogy a folyamat részeként a minisztérium az időleges visszakozást választotta. Miután a minisztérium vádaskodásokkal válaszolt a nyilvánosság előtt a kutatóintézetek struktúrájának átalakításáról szóló kiszivárgott  hírekre, a tárgyalóasztalnál ezzel szemben jóval konstruktívabban léptek fel. Visszavonták az intézmények szétdarabolásának tervét, és belementek abba, hogy az MTA maga világítsa át kutatóintézeteit.

Lovász az interjúban egyértelműen fogalmaz: a minisztérium tervezett lépései mögött egyértelmű a politikai motiváció. Nem véletlen például, hogy épp a Közgazdaság-tudományi Intézet megszüntetését forszírozták, hisz’ az intézet kutatói korábban bírálták az oktatáspolitikát.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.