Miután nemrég szinte véletlenül kiderült, Palkovics László miniszter miként darabolná fel a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézmény-hálózatát, az MTA megszakította a tárgyalásokat az Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
Palkovics László szerint az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete rosszul teljesít, ezért meg kell szüntetni
Azért nem kizárt a személyes és politikai motiváció sem. Hétfőn egy konferencián tartott PowerPoint-prezentációt arról Palkovics László, hogy a tudományos területet felügyelő miniszterként mit is gondol az MTA kutatóintézet-hálózatáról: harmadát el akarja venni, egyes intézeteket pedig teljesen meg akar szüntetni. Erre született az a reakció az Akadémia részéről, hogy ezzel nem értenek egyet és „elakadtnak tekintik” a tárgyalásokat a miniszterrel.
Ám az Akadémia legfrissebb közleménye szerint 2018. szeptember 12-én az MTA szakértői munkacsoportja fogadta az MTA jogait, függetlenségét, kutatóintézeteit korlátozni akaró kormányzat illetékes tárcájának az embereit, mely során részleges megállapodásokat kötöttek.
„A megbeszélés eredményeképpen a felek megállapították, hogy a finanszírozás feltételei az elfogadott költségvetési törvény szerint adottak, és kialakítják a költségvetési törvény végrehajtásának jogi-igazgatási feltételeit. Az intézmények jövő évi finanszírozását véglegesen megállapodásban fogják rendezni” – áll a közleményben.
A megállapodást követően az ITM szakértői tájékoztatást adtak az innovációs rendszer átalakításáról. E szerint az ITM álláspontja az, hogy az új rendszer bevezetését az alap- és alkalmazott kutatást végző intézmények átvilágítása és értékelése előzze meg. Ezt az állami intézmények esetében az ITM a saját hatáskörében bonyolítja le, míg az MTA intézethálózata esetében ugyanezt az MTA-tól várja. Az átvilágítás lefolytatása előtt állítólag az intézményi struktúrát érintő döntések nem történnek.
Mindeközben Lovász László, az MTA elnöke az Indexnek adott interjújában beszélt arról, hogy érték el, hogy mégsem szabdalják fel a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát. Lovász elmesélte többek között, hogyan zajlottak és szakadtak meg a Palkovics miniszterrel folytatott tárgyalások, majd hogy alakult úgy, hogy a folyamat részeként a minisztérium az időleges visszakozást választotta. Miután a minisztérium vádaskodásokkal válaszolt a nyilvánosság előtt a kutatóintézetek struktúrájának átalakításáról szóló kiszivárgott hírekre, a tárgyalóasztalnál ezzel szemben jóval konstruktívabban léptek fel. Visszavonták az intézmények szétdarabolásának tervét, és belementek abba, hogy az MTA maga világítsa át kutatóintézeteit.
Lovász az interjúban egyértelműen fogalmaz: a minisztérium tervezett lépései mögött egyértelmű a politikai motiváció. Nem véletlen például, hogy épp a Közgazdaság-tudományi Intézet megszüntetését forszírozták, hisz’ az intézet kutatói korábban bírálták az oktatáspolitikát.