A tavaly szeptember óta működő Roma Kutatóközpontot (RKK) a kormány és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) 2011. május 20-án kötött keretmegállapodásának jegyében, a cigányság társadalmi beilleszkedését segítendő hozták létre európai uniós forrásból. Az ESZA Nonprofit Kft. és az ORÖ együttműködése alapján a központban dolgozókat az ESZA alkalmazza, de személyükről csak a Farkas Flórián vezette önkormányzat egyetértésével dönthet. Az RKK konkrét tevékenységét, kutatóinak kilétét tudakoló kérdéseinkre a fenntartó ESZA Nonprofit Kft., illetve a felügyeleti szerv, a január óta már nem létező Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) sajtóosztálya nem adott érdemi válaszokat (lásd: Láthatatlan intézet, Magyar Narancs, 2014. január 9.).
Az intézmény tartalmi működésébe az indulásakor kinevezett, azóta lemondott szakmai vezető, Balogh László kutatási terve révén nyerhetünk némi betekintést. Az eklektikus koncepció hipotézisek helyett csupán fő irányokat fogalmaz meg hosszú távra, azok viszont földrajzi és tematikai értelemben is meglepően szerteágazóak, és éppen ezért jószerivel teljesíthetetlenek. A tervezet kimondja továbbá, hogy "meg kell fogalmazni a magyarországi roma etnikai kisebbség általános körülményeit javítani szándékozó azon alapvető közpolitikai célokat (oktatás, egészségügy, foglalkoztatás, kultúra, sport, szociális viszonyok stb.), amelyekről határozni kell a politikai rendszer valamennyi releváns intézményében (Országgyűlés, kormány, önkormányzatok stb.), s ezeket figyelembe kell venni a 2014-2020-as uniós programozási időszak Operatív Programjainak tervezése során." Megkérdeztük, milyen, a romák helyzetét javítani képes közpolitikai célokat fogalmazott meg a kutatócsoport. Az NFÜ válasza: "Közpolitikai célokat a politikusok fogalmaznak meg, melyekről a kormány dönt. A kutatóközpont munkáját az ügyvezető igazgató minősíti, az ESZA Kft. munkáját felügyeleti szervei ellenőrzik, azok eredményeit pedig Magyarország Kormánya értékeli. A központ feladata nem a közpolitikai célok megfogalmazása, hanem a politikai döntéshozók munkáját segítő tudományos kutatások, értékelések végzése."
Kívül-belül támogatott folyamatok
A koncepció egyik legérdekesebb pontja az ún. folyamatmenedzsment tevékenység, amely az ORÖ programjait nevesíti. Két projektet emeltek ki. Az egyik a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) Út a szakmaválasztáshoz program. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján fellelhető információk szerint "Ösztöndíjban részesülhetnek a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű - elsősorban roma - tanulók annak az uniós projektnek köszönhetően, amelyet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és konzorciumi partnerei: az Országos Roma Önkormányzat, a Roma Nemzetiségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózat, az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara valósítanak meg." A közel hatmilliárd forint keretösszegű kiemelt programban az oktatási esélykülönbségek csökkentését és az iskolai lemorzsolódás mérséklését ösztöndíj, valamint mentori és pályaorientációs szolgáltatások biztosításával kívánja elérni a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által vezetett konzorcium. A távlati cél az, hogy "mintegy 6000 gyermek kapcsolódjon be sikeresen a szakképzésbe, és szerezzen piacképes szakmát".
A Szociális gazdaság fejlesztése - Az önfenntartást célzó szociális szövetkezetek támogatása a konvergencia régiókban projektet szintén az ORÖ pályázataként definiálja az RKK kutatási terve, itt a támogatási összeg csaknem ötmilliárd forint. Sajtóinformációk, például a 168 "ra szerint ez a pénz a Farkas Flórián vezetése alatt álló Lungo Drom finanszírozását szolgálná - uniós forrásokból. Az MSZP Roma Tagozata szerint az óriási összegű pályázatban azt is feltüntetik, hogy "a támogatott pályázatok várható száma: 1 db". A szervezet azzal zárja közleményét, hogy "felszólítja a kormányt, hagyjon fel azzal a szemléletével, miszerint a pályázati pénzeket pártkasszának tekinti. A romáknak pedig felhívjuk a figyelmét, ne dőljenek be a 'kampányprogramnak', mert valójában nem róluk, hanem vélhetően a Lungo Drom uniós kifizetéséről van szó."
A két pályázati konstrukcióban tehát kiemelkedően magas öszszeget, közel 11 milliárd forintot használnak fel, ami a hazai cigányság integrációja szempontjából is jelentős lehetne. Kérdés, vajon miért szerepel a két projekt folyamattámogatása az RKK tevékenységei között. Idézet a kutatási koncepcióból: "A folyamatmanagement segítségével a projektek gördülékenyebb megvalósulása prognosztizálható. Különös jelentőségű az ORÖ által irányított kiemelt TÁMOP projektek (...) támogatása (alap, alkalmazott kutatással, illetve operatív módon)", amely "úgyszintén a kutatóközpont feladata".
Kettőt fizet, egyet kap
Vona Márton, az RKK operatív vezetője elmondta: Magyarország uniós kötelezettségének eleget téve objektív módon mérik, milyen hatékonysággal hasznosul az európai adófizetők pénze a TÁMOP-ban, a TIOP-ban (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) és a KMOP-ban (Közép-magyarországi Operatív Program). A mérés alapjául az egy-egy projektről több mint 190 adatot rögzítő elektronikus monitoring információs rendszer (EMIR) szolgál. A rendszer területi megoszlás, támogatási intenzitás, pályázói kör, a különböző pályázati indikátorok alapján tartalmazza az adatokat, amelyeket az adminisztrációt lebonyolító közreműködő szervezetek (például az ESZA), valamint a kedvezményezettek töltik fel. Az RKK-ban kiválasztják, mely adatok indikálhatják az egyes pályázati konstrukciók költséghatékonyságát. Az ESZA szakemberei által kezelt és monitorozott adatbázis elemzését tehát a szintén ESZA-fenntartású Roma Kutatóközpont munkatársai végzik. De nem csak ők.
Az ESZA ügyvezető igazgatója, Bene Dániel 2013. augusztus 12-én ajánlattételi felhívást intézett az Advocata Kft.-hez hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás keretében ("Tanulmányok készítése az ESZA típusú programok hatékonyságáról, a Roma lakosság vonatkozásában"). A felek 2013. október 10-én vállalkozási szerződést kötöttek, amelynek első pontjában megállapítják, hogy "a közbeszerzési eljárás nyertese a Vállalkozó". A kontraktus értelmében az Advocata Kft. a feladatokat 2013. december 15-éig köteles (volt) teljesíteni. Arról, hogy ez megtörtént-e, nincs hozzáférhető információ.
A felhívás és a szerződés tartalma azért is figyelemre méltó, mert az Advocata Kft.-t 20 millió forint plusz áfáért ugyanarra a tevékenységre szerződtette az ESZA, mint amit az RKK is végez. A két projekt egyazon forrásból, az EMIR adatbázisából merít. Mindez ellenkezik az uniós direktívákkal, főként a hatékony forrásfelhasználás elvével.
A vállalkozási szerződést az Advocata Kft. részéről Monostori Tamás ügyvezető írta alá, a cég tulajdonosa azonban Birher Nándor. A Vállalati tanácsadás pályázati konstrukcióban akkreditált tanácsadó vállalkozás a Birher Ügyvédi Iroda és az Advocata.org Bt. mellett az Advocata Konzorcium tagja. A konzorcium sokrétű tevékenységet végez: pályázatírás, hálózatelemzés, felnőttképzés, humánpolitikai tanácsadás, ügyvédi feladatok ellátása, közbeszerzés. A honlapján 6,5 milliárd forint elnyert támogatást és több mint 100, 70 százalékos nyerési átlaggal elkészített pályázatot említ. A Birher-cégek szolgáltatásai között "vállalatok és ügyfelek közti bizalmi kapcsolatok kiépítése ismertségi hálók elemzésén keresztül" is szerepel. Az ügyvédi iroda profilja: általános közbeszerzési tanácsadás, közbeszerzési terv, szabályzat készítése, korábban készített szabályzatok felülvizsgálata, beszerzési eljárások lefolytatása, ajánlatkérő nevében történő eljárás, éves statisztikai összegzés készítése.
Ismeretségi háló a gyakorlatban
Az Advocata szolgáltatása mindenképpen fontos lehet az ESZA-nak, hiszen a 60 millióval támogatott belső kutatóközpont (RKK) mellett a külső céget is szerződtette, méghozzá úgy, hogy megbízottja nem csatolt kutatási tervet az ajánlatához. (A tudományos élet egyik pályázati alapját jelentő OTKA-projektekhez részletes kutatási tervet, szakmai életrajzot, tudománymetriai adatokat kérnek az ítészek az említett, ESZA-nal megjelenő támogatási összeg töredékéért is. Az uniós Technikai Segítségnyújtás keretéből még a minisztériumok is csak nagy nehézségek árán, megalapozott, szakmailag indokolt esetben tudnak forrásokat lehívni kutatásokra.)
Az Advocata Kft. Birher Nándor érdekeltsége. Önéletrajzában és az RKK kutatási koncepciójában egyaránt szerepel, hogy részt vett a két említett ORÖ-program előkészítésében, azaz a közel 11 milliárd forint felhasználásának tervezésében. Érdeklődésünkre e-mailben közölte: az ORÖ-vel sem neki, sem a cégeinek nincs konzorciumi szerződése. (Való igaz, a szerződés nem az ORÖ-vel, hanem az ESZA-val köttetett. Csakúgy, mint az RKK-ban dolgozóké. Mindkét esetben azon keretmegállapodás nyomán, amelynek a kimunkálásán Birher Nándor is dolgozott.) Többet nem tudtunk meg tőle, ám az interneten elérhető anyagok között szerepel egy meglehetősen nagy terjedelmű dolgozat, amely arról tanúskodik, hogy a roma felzárkózás szakpolitikáját ma Birher Nándor és társai tanulmányai alapozzák meg.
A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén című kiemelt projekt keretében készült, Birher Nándor - Boros István szerkesztette Koordinációs módszertan III. kötetében ez olvasható: "A jelen Társadalmi felzárkóztatás integrált folyamatmodellje tanulmány célja az integrált szakpolitikai gondolkodást elősegítő koordinációs módszerek kidolgozása, amely bevezethető a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság rendszerébe. (...) A tanulmánnyal szembeni elvárás, hogy eredményeként a foglalkoztatás, oktatás, szociálpolitika és területfejlesztési ágazatok felzárkózáspolitikai szegmensein létrejöhessen az egységes koordinatív társadalmi felzárkózás szakpolitika, továbbá megteremtődhessen a társadalmi felzárkózás szakpolitika kormányzati koordinációs és monitoring rendszere."
A Birher nevével fémjelzett csapat munkájának minőségéből a Koordinációs módszertan másik fejezetét olvasva kaphatunk ízelítőt: "A felzárkózás szakpolitikája Csak a változások egész sora hozza meg a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását. Mindez csak megválasztott változók mentén lehetséges. A hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek élete (...) a hátrányos helyzetűek élete a társadalom életén belül játszódik le. Nyilvánvaló, hogy a hátrányos helyzetűek élete a társadalom életétől, ezen belül a nem hátrányos helyzetűek életétől függ. A hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek kapcsolata A két közösség életének kapcsolata attól függ, hogy az egy-egy közösség milyen tulajdonságú és a két közösségnek milyen a kapcsolata. A szeretet minőségügye A közösségi minőségügy speciális esete a (keresztényi) szereteten alapuló szeretet minőségügye, ahol a 'termelés' igazi szereteten alapuló önzetlen (érték)adás. Ebben az esetben a szeretetet adó 'termelő' természetesen nem vár el semmit és nem fogad el csereértéket, csak hálát. Emberi természetünk azonban csodálatos: éppen akkor, amikor valaki tényleg önzetlenül, ellenszolgáltatásra nem is gondolva ad, az 'csereértékként' megkapja (az Istentől) az embernek járó legnagyobb jót, a boldogságot. (Több kutatás bizonyítja, hogy igazi boldogságot csak az önzetlen adás eredményez!)"
Nem tudja a jobb kéz?
Az ESZA-Advocata-szerződésben a felek elkötelezték magukat, hogy az információszabadságról szóló törvény alapján "a megrendelő a feladatkörébe tartozó ügyekben így különösen az állami költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását." Mindazonáltal kérdésünkre, hogy az ESZA keretei között zajló egyéb kutatások között szerepelnek-e olyanok, amelyek hasonló célokat szolgálnak, mint az RKK-é, s ha igen, miként építették be azokat az RKK kutatási, illetve munkatervébe, azt a választ kaptuk, hogy "az ESZA kutatásokat nem végez, az intézmények között szakmai egyeztetések folynak a kutatási területeket illetően".
A szakminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága, amely saját megítélése szerint uniós szinten is úttörőnek tartott tevékenységet folytat, nem kívánt nyilatkozni a munkáját segíteni hivatott RKK ügyében. A Kovács Zoltán államtitkárnak feltett kérdésekre azt a választ kaptuk, hogy azokat "illetékességből a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség sajtóosztálya válaszolja meg". Feltételezve, hogy az államtitkárságon olyan szakemberek vannak, akik maguk is képesek feldolgozni, megérteni és stratégiai célokká formálni a szakirodalmi szövegeket, az elzárkózás beszédes csendnek is felfogható. Akár az RKK-ban végzett munka minőségének vállalhatatlansága is indokolhatja. A másik feltételezhető ok: a tudomány területére is megérkeztek az ügyeskedők, hatalmaskodók, akik kellő arroganciával, megfelelő politikai támogatással képesek átírni a társadalomtudományi kutatások évszázados hagyományait.
