Rossz ötletnek tartja az általános amnesztiát a roma politikus

  • narancs.hu
  • 2025. február 9.

Belpol

Aba-Horváth István szerint a szegedi roma jogász közkegyelmet kérő petíciója máris gyűlöletet váltott ki, és megoszthatja a társadalmat.

Nincs reális esély arra, hogy általános amnesztia legyen Magyarországon, a felvetés és az aláírásgyűjtés, amelyet ennek érdekében indítottak, megoszthatja a társadalmat. Ennek a felelőssége a kezdeményezőt terhelheti, még ha most nem is tudja felmérni ennek a  felelősségnek a súlyát – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke.

Aba-Horváth az országos roma önkormányzat dolgairól beszélt a lapnak. Az általános amnesztia gondolatáról, amelyre kitért, korábban a Népszava számolt be. A kezdeményező Rafael Lion, hivatalos nevén Rafael Balázs Leándrosz, Szegeden élő jogász, a hódmezővásárhelyi roma nemzetiségi önkormányzat korábbi képviselője. Ő fogalmazta meg a petíciót az Országgyűlés számára arról, kapjanak széles körben közkegyelmet az elítéltek. A szegedi jogász elképzelése szerint az elítéltek büntetésének utolsó két évét engedné el a közkegyelem, és ha a hátralévő rész két évnél kevesebb, az érintett azonnal szabadulna. Ha a hátralévő rész meghaladja a két évet, a büntetés felét javasolja elengedni. Az amnesztia Rafael Balázs Leándrosz elképzelése szerint nem vonatkozna azokra, akiket életellenes, vagy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt tartanak fogva.

A kezdeményező azóta gondolkodott ezen, hogy Budaházy György kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől.

A kezdeményezéshez rövid idő alatt 120 roma nemzetiségi önkormányzat, ötven roma és nem roma civik szervezet csatlakozott.

Az ügyben megszólaltak politikusok, köztük Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is, aki az X-en nyilvánult meg: „Hosszú évek óta jelezzük, hogy téves az a politika, amely pozitív diszkriminációt is alkalmazva egyetemre akarja küldeni a cigányokat. Ilyen eredményei vannak ennek a politikának, mint a szegedi cigány jogász, Rafael Lion kezdeményezése, amelyhez már 120 roma önkormányzat csatlakozott: Teljes amnesztiát akarnak a bűnözőknek, ráeresztve bűnözők ezreit a börtönökből a társadalomra. Az a tény, hogy ez a kezdeményezés ennyire népszerű a cigányság körében, sokat elárul az integráció sikertelenségéről. Meg fogjuk akadályozni ezt az őrült tervet!”

Az amnesztia ügyéről beszélve Aba-Horváth István nyilván ez utóbbi nyilatkozatra is utalt, amikor azt nyilatkozta, látja a nagy várakozást, és az érzelmi hullámokat a kezdeményezéssel kapcsolatban, de „szinte még el sem kezdődött az aláírásgyűjtés, s már megannyi vitát, sajátos jogi értelmezésű szembenállást és sajnálatosan, mostanra már gyűlöletet is szított. Nem lehet kiszámítani, hogy az aláírások számával, annak beterjesztésével milyen ingerküszöböt lehet majd elérni”.

A címlapkép Aba-Horváth Istvánt ábrázolja, forrása a politikus Facebook-oldala

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.