Rossz ötletnek tartja az általános amnesztiát a roma politikus

  • narancs.hu
  • 2025. február 9.

Belpol

Aba-Horváth István szerint a szegedi roma jogász közkegyelmet kérő petíciója máris gyűlöletet váltott ki, és megoszthatja a társadalmat.

Nincs reális esély arra, hogy általános amnesztia legyen Magyarországon, a felvetés és az aláírásgyűjtés, amelyet ennek érdekében indítottak, megoszthatja a társadalmat. Ennek a felelőssége a kezdeményezőt terhelheti, még ha most nem is tudja felmérni ennek a  felelősségnek a súlyát – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke.

Aba-Horváth az országos roma önkormányzat dolgairól beszélt a lapnak. Az általános amnesztia gondolatáról, amelyre kitért, korábban a Népszava számolt be. A kezdeményező Rafael Lion, hivatalos nevén Rafael Balázs Leándrosz, Szegeden élő jogász, a hódmezővásárhelyi roma nemzetiségi önkormányzat korábbi képviselője. Ő fogalmazta meg a petíciót az Országgyűlés számára arról, kapjanak széles körben közkegyelmet az elítéltek. A szegedi jogász elképzelése szerint az elítéltek büntetésének utolsó két évét engedné el a közkegyelem, és ha a hátralévő rész két évnél kevesebb, az érintett azonnal szabadulna. Ha a hátralévő rész meghaladja a két évet, a büntetés felét javasolja elengedni. Az amnesztia Rafael Balázs Leándrosz elképzelése szerint nem vonatkozna azokra, akiket életellenes, vagy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt tartanak fogva.

A kezdeményező azóta gondolkodott ezen, hogy Budaházy György kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől.

A kezdeményezéshez rövid idő alatt 120 roma nemzetiségi önkormányzat, ötven roma és nem roma civik szervezet csatlakozott.

Az ügyben megszólaltak politikusok, köztük Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is, aki az X-en nyilvánult meg: „Hosszú évek óta jelezzük, hogy téves az a politika, amely pozitív diszkriminációt is alkalmazva egyetemre akarja küldeni a cigányokat. Ilyen eredményei vannak ennek a politikának, mint a szegedi cigány jogász, Rafael Lion kezdeményezése, amelyhez már 120 roma önkormányzat csatlakozott: Teljes amnesztiát akarnak a bűnözőknek, ráeresztve bűnözők ezreit a börtönökből a társadalomra. Az a tény, hogy ez a kezdeményezés ennyire népszerű a cigányság körében, sokat elárul az integráció sikertelenségéről. Meg fogjuk akadályozni ezt az őrült tervet!”

Az amnesztia ügyéről beszélve Aba-Horváth István nyilván ez utóbbi nyilatkozatra is utalt, amikor azt nyilatkozta, látja a nagy várakozást, és az érzelmi hullámokat a kezdeményezéssel kapcsolatban, de „szinte még el sem kezdődött az aláírásgyűjtés, s már megannyi vitát, sajátos jogi értelmezésű szembenállást és sajnálatosan, mostanra már gyűlöletet is szított. Nem lehet kiszámítani, hogy az aláírások számával, annak beterjesztésével milyen ingerküszöböt lehet majd elérni”.

A címlapkép Aba-Horváth Istvánt ábrázolja, forrása a politikus Facebook-oldala

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.