Rusvai: "A lehető leghamarabb szeretnék megfertőződni, mert megkaptam a harmadik oltást"

Belpol

Rusvai Miklós virológus, állatorvos, az MTA doktora úgy véli, fokozatosan rá kell ereszteni a járványt a lakosságra, hogy elérjük a nyájimmunitást – ez pedig részben már meg is történt. 

magyarnarancs.hu: Az ATV-nek adott interjújában azt mondta, hogy fokozatosan rá kell ereszteni a járványt a lakosságra. Nem túl drasztikus ez? 

Rusvai Miklós: Talán emlékszünk, tavaly több ország is úgy próbált védekezni a járvány ellen, hogy nem védekezett. Tehát kezdetben Nagy-Britannia, azután Svédország is egyszerűen, járványvédelmi intézkedések nélkül, azt célozta meg, hogy érjék el a nyájimmunitást, úgy, hogy a felnőtt lakosság átfertőződjön. Azt remélték, hogy így kevesebb kárral, kisebb gazdasági veszteséggel és kevés egészségügyi kockázattal megússzák. Nem számoltak azzal, hogy ez a vírus azért egy kicsit erősebb kórokozó képességgel rendelkezik, mint ők gondolták. Ez volt, ha úgy tetszik, a „svéd modell“, de mondhatnánk britnek is. Több hét után – az angolok hamarabb, a svédek valamivel később – végül realizálták, hogy a védekezés hiánya túl nagy társadalmi veszteséget okoz, és mégiscsak rátértek a maszkviselésre és bizonyos zárlati intézkedésekre. Mondhatjuk, hogy ez a program az 1.0 verziójában nem igazán vált be. Úgy gondolom, hogy Magyarországon – legalábbis eddig – a svéd modellnek a 2.0-ás változatát próbáltuk ki: most már vakcináztathatta magát mindenki, aki akarta.

magyarnarancs.hu: A negyedik hullámra gondol, ugye?

RM: A járványról beszélek, általánosságban, de már itt a negyedik hullám. Ennek az elején az volt az érzésem, hogy ez a 2.0-ás verzió: mivel a lakosság hatvanegynéhány százaléka – benne az olthatók, a 12 év fölöttiek közel 70 százaléka – oltva van, úgy voltak vele az illetékesek, nincs korlátozás, nincs maszk, nincs széleskörű tesztelés, nincs karantén, nincs kijárási tilalom, nem követeljük meg az oltási igazolást. Rendezvényeket tartunk, vadászati világkiállítást, eucharisztikus kongresszust, de volt ezeken kívül ellenzéki választás is, és még sok minden, így október 23-i ünnepségek mindkét oldalon. Magyarán, bocsánat, hogy így mondom, de nem én találtam ki:

a valóság az, hogy tulajdonképpen ráeresztették a társadalomra a vírust, de már az immunizált lakosságra.

Tehát nem úgy, ahogyan a svédek vagy az angolok másfél évvel ezelőtt, hanem magas fokú járványügyi előkészület, és másfél éves egészségügyi tapasztalatszerzés után: úgy voltak vele, hogy az oltás a védekezésnek a legfejlettebb és leghatékonyabb módja. Mindenkit beoltottunk, akit be lehetett oltani, innen kezdve a nyájimmunitást a vírus fogja majd kialakítani. Az oltottakban kevesebb károsodással, az oltatlanokban nagyobb mértékűvel.

magyarnarancs.hu: Ön szerint valóban ez – vagy ez lenne – a helyes cél?

RM: Nincs kecmec, előbb-utóbb mindenki meg fog fertőződni. Viszont járványvédelmi szempontból most van a legmegfelelőbb pillanat arra, hogy gyakorlatilag egy kicsit eleresszük a vírust, és az is megtegye a maga immunizáló hatását: viszonylag magas arányú az átoltottság, és nem túl régi; a legtöbb embernek az immunitása még nem csengett le.

magyarnarancs.hu: De éppen most vadul be a járvány. Nem lehet, hogy az intézkedéseknek nem szakmai, hanem inkább politikai színezete van? Éppen azért, mert le kellett zajlaniuk az előbb felsorolt kormányközeli rendezvényeknek? Tavaly ugyanez történt a Szuperkupa-döntővel és a Fradi „BL-menetelésével“.

RM: Lehetséges, erről nem engem kell kérdezni. Persze, meg lehetett volna hozni ezeket a most érvényes „gyenge“ intézkedéseket korábban is, a maszkviselési kötelezettség a tömegközlekedésben és a munkáltatók joga a vakcinázás előirásához nem zavarták volna sem a Békemenetet, sem a többi felsorolt eseményt, amit ráadásul – én idáig mennék vissza – megelőzött az augusztus 20-i ünnepély, majd az iskolakezdés. Ezek mind tömegeket megmozgató események voltak, amelyeket behúzott nyakkal figyeltem, mert bármelyik beizzíthatta volna a járványt.

Három héttel ezelőttig nagyon lassan, hogy úgy mondjam, lappangva növekedett a fertőzések száma. Ezért körülbelül tíz napja még abban a reményben és hiszemben voltam, hogy nem fog megismétlődni a tavaly őszi járványhullám kedvezőtlen statisztikája. Úgy gondoltam, elképzelhető, hogy a fertőzöttek száma akár magasabb is lehet, mint tavaly, de a kórházban ápoltaké, a lélegeztetőgépen levőké és a halottaké lényegesen alatta marad majd, az említett átoltottság miatt.

Ez a vélekedésem ezen a héten dől meg.

magyarnarancs.hu: Mégis azt mondta – itt leragadtam, mert megdöbbentő –, hogy rá kell ereszteni a járványt a lakosságra.

RM: Előbb-utóbb rá kell ereszteni. Ahogy az influenzajárvány is ránk van eresztve évek, évtizedek óta.

magyarnarancs.hu: Már bocsánat, az jön magától.

RM: Hát ez is.

magyarnarancs.hu: Nem lényegtelen különbség, hogy "ráeresztődik-e" a társadalomra, vagy ráeresztik.

RM: Rászabadul. Terhelési próbaként egy hídra ráeresztenek kétszáz kamiont, és megnézik, hogy bírja-e. Vagy: kipróbálnak egy új, frissen épített gátszakaszt. Lassan, óvatosan, de ráeresztik a vizet, megnézni, hogyan viselkedik. Enélkül nem lehet használatba venni. Az emberiség minden egyes műve tesztelődik. Ez a vakcina most tesztelődik, és az immunitásunk is most teremtődik. És az, hogy én úgy fogalmazok, hogy ráeresztjük a lakosságra a járványt, vagy úgy, hogy elszabadul a járvány, és nem védekezünk ellene százszázalékos erőbedobással, szinte mindegy, mert ugyanazt jelenti. Talán az utóbbi inkább a helyes, hogy a járvány jön, és egy kicsit alacsonyabb szinten védekezünk ellene, mint ami maximálisan kitelne az emberiségtől vagy akár a magyar lakosságtól.

magyarnarancs.hu: De miért ne védekezzünk erőteljesebben ellene?

RM: Mert ha erőteljesebben védekezünk, akkor a maszkellenesek, a vírus- és a járványtagadók hangja felerősödik, mondván, eztán jön az, hogy mindenki maradjon otthon, következik az online oktatás, a gyárak, a szórakozóhelyek bezárnak. Szerintem ekkor a magyar lakosság is ugyanolyan tüntetésekbe kezdene, mint az olasz, vagy a belga, vagy a francia.

magyarnarancs.hu: A maszk tipikusan olyan védekezési eszköz, amitől az élet nem áll meg.

RM: Hát persze. Ezért hangoztatom is mindig, hogy a maszkviselést ki kellene terjeszteni.

magyarnarancs.hu: És azért betegedjenek meg mások, mert valaki elmenne amiatt tüntetni?

RM: A vírus előbb-utóbb így is, úgy is mindenkit elér. Nem a kormány, és nem a maszk dönti el, hanem kinek-kinek a szervezete, hogy mennyire károsodik majd a fertőzés következtében.

Előbb-utóbb meg kell küzdeni a krokodillal, nincs mese, és akkor majd eldől, hogy a krokodil erősebb-e vagy én.

magyarnarancs.hu: Akkor minek oltassák be magukat az emberek, háromszor is? És ha így találkozik valaki a vírussal, valószínűleg nem lesz komoly baja. Nem ez a jobb megközelítés?

RM: De igen, viszont a vakcina sem mindenható. Van, akiben az oltás nem ér el elég magas védettséget annak ellenére, hogy nagyon jó a vakcina. Aki nyolcvanéves, magasvérnyomás betegségben szenved, cukorbeteg és túlsúlyos, hiába kapott három szabályos oltást, feltehetően meg fog betegedni, és akár meg is halhat, ha megkapja a fertőzést. Az oltás nem garantálja az örök életet.

magyarnarancs.hu: Valamit csak kell garantálnia, különben mi értelme van?

RM: Hát az, hogy az esélyeinket növeljük. De csak annyiban, mint amikor csatába megy a katona, akkor felteszi a rohamsisakot és felveszi a golyóálló mellényt.

magyarnarancs.hu: Ön is hordja a maszkot már három hete, mondta a tévében.

RM: Így van, és most is azt mondom, hogy kellene viselni a bevásárlóhelyeken, a postán, az okmányirodában, meg mindenütt, ahol nagy számban találkoznak emberek. És megkövetelném az oltottsági igazolást még egy vidéki kocsmában is; lehet, hogy máris több ember oltatná be magát, ha anélkül oda sem lehetne bemenni.

magyarnarancs.hu: Tehát zsarolási potenciál csupán, mert anélkül nem ihatod le magad; vagy azért kell oltatni, mert egy megfelelő védettségben csak lehet bízni?

RM: Vannak, akiket csak zsarolással lehet rábírni arra, hogy észszerűen viselkedjenek. "Ha nem tartod be a törvényt, akkor mégy a börtönbe." Ez is zsarolás. Én nagyon örülök, hogy nem kötelező az oltás, mert minden kötelező dolog ellen többé-kevésbé berzenkedem, s azt mondom, mindenkit észérvekkel kell meggyőzni. De van, akit nem lehet. Normális emberek oltatják magukat, és nem dőlnek be mindenféle áltudományos, vakcinaellenes szövegnek. Az ő érdekükben nem ereszteném össze az oltottat az oltatlannal, mert az oltatlan sokkal több vírust ürít, ha fertőzött, s azáltal az oltott is megfertőződhet.

magyarnarancs.hu: Ezzel szemben volt egy megjegyzése a Klubrádióban: hogy a természetes fertőződés sokkal nagyobb védelmet alakít ki – ezt tavaly még fordítva mondták, igaz, nem ön –, és szeretné megkapni, lehetőleg most, amikor jó magas a védettségi szintje.

RM: Ez így van.

magyarnarancs.hu: Inkább még most, időben be kéne térnie az oltottnak – hogy az ön által említett példát hozzam – egy vidéki kocsmába, ahol még egy csomó ember nem oltatta magát, s addig szippantgatni a levegőből, míg meg nem fertőződik?

RM: Vagy csápolni valamelyik diszkóba, kimenni bármelyik tüntetésre, csak sokan legyenek.

magyarnarancs.hu: Mindenkin menjen végig a covid, és aki megmarad, az megmarad, aki pedig nem, az nem? S örüljön, aki megbetegszik és túléli? Sőt, ha igazán törődik az egészségével, elébe megy a vírusnak?

RM: Komolyan gondolom, amit az előbb mondtam. Vannak emberek, akik úgy mennek be a hideg vízbe, hogy először bokáig, és aztán szép lassan centinként szenvednek. Én meg szeretek fejest ugrani. Előtte egy kicsit lelocsolom magam, lásd vakcinázás, utána fejest ugrom, mert jobb egyszerre túl lenni rajta. És minél előbb.

magyarnarancs.hu: Mégsem mondja komolyan...

RM: Nem fogja elkerülni a vírus Magyarország 9 millió 747 ezer polgára közül egyiket sem. És ez az előbb-utóbb azt jelenti, hogy két éven belül.

Én a lehető leghamarabb szeretnék megfertőződni, mert a harmadik oltást megkaptam szeptember legelején.

Most a legjobb az immunitásom, most kell egy vírus, legyünk túl rajta, döntsük el, hogy ki az erősebb. Az életkorom előrehaladtával az esélyeim is rosszabbak lesznek.

magyarnarancs.hu: Vigasztaljon meg legalább azzal, hogy lesz, aki enyhe tünetekkel megússza. Önért is aggódom egy picit.

RM: Persze, hogy lesz, és reméljük, minél több. Főleg az oltottak. De én sem lehetek száz százalékig biztos abban, hogy nem kapok szívinfarktust, amikor fejest ugrottam a hideg vízbe.

magyarnarancs.hu: Képzelje el azokat, akik még úszni se tudnak – vagy olyan betegségük van, hogy iszonyú veszélyes rájuk a vírus.

RM: Nem tudok mást mondani: ők is találkozni fognak a vírussal, hacsak nem élnek egy felhagyott bánya mélyén, úgy, hogy mindent szűrve kapnak föntről, és sterilizálva az élelmet is, meg a vizet is.

magyarnarancs.hu: Viszonylag kevés ilyen ember van szerintem.

RM: Szerintem is. Ezért az lenne jó, ha mindenki tudatosítaná magában, hogy a vírussal előbb-utóbb találkozni kell. Teljesen mindegy, hogy mit csinálunk.

magyarnarancs.hu: Mitől ilyen biztos ebben?

RM: A vírus itt marad, legfeljebb néha visszavonul. Már ezelőtt öt hónappal, május végén, amikor javában lecsengőben volt a járvány, mondtam, hogy ősszel jön újra, mert sajnos ez egy szezonális betegség, ugyanolyan, mint a többi légzőszervi fertőzés. Ebben sokan kételkedtek, de törvényszerű, hogy nyáron eltűnik, és ez így volt tavaly nyáron is, így volt idén nyáron is, és így lesz jövő nyáron is. Nyaranta ezentúl sem fogunk erről a vírusról hallani. De amikor kezdődik a légzőszervi betegségek szezonja, megjelenik. Lehet, hogy tíz százalékot számítanak majd a terjedésében bizonyos tömegrendezvények, de a fő szempont az, hogy ősz van, hűvös van, a vírus jól érzi magát, mi meg kevésbé, és a járvány ilyenkor el fog kezdődni mindig.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.