Magyar Narancs: Szoros versenyben, mindössze öt szavazattal győzte le Tüttő Kata fővárosi képviselőt. Mi szólhatott ön mellett?
| ||
Kunhalmi Ágnes: A küldöttek úgy döntöttek, hogy jelen pillanatban elsősorban pártpolitikusra, és nem várospolitikusra van szükség a budapesti szervezet élén. Katánál a baloldalon kevesen ismerik jobban a főváros költségvetését, a város üzemeltetését, kevesen harcolták végig ilyen keményen az elmúlt éveket. Kemény ellenfelem volt nekem is, és újra megerősített abban, hogy a verseny jobbá tesz. Az alapszabályunk szerint közel 500 aláírást kellett gyűjteni az induláshoz a párttagoktól, ehhez jelen kellett lennünk a kerületi tisztújító küldöttgyűléseken is. Számtalan kerületben egyszerre mondtunk beszédeket, helyenként markáns különbség volt köztünk, nemegyszer éles vita is kialakult.
MN: Milyen kérdésekben?
KÁ: A tagság körében is van egy valódi vita arról, mit kell tenni Budapesten most. Van, aki inkább a programalapú megközelítést hangsúlyozza, hogy mondjuk el, merre akarjuk vinni a villamost, mi lesz a 3-as metróval, hol szeretnénk fejlesztést és milyet. Én azt mondtam, hogy a főváros mindezeken túl egy politikai ütközőzóna is, így nem lehet kizárólag várospolitikai ügyekkel megnyerni a főváros többségét. Fontos, hogy a fővárosiak tisztában legyenek azzal, hogy a szavazatukon az egész ország sorsa múlik. Olcsó politika lenne, ha kizárólag azért hívnánk harcba a fővárosiakat, hogy az ellenállás utolsó baloldali bástyája megmaradjon. Az ország jövője a tét. Ha a fővárost tönkreteszik, akkor Debrecenben sem lesz kórház, Kazincbarcikán sem lesz iskola, Hódmezővásárhelyen sem lesz villamos.
MN: Ezért gondolta, hogy nem várospolitikus kell a budapesti szervezet élére?
KÁ: Igen. Az MSZP nem attól szenved, hogy nincsenek jó szakemberei, helyben ismert és elismert önkormányzati képviselői, polgármesterei, alpolgármesterei. Nélkülük mi, akik pártpolitikai térben is értelmezzük a városban zajló politikai küzdelmet, nem mennénk semmire. Ennek a pártnak a fő ereje a felkészültsége és a beágyazottsága egyidejűleg. Az, hogy látja az emberek problémáit. Látjuk, mit kell ahhoz csinálni például a bürokrácia csökkentésében és a szociális politikában, fejlesztések terén és városüzemeltetésben, a kerületeket átfogó ügyekben, hogy a város ne öreguras nagyüzemként, hanem egyfajta start up logika szerint működjön.
MN: Tudvalevő, hogy Tüttő Kata közel áll Molnár Zsolthoz, az ön elődjéhez, és Horváth Csaba fővárosi frakcióvezetőhöz is. Az, hogy mégis önt választották meg, változás a korábbi vezetéshez képest?
KÁ: Azt szeretném, hogy ez valamifajta kultúraváltást jelenthessen, aminek részese mindenki, aki tenni akar és tud. Első hozzászólásomat azzal kezdtem, hogy nem érdekel, ki szavazott ellenem, mostantól közös céljaink vannak.
MN: Molnár Zsolt lemondásáról egyébként mi volt a véleménye?
KÁ: Sokféle vélemény van. Voltak, akik szerint nem kellett volna lemondania, voltak, akik másképp gondolkodtak erről. Én elfogadtam Molnár Zsolt indoklását, rettentő nyomás volt rajta, méltatlan támadások érték, leszkinhedezték, sőt még egy fenyegetést is kapott. Tisztelem ezért a nehéz döntéséért. Április 6. után láttuk, mekkora árat fizethet egy közösség, ha nem von le következtetéseket, ha alkalmanként modortalan. A pártom komoly baja jelenleg, hogy elvesztette a méltóságát, tartását a szavazói előtt. Szinte sértődötten vettük tudomásul, hogy 2010 után kisebb pártok is megjelentek a baloldali térfélen, nagypárti státuszunkat eleve elrendeltnek vettük. Ezáltal megkérdőjeleztük sok baloldali szavazó döntési kompetenciáját is. Nehezen fogadtuk el, hogy az MSZP-ből távozott egykori miniszterelnökök szerveznek alternatív baloldalt az MSZP szavazóinak vonzásával. Ezzel azonban azt is nehezítettük, hogy ezek a szavazók egyszer ismét MSZP-szavazók legyenek. Csak a jéghegy csúcsa volt, hogy 6-án nem gratuláltunk a győztesnek, és a vezetés nem ajánlotta fel egyből a lemondását.
MN: A hvg.hu-nak adott interjújában azért hozta fel 2005-ös közokirat-hamisítási büntetőügyét, mert tartott attól, hogy budapesti elnökként ezzel támadhatják?
KÁ: Ez várható volt. A közelmúltban több újságíró barátom és politikustársam kérdezte, igaz-e az, hogy "elítélték a Kunhalmit". Jobboldali politikusok jöttek oda a büfénél, hogy ők nem tudják, mi történt, de vigyázzak magamra. Én már rég el is felejtettem az egész ügyet, de aztán idővel rájöttem, mire gondolhatnak. Láttam magam előtt a Magyar Nemzet címlapját meg a HírTv híradóját, és azt akartam, hogy az emberek inkább tőlem tudják meg, ne a Fidesz propagandagépezetétől. Persze benne volt, hogy elveszíthetem az emberek vagy a párttársak bizalmát, de úgy volt tisztességes, hogy még az elnökválasztás előtt előjövök ezzel. Mellesleg az az életszakasz arról is szólt, milyen úgy dolgozni, hogy a fizetés ellenére nem jövök ki a hónap végéig. Fontos tapasztalat volt.
MN: Arról volt szó a belső elnökválasztási kampányban, hogy milyen taktikával készüljön az MSZP az önkormányzati választásokra, a többi ellenzéki párttal való egyezkedésre?
KÁ: Nyitott és együttműködő taktikával készülünk, meghallgatva a többi párt szempontjait is. Arra viszont fel kell hívnom mindenki figyelmét, hogy az EP-választás eredménye nem a valóságot tükrözi. Én megértem a szövetséges kispártok örömét, de az alacsony részvétel azt mutatja, hogy a saját szavazói büntették meg az MSZP-t. Elfogadom, hogy a többi párt hivatkozik az MSZP lefelé tartó spiráljára, ez a politikai érdekük, de a tisztújítás, a versenyünk Katával, mindkét jelölt és a döntés is azt jelzi, hogy ez a spirál megállítható. Meg kell értenie az Együttnek, a DK-nak és a szavazóknak is, és egyébként a győzelmi esélyek maximalizálásának célja is azt diktálja, hogy az MSZP kompetens és helyben leginkább beágyazott jelöltjeivel mindenképpen számolniuk kell. Ragaszkodni fogunk a valós támogatottsági arányokhoz, amiket két közvélemény-kutatás is mutatott az EP-választás után. Ez a közös siker érdeke, hogy valódi esélyt teremtünk a valóban váltani akaró szavazóknak, akik többségben vannak Budapesten.
MN: Miből gondolja, hogy az MSZP szavazói nagyobb arányban maradtak otthon, mint a DK-sok vagy az Együttre szavazók?
KÁ: A választáshoz közeli közvélemény-kutatások is azt bizonyítják, hogy az MSZP-nek még mindig kétszer annyi szavazója van, mint a DK-nak és az Együttnek összesen. De nem nehéz rájönni, hogy április 6. után melyik párt veszítette el a méltóságát: sok MSZP-s be is vallotta, hogy dühből szavazott át a DK-ra. Az üzenetet meghallottuk, megértettük.
MN: A helyek harmadolását tehát nem tartaná méltányosnak, de azért az országgyűlési választások előtti megállapodás sem feltétlenül a valóságot tükrözte.
KÁ: A megoldás most valahol a kettő között lesz.
MN: Budapesti elnökként milyen felhatalmazása lesz a tárgyalásokra?
KÁ: A budapesti küldöttértekezlet a megválasztásunkkal egy időben megnevezte a tárgyaló delegációt is. Bizonyos kérdésekben az országos elnökségnek is van kompetenciája. De a politikánk egyértelmű: a belső versenyt a tisztújítással lezártuk, és innen Tarlós Istvánnal és a Fidesszel kell versenyeznünk.
MN: Horváth Csaba bejelentette, hogy Budapesten újra a teljes összefogást szorgalmazzák. Miután a Fidesz megváltoztatta a választási szabályokat, még egy forgatókönyv maradt: koordinált indulás a nyerhető kerületekben, külön-külön polgármesterjelöltek a vesztesnek vélt kerületekben. Ebbe belemennének?
KÁ: Reálpolitikusként azt mondom, hogy a rossz híre ellenére a teljes összefogás jelenti a legnagyobb esélyt arra, hogy érvényesüljön a váltani akarók szavazata. Ha ebbe más pártok nem mennek bele, akkor egy lehetőség a koordinált indulás, de ezzel indokolatlan kockázatot vennénk önmagunkra.
MN: Arról letettek, hogy az LMP-t is bevegyék? Molnár Zsolt korábban azt nyilatkozta, beállnának egy LMP által megnevezett jelölt mögé is.
KÁ: Ezzel arra mutattunk rá, hogy 6-án több volt a baloldali voks, mint a fideszes. Az LMP véleményem szerint szép és innovatív színfoltja a politikai elitnek, és mivel más országokban van példa a zöldek és szocialisták együttműködésére, joggal gondoltuk, hogy az LMP nem örök ellenzékiségben akarja verni az asztalt. Lehetőségük lenne arcvesztés nélkül érvényesíteni az akaratukat, hatalmi pozícióban ők maguk is formálhatnák az egész elitet. Eldobott lehetőségnek gondolom, de tiszteletben tartom a döntésüket, hogy jelenleg nem kívánnak velünk együttműködni.
MN: Többször említette, hogy az ön megválasztása baloldali kultúraváltást jelent. Miben áll ez pontosan?
KÁ: 1982-es születésű vagyok, így amikor felállok az MSZP frakciójában, nehezen kommunistázhatnak le a túloldalról. Akkor kezdtem az iskolát, amikor Orbán Viktor beszédet mondott Nagy Imre újratemetésénél, és elég szomorúan hallom, hogy legnagyobb feladatának még ma is a kommunisták legyőzését tekinti. Az életkor persze inkább adottság, az viszont már érték, hogy nem féltem a hibámat a nyilvánosság elé tárni. Valódi morális megújulás, a stigma lemosása csak akkor jöhet el, hogy ha politikusaink nemcsak tisztességesek, de annak is látszanak a Fidesz propagandája ellenére is. Azt is látjuk, hogy a politika sokszor elveszíti kapcsolatát a valósággal, az emberek valóságos problémáival. Nem azokkal a problémákkal foglalkoznak, amelyektől szenved az ország. Spiró György a Feleségversenyben eljátszik a gondolattal, hogy miután minden rendszerben csalódtunk, a királyságot választja magának az ország. De a cigánykérdésről is beszél, amelyről kevesebben mernek a baloldalon, pedig ez az ország egyik legégetőbb problémája. Így csak a Jobbik verziója hallható. Spiró víziójában Romanisztánnak nevezi Békés megyét, ahová az összes cigányt be lehetne telepíteni Magyarországról - és bár fiktív műfajban alkot, interjúiban világossá tette, hogy valós társadalmi helyzetre reflektál. 't ezért nem rasszistázta le a belvárosi liberális értelmiség, azt a miskolci polgármesterjelöltet viszont igen, aki valódi problémára segélykiáltást hallatott.
MN: Miért gondolja, hogy Pásztor Albert segélykiáltást hallatott? Mégiscsak más egy irodalmi antiutópiában "cigányozni", mint rendőrfőnökként.
KÁ: Pásztor harminc éve rendőr, és rendészeti fogalmakkal operál. Én nem hallottam azt, hogy a munkája során bármikor is diszkriminatívan járt volna el, és polgármesterként sem fog rasszista módon közelíteni a problémákhoz. Pásztor Albert nagyon jól tudja, hogy a miskolciak többsége jelenleg nem alkalmaz cigány szobafestőt, nem fogadja el cigánytól a felvágottat a hentesnél. Ez egy jelenség, amire a politikának reflektálnia kell, nem pedig szavazatszerzésre használni. Azt is kell látni, hogy a nyomor valójában már összeköti az embereket, a kilátástalanság sodorja bűnözésbe őket. És nem a cigányokról beszélek, hanem a szegényekről, akik sajnos már a többséget képviselik. A bűnözésnek nincs színe.
MN: Pásztor Albert az mszp.hu-n megjelent közleményében azt írja: meg kell vizsgálni, hogy a szociális helyzeten túl milyen más okai vannak, hogy a cigányok követik el a közterületi bűncselekményeket.
KÁ: Ha szociális helyzeten kizárólag anyagi helyzetet értünk, akkor egyértelműen vannak mélyebb okok. A munkanélküliség lelkiállapota, az oktatás hiánya, és az, hogy a gyerekek generációk óta nem láttak pozitív példát a családban. És a többség kirekesztése is, az, hogy mindig megkülönböztetéssel, gyanakvással szembesül a cigány ember a többségi társadalomban. Soha nem volt integrált oktatás Magyarországon, igazán a Kádár-rendszerben sem. Ha tényleg a problémát akarjuk megoldani, és nem pusztán a rasszistázásban akarunk elmerülni, akkor a valóságot kell látnunk. Segélykiáltásnak kell tekintenünk Pásztor, a többi rendőr és például a helyi pedagógusok panaszait.
MN: Miért gondolják, hogy Pásztor Albert jó polgármester lesz? Kívülről eléggé úgy tűnik, hogy éppen a 2009-es mondatainak szavazatszerző erejében bíznak.
KÁ: Pásztor Albertet nem azért fogják megválasztani, amit 2009-ben mondott, hanem azért, mert évtizedek óta ott él és ismeri a problémákat. Egyet nem szabad elfelejteni: vagy Pásztor Albert keresi a megoldásokat a szociálliberális közeggel a háta mögött, vagy a valódi rasszisták. A választók többsége nem rasszista, csak éppen eddig senkitől sem hallották, még ha esetlenül is, hogy megpróbált volna a problémákról beszélni. Mert beleragadtunk a tanult válaszainkba. Budapestről nem lehet megítélni a miskolci helyzetet, ma már az V. kerületből is nehéz megmondani, hogy mi van Kőbányán, Kispesten vagy akár csak a VIII. kerületi dzsumbuj súlyosabb területein. A problémáinkat újra kell definiálni. Pásztor Albert is nagyon jól tudja, hogy ezeknek a gyerekeknek iskola kell, ezeknek az embereknek munkahely kell, és ha most megnyerjük az önkormányzati választást, akkor megnyílik az út az intelligens válaszok előtt, 2018-ban pedig tovább tudunk lépni a szociális és félpiaci alapú szövetkezeti rendszer felállítása felé.
MN: Hogy visszatérjünk Budapestre, itt például azt nehezményezte a liberális értelmiség, hogy az MSZP nem ment szembe karakánul a hajléktalanság kriminalizálásával, sok kerületi polgármester be is vezette a büntető rendelkezéseket.
KÁ: Nem is értettünk vele egyet, volt, ahol népszavazási kampányban mentünk szembe a döntéssel. Ezek ugyanilyen nehéz és feszítő kérdések, ez egy állandó belső vita. Hazudnék a budapestieknek, ha azt mondanám, hogy ez nem osztja meg a közösségünket, mint ahogy a cigánykérdés is megosztja. De nem lehet úgy sem tenni, mintha minden rendben volna. Az álláspontunk egyértelmű: hajléktalanszállók kellenek, leginkább pedig prevenció. A megoldásokat tudjuk, a konfliktusokat érzékenyen, minden oldalra figyelve kell kezelni. Persze fel lehet mondani simán a balliberális szöveget, mint az elmúlt negyed évszázadban, de ha valamelyik politikustársammal nem értek egyet, azt sem fogjuk a szőnyeg alá söpörni.
MN: Azzal egyetért, hogy büntetni lehessen az utcán élést?
KÁ: Nem.
MN: Azzal mit tud budapesti elnökként kezdeni, hogy számos fővárosi politikust támad büntetőügyekkel a Fidesz, és sokszor az ügyészség is...
KÁ: Ami - lássuk be - egy és ugyanaz néha.
MN: Ez terhes örökség, legutóbb Hunvald György is csak azután mondott le, hogy a Kúria jogerősen elítélte - a helyi pártszervezet megválasztotta volna őt.
KÁ: Van a politikus, akiben bíznak a helyiek, és van Hunvald György tette, amiről az igazságszolgáltatás döntött. Az MSZP-nek világos az álláspontja: mindenkit megillet az ártatlanság vélelme egészen addig, amíg jogerősen el nem ítélik. A másik oldal Molnár Gyula: először felmentették, aztán 8 hónapot kapott, majd megint felmentették. Egy ilyen helyzetben joggal gondolhatja ma mindenki, hogy nem biztosan bűnös az, akit rabláncon visznek el. De ha valakiről bebizonyosodik, vagy maga beismeri a tettét, annak világos következményei vannak. Hunvald György is lemondott az elnökségről, a párttagságról, és nem is indul el polgármesterjelöltként. A tisztességes viszonyokért azt tudjuk tenni, amit magam is gyakoroltam: őszintén kiállunk a nyilvánosság elé. Az ugyan csak egy diákigazolványmatrica-ügy volt, de itt kezdődik a baloldali kultúraváltás, ilyen lesz az új MSZP.
