Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Schmidt Mária családi cége birtokába került immár a teljes Budapesti Ingatlan Hasznosító és Fejlesztési Nyrt., 3 millió részvényt vett

  • narancs.hu
  • 2017. október 30.

Belpol

A szorgalom hatalom. Vagy mi.

Schmidt Mária családi cége vasárnap este megvette Horváth Lászlótól a Budapesti Ingatlan Hasznosító és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF) lévő tulajdonrészét – számol be a vételről a Magyar Nemzet. Ezzel a Terror Háza igazgatója véglegesen többségi befolyást szerzett a cégben: összesen 3 millió részvényt vásárolt.

A Pió-21 Kft. korábban kisebbségi tulajdonosa volt a BIF Nyrt.-nek, az ingatlanfejlesztőben jelentős részesedése volt Spéder Zoltánnak, aki az ellene irányuló leszámolás során átengedte a részét Horváth Lászlónak, a LAC Holding tulajdonosának.

Schmidt cége legutóbb 45,26 százalékról 71,55 százalékra növelte részesedését a BIF-ben, ám most már Spéder egykori, Horváthhoz került tulajdonrészével is rendelkezik.

Schmidt mellett Ungár Péter és Ungár Anna is tulajdonosa a Pió-21 Kft.-nek. A lap elérte Ungár Pétert, aki közölte: „Nem veszek részt a cég vezetésében, nem tudom, mennyibe került a részvények felvásárlása.”

(Magyar Nemzet)

Hogyan vette át Schmidt Mária a milliárdos ingatlancéget: a gazda áldásával

Az egyik legfontosabb hazai ingatlanfejlesztő cégért, a BIF-ért folytatott küzdelem eldőlt. Gazdag és befolyásos férfiak estek el, a csatát Orbán Viktor bizalmasa és főideológusa nyerte. Az alábbiakban áttekintjük a cég intrikákkal teli történetét, amelynek legutóbbi fejezetében Mészáros Lőrinc neve is felmerült.

Előző cikk a rovatban Soros most éppen egy bosszúszomjas nemzetbiztonsági kockázat Soros most éppen egy bosszúszomjas nemzetbiztonsági kockázat
Következő cikk a rovatban Most épp a háziorvosoktól szerezne szenzitív adatokat a kormány az emberekről Most épp a háziorvosoktól szerezne szenzitív adatokat a kormány az emberekről

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Kritika

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

Kritika

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.
Szintén zenész

Kritika

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

Kritika

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.