Schmidt Mária családi cége birtokába került immár a teljes Budapesti Ingatlan Hasznosító és Fejlesztési Nyrt., 3 millió részvényt vett

  • narancs.hu
  • 2017. október 30.

Belpol

A szorgalom hatalom. Vagy mi.

Schmidt Mária családi cége vasárnap este megvette Horváth Lászlótól a Budapesti Ingatlan Hasznosító és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF) lévő tulajdonrészét – számol be a vételről a Magyar Nemzet. Ezzel a Terror Háza igazgatója véglegesen többségi befolyást szerzett a cégben: összesen 3 millió részvényt vásárolt.

A Pió-21 Kft. korábban kisebbségi tulajdonosa volt a BIF Nyrt.-nek, az ingatlanfejlesztőben jelentős részesedése volt Spéder Zoltánnak, aki az ellene irányuló leszámolás során átengedte a részét Horváth Lászlónak, a LAC Holding tulajdonosának.

Schmidt cége legutóbb 45,26 százalékról 71,55 százalékra növelte részesedését a BIF-ben, ám most már Spéder egykori, Horváthhoz került tulajdonrészével is rendelkezik.

Schmidt mellett Ungár Péter és Ungár Anna is tulajdonosa a Pió-21 Kft.-nek. A lap elérte Ungár Pétert, aki közölte: „Nem veszek részt a cég vezetésében, nem tudom, mennyibe került a részvények felvásárlása.”

(Magyar Nemzet)

Hogyan vette át Schmidt Mária a milliárdos ingatlancéget: a gazda áldásával

Az egyik legfontosabb hazai ingatlanfejlesztő cégért, a BIF-ért folytatott küzdelem eldőlt. Gazdag és befolyásos férfiak estek el, a csatát Orbán Viktor bizalmasa és főideológusa nyerte. Az alábbiakban áttekintjük a cég intrikákkal teli történetét, amelynek legutóbbi fejezetében Mészáros Lőrinc neve is felmerült.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.