Schmitt aláírta a bírók felmentését

  • Becker András
  • 2012. április 10.

Belpol

Schmitt Pál mindössze négy nappal lemondása előtt aláírta a 62. életévüket betöltött bírók felmentéséről szóló előterjesztést, vagyis szentesítette azt a kormányzati döntést, amely részét képezi az Európai Bizottság által kifogásolt jogalkotásnak. Mindeközben a külföldre szánt kormányzati kommunikáció azt sugallja, mindent megtesznek, hogy végre elháruljanak az IMF-hiteltárgyalás útjából az akadályok, márpedig az IMF épp az EB jóváhagyására vár.

„Óvatosan optimistának” nevezte magát a múlt héten Navracsics Tibor az Európai Bizottság által Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárások ügyében. A kijelentés annak kapcsán hangzott el, hogy a kormány március 30-án elküldte az Európai Bizottságnak a három eddig indult ügyben: a jegybank és az adatvédelmi biztos függetlensége, illetve a bírák idő előtti nyugdíjazása ügyében a bizottság megállapításaira adott válaszát. (Közben az EB megnyitott egy negyedik dossziét is: ez az igazságszolgáltatás függetlenségét érinti, de ebben az ügyben hivatalosan még csak a tájékozódás stádiumában tart az eljárás.) A kormányszóvivői iroda még ennél is messzebb ment: az MTI híre szerint a Brüsszelbe küldött válaszok nyomán „már nem lehet akadálya annak, hogy belátható időn belül megkezdődjenek a hiteltárgyalások az unióval és a Nemzetközi Valutaalappal”.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter itthon ugyan azt közölte, hogy „a bírák nyugdíjazásának átmeneti idejével kapcsolatban nincs módosítás” – vagyis a kormány továbbra is fenntartja azt a kompromisszumnak szánt javaslatot, mely szerint egyedi kérelmek alapján döntenének a nyugdíjkorhatárt elért bírák valamiféle tanácsadóként való továbbfoglalkoztatásáról –, de ennek az állításnak ellentmond a Velencei Bizottság számára március közepén megküldött kormányzati javaslat. (Ezt az anyagot viszont nyilvánvalóan nem a hazai közönségnek szánták: nemhogy említés sincs róla, de le sem fordították magyarra.) A dokumentum a kormány megoldási javaslatait tartalmazza a Velencei Bizottságnak a bírói igazgatás rendszerét és a bírók jogállását érintő, százhúsz pontban taglalt kritikus észrevételeire. E pontok egyike – egybehangzóan az EB kötelezettségszegési eljárásával – éppen a 62 évnél idősebb bírók szolgálati jogviszonyának váratlan és átmenet nélküli megszüntetését kifogásolja, és a bírói függetlenséget érintő kérdésnek tekinti. (E rendelkezés értelmében szűnik meg június 30-án közel kétszáz, zömmel vezető beosztású bíró szolgálati jogviszonya: többek között a Kúriára átkeresztelt volt Legfelsőbb Bíróság bíráinak közel negyedét érinti az intézkedés.) Ezt a bizottság vonatkozó dokumentuma is egyértelművé teszi: a harmincoldalas anyagban külön fejezet foglalkozik a bírák idő előtti nyugdíjazásának kérdésével. Az is egyértelmű, hogy sem az EB, sem a VB nem fogadja el azt a kormányzati szofisztikát, mely szerint nem az igazságszolgáltatást, hanem pusztán a nyugdíjszabályokat érintő ügyről volna szó. Számos nyilatkozatból tudható az is, hogy a problémát nem önmagában, hanem például a bírói kinevezések új szabályaival együtt, vagyis az igazságszolgáltatás egészének függetlenségével összefüggésben vizsgálják a nemzetközi szervezetek.

A kormány megoldási javaslatait tartalmazó dokumentum egyetlen, igen megengedőnek tűnő mondattal válaszol a Velencei Bizottságnak a témában megfogalmazott észrevételeire: ebben a szolgálati jogviszony felső korhatárát meghatározó rendelkezéseknek (Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény) az Európai Bizottsággal történő konzultáció nyomán történő módosítását helyezi kilátásba („Modification of the Transitional Provisions in consultation with the European Commission”).

Ehhez képest Schmitt Pál gyakorlatilag a lemondása előtti utolsó percben, március 29-én aláírta azt az előterjesztést, amely kimondja az érintett 194 bíró szolgálati jogviszonyának június 30-val történő megszűnését. Így immár nem pusztán a fent emlegetett törvény 12. cikkelyének 1. pontja, hanem konkrét köztársasági elnöki „személyi határozat” is rögzíti a bírói kar lefejezését.

Az előterjesztés ugyan Handó Tündétől, az Országos Bírósági Hivatal elnökétől származik – az ő kötelessége jogszabály szerint a korhatárt elért bírók felmentésére javaslatot tenni –, de információink szerint az már jó ideje ott volt a Köztársasági Elnöki Hivatalban. Mivel a hivatal Schmitt lemondásával lényegében megszűnt, nem jutottunk információhoz arra vonatkozóan, miért tartotta fontosnak az elnök, hogy épp az EB-vel folyó tárgyalások e kényes szakaszában írjon alá. Az aláírásnak jogi értelemben nincs különösebb jelentősége, mivel az érintett bírák szolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva június 30-val mindenképp megszűnik, mégiscsak kérdés, hogy ki és mit akar Schmitt utolsó aláírásával üzenni.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.