„Senki nem lát jövőt a Dunaferrben”

Belpol

A háború okozta nyersanyaghiány a vasművet sem kímélte; fizetések egyelőre még vannak, azonban a gyár visszafogott kapacitással működik. Kérdés, hogy meddig.

Év végén még úgy tűnt, hogy az évek óta tartó viszontagságos gazdasági helyzet után a Dunaferr kicsit kezd egyenesbe jönni – legalábbis a december elején bejelentett 10 százalékos fizetésemelés, az év végi százezer forintos bónusz és az, hogy a dolgozók végre egy év után újra egy összegben kapják a fizetésüket erre utalt. A Portfolio információi szerint mindez annak volt köszönhető, hogy a vasmű kapacitáskihasználtsága nőtt, nagyjából 70 százalékon állt.

Nem sokkal a béremelésről és jutalomról szóló hírek után azonban a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) meglehetősen borús képet festett le a hazai acélipar és a Dunaferr helyzetéről. Karácsony előtt egy nappal ugyanis kiadtak egy közleményt, amely arról szólt, hogy az elszálló energiaárak nagyon nehéz helyzetbe hozzák az acélipari szereplőket, és a helyzet javítása érdekében az államhoz fordultak. „Az elmúlt másfél év alatt, 2021 decemberére, a földgáz ára a tízszeresére drágult, mindez azt jelentette, hogy az acélgyártók legnagyobb költségelemévé hirtelen a földgázkiadások váltak. Ezzel párhuzamosan az elektromos energia ára is történelmi csúcsra, mintegy négyszeresére emelkedett Magyarországon” – írták a közleményben. A szervezet külön kitért a vasmű helyzetére, amely szerint a magas energiaárak miatt a Dunaferrben vissza kellett fogni a termelést, leállították a gyár mindkét hengerművét és egyéb energiatakarékossági intézkedéseket is kellett hozni.

A MVAE ezért az államhoz fordult; mint írták, gyors beavatkozás nélkül félő, hogy rövid időn belül olyan visszafordíthatatlan folyamatok alakulnak ki, amelyek végérvényesen ellehetetleníthetik az acélipari vállalatok működését Magyarországon, veszélybe sodorva ezzel több tízezer ember megélhetését és számos régió gazdasági stabilitását. Kerestük kérdéseinkkel a MVAE különböző munkatársait és a szervezet elnökét is, de választ senkitől sem kaptunk. Szerettük volna többek között megtudni, hogy történt-e egyeztetés az állammal az energiaválságot illetően, továbbá érdeklődtünk azzal kapcsolatban is, hogy a Dunaferr nyersanyagbeszerzésére milyen hatással volt az azóta kitört Ukrajna elleni háború.

Rosszról rosszabbra fordult

Március elején a Dunaferr vezetése közleményt adott ki a háborúval kapcsolatban, mely szerint a nyersanyagellátásuk biztosított, nagyobb fennakadásokat nem okoznak az Ukrajna területén zajló harcok. A Dunaferr ugyanis nagyrészt Ukrajnából szerzi be a szükséges nyersanyagokat. A háború okozta ellátási nehézségekről szerettük volna megkérdezni a vállalatot is, de tőlük sem érkezett reakció. Mindenesetre a vállalat márciusi közleménye szerint felkészültek vészforgatókönyvekre is, amelyek alapján módosítják a beszerzési útvonalakat. 

A háború óta éppen csak életben tartják a gyárat, működik, de nagyon alacsony kapacitással. Se alapanyaguk, se pedig megrendelésük sincsen igazán. Vegetálnak

- ezt mondta megkeresésünkre László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Mindezt a gyárban dolgozó munkavállalóktól tudja, ugyanis a helyi szakszervezetet továbbra sem engedik be a vasmű területére, a korábban kirúgott szakszervezeti vezetők peres eljárásával kapcsolatban pedig továbbra sincsen előrelépés. A Dunaferr körüli botrányokról és annak jogi hátteréről korábban itt számoltunk be részletesen:

Azóta a helyzet lényegében változatlan, a szakszervezeti munkatársak továbbra is egy külső irodában dolgoznak, ahova bemehetnek hozzájuk a munkavállalók. Ami a Dunaferr tulajdonosai között lévő hatalmi harcot illeti, a gyár legutóbb egy évvel ezelőtt adott ki ezzel kapcsolatban egy közleményt, amelyben arról írnak, hogy a Győri Ítélőtábla a Székesfehérvári Törvényszéket új eljárásra utasította, vizsgálni kell a felek meghatalmazott ügyvédeinek képviseleti jogát. (Ennek hátterével a fent beidézett cikkben foglalkoztunk). Kerestük ezzel kapcsolatban a Székesfehérvári Törvényszéket, de megkeresésünkre nem reagáltak. Előrelépésről László Zoltán sem tudott beszámolni. A szakszervezeti vezetők kirúgásával kapcsolatos peres eljárás sem halad valami gyorsan. "Folyamatosan tologatják a tárgyalásokat, érdemi előrelépés nincsen. Annyi történt, hogy mindkét félnek volt már egy elsőkörös meghallgatása. Olyan mintha igazán senkinek nem füllene a foga ehhez” - állítja László. 

A szakszervezeti alelnök tapasztalata szerint hiába kapják most már normális ütemben és egyösszegben a fizetéseket, a munkavállalók közében továbbra is vannak felmondások. "Főleg az idősebbek maradnak, akik már nem nagyon tudnának máshova menni, de aki lát jobb lehetőséget, gondolkodás nélkül elmegy. Valójában senki nem lát jövőt a Dunaferrben" - mondta László.

Jelentős munkaerőhiányról árulkodik az is, hogy a háború kitörése után a Dunaferr azonnali munkakezdést ajánlott a háború elől menekülőknek.  "A vállalat közel 100 főnek tud azonnal munkát biztosítani üzemeiben, különböző munkakörökben. A kezdeményezésben munkát vállalni szándékozó emberek számára bért, lakhatási támogatást, egyszeri rendkívüli munkakezdési segélyt és más juttatásokat is biztosít a DUNAFERR" - áll a segélyalapról szóló vállalati közleményben. A vasmű helyzetét a jövőben pedig az is nehezítheti, hogy annak közvetlen tulajdonosát az orosz állami bankot, azaz a Vnyesekomonbankot (VEB), még március elején zárta ki az Európai Unió a SWIFT rendszerből. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.