„Senki nem lát jövőt a Dunaferrben”

Belpol

A háború okozta nyersanyaghiány a vasművet sem kímélte; fizetések egyelőre még vannak, azonban a gyár visszafogott kapacitással működik. Kérdés, hogy meddig.

Év végén még úgy tűnt, hogy az évek óta tartó viszontagságos gazdasági helyzet után a Dunaferr kicsit kezd egyenesbe jönni – legalábbis a december elején bejelentett 10 százalékos fizetésemelés, az év végi százezer forintos bónusz és az, hogy a dolgozók végre egy év után újra egy összegben kapják a fizetésüket erre utalt. A Portfolio információi szerint mindez annak volt köszönhető, hogy a vasmű kapacitáskihasználtsága nőtt, nagyjából 70 százalékon állt.

Nem sokkal a béremelésről és jutalomról szóló hírek után azonban a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) meglehetősen borús képet festett le a hazai acélipar és a Dunaferr helyzetéről. Karácsony előtt egy nappal ugyanis kiadtak egy közleményt, amely arról szólt, hogy az elszálló energiaárak nagyon nehéz helyzetbe hozzák az acélipari szereplőket, és a helyzet javítása érdekében az államhoz fordultak. „Az elmúlt másfél év alatt, 2021 decemberére, a földgáz ára a tízszeresére drágult, mindez azt jelentette, hogy az acélgyártók legnagyobb költségelemévé hirtelen a földgázkiadások váltak. Ezzel párhuzamosan az elektromos energia ára is történelmi csúcsra, mintegy négyszeresére emelkedett Magyarországon” – írták a közleményben. A szervezet külön kitért a vasmű helyzetére, amely szerint a magas energiaárak miatt a Dunaferrben vissza kellett fogni a termelést, leállították a gyár mindkét hengerművét és egyéb energiatakarékossági intézkedéseket is kellett hozni.

A MVAE ezért az államhoz fordult; mint írták, gyors beavatkozás nélkül félő, hogy rövid időn belül olyan visszafordíthatatlan folyamatok alakulnak ki, amelyek végérvényesen ellehetetleníthetik az acélipari vállalatok működését Magyarországon, veszélybe sodorva ezzel több tízezer ember megélhetését és számos régió gazdasági stabilitását. Kerestük kérdéseinkkel a MVAE különböző munkatársait és a szervezet elnökét is, de választ senkitől sem kaptunk. Szerettük volna többek között megtudni, hogy történt-e egyeztetés az állammal az energiaválságot illetően, továbbá érdeklődtünk azzal kapcsolatban is, hogy a Dunaferr nyersanyagbeszerzésére milyen hatással volt az azóta kitört Ukrajna elleni háború.

Rosszról rosszabbra fordult

Március elején a Dunaferr vezetése közleményt adott ki a háborúval kapcsolatban, mely szerint a nyersanyagellátásuk biztosított, nagyobb fennakadásokat nem okoznak az Ukrajna területén zajló harcok. A Dunaferr ugyanis nagyrészt Ukrajnából szerzi be a szükséges nyersanyagokat. A háború okozta ellátási nehézségekről szerettük volna megkérdezni a vállalatot is, de tőlük sem érkezett reakció. Mindenesetre a vállalat márciusi közleménye szerint felkészültek vészforgatókönyvekre is, amelyek alapján módosítják a beszerzési útvonalakat. 

A háború óta éppen csak életben tartják a gyárat, működik, de nagyon alacsony kapacitással. Se alapanyaguk, se pedig megrendelésük sincsen igazán. Vegetálnak

- ezt mondta megkeresésünkre László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Mindezt a gyárban dolgozó munkavállalóktól tudja, ugyanis a helyi szakszervezetet továbbra sem engedik be a vasmű területére, a korábban kirúgott szakszervezeti vezetők peres eljárásával kapcsolatban pedig továbbra sincsen előrelépés. A Dunaferr körüli botrányokról és annak jogi hátteréről korábban itt számoltunk be részletesen:

Azóta a helyzet lényegében változatlan, a szakszervezeti munkatársak továbbra is egy külső irodában dolgoznak, ahova bemehetnek hozzájuk a munkavállalók. Ami a Dunaferr tulajdonosai között lévő hatalmi harcot illeti, a gyár legutóbb egy évvel ezelőtt adott ki ezzel kapcsolatban egy közleményt, amelyben arról írnak, hogy a Győri Ítélőtábla a Székesfehérvári Törvényszéket új eljárásra utasította, vizsgálni kell a felek meghatalmazott ügyvédeinek képviseleti jogát. (Ennek hátterével a fent beidézett cikkben foglalkoztunk). Kerestük ezzel kapcsolatban a Székesfehérvári Törvényszéket, de megkeresésünkre nem reagáltak. Előrelépésről László Zoltán sem tudott beszámolni. A szakszervezeti vezetők kirúgásával kapcsolatos peres eljárás sem halad valami gyorsan. "Folyamatosan tologatják a tárgyalásokat, érdemi előrelépés nincsen. Annyi történt, hogy mindkét félnek volt már egy elsőkörös meghallgatása. Olyan mintha igazán senkinek nem füllene a foga ehhez” - állítja László. 

A szakszervezeti alelnök tapasztalata szerint hiába kapják most már normális ütemben és egyösszegben a fizetéseket, a munkavállalók közében továbbra is vannak felmondások. "Főleg az idősebbek maradnak, akik már nem nagyon tudnának máshova menni, de aki lát jobb lehetőséget, gondolkodás nélkül elmegy. Valójában senki nem lát jövőt a Dunaferrben" - mondta László.

Jelentős munkaerőhiányról árulkodik az is, hogy a háború kitörése után a Dunaferr azonnali munkakezdést ajánlott a háború elől menekülőknek.  "A vállalat közel 100 főnek tud azonnal munkát biztosítani üzemeiben, különböző munkakörökben. A kezdeményezésben munkát vállalni szándékozó emberek számára bért, lakhatási támogatást, egyszeri rendkívüli munkakezdési segélyt és más juttatásokat is biztosít a DUNAFERR" - áll a segélyalapról szóló vállalati közleményben. A vasmű helyzetét a jövőben pedig az is nehezítheti, hogy annak közvetlen tulajdonosát az orosz állami bankot, azaz a Vnyesekomonbankot (VEB), még március elején zárta ki az Európai Unió a SWIFT rendszerből. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.