„Senki nem lát jövőt a Dunaferrben”

Belpol

A háború okozta nyersanyaghiány a vasművet sem kímélte; fizetések egyelőre még vannak, azonban a gyár visszafogott kapacitással működik. Kérdés, hogy meddig.

Év végén még úgy tűnt, hogy az évek óta tartó viszontagságos gazdasági helyzet után a Dunaferr kicsit kezd egyenesbe jönni – legalábbis a december elején bejelentett 10 százalékos fizetésemelés, az év végi százezer forintos bónusz és az, hogy a dolgozók végre egy év után újra egy összegben kapják a fizetésüket erre utalt. A Portfolio információi szerint mindez annak volt köszönhető, hogy a vasmű kapacitáskihasználtsága nőtt, nagyjából 70 százalékon állt.

Nem sokkal a béremelésről és jutalomról szóló hírek után azonban a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) meglehetősen borús képet festett le a hazai acélipar és a Dunaferr helyzetéről. Karácsony előtt egy nappal ugyanis kiadtak egy közleményt, amely arról szólt, hogy az elszálló energiaárak nagyon nehéz helyzetbe hozzák az acélipari szereplőket, és a helyzet javítása érdekében az államhoz fordultak. „Az elmúlt másfél év alatt, 2021 decemberére, a földgáz ára a tízszeresére drágult, mindez azt jelentette, hogy az acélgyártók legnagyobb költségelemévé hirtelen a földgázkiadások váltak. Ezzel párhuzamosan az elektromos energia ára is történelmi csúcsra, mintegy négyszeresére emelkedett Magyarországon” – írták a közleményben. A szervezet külön kitért a vasmű helyzetére, amely szerint a magas energiaárak miatt a Dunaferrben vissza kellett fogni a termelést, leállították a gyár mindkét hengerművét és egyéb energiatakarékossági intézkedéseket is kellett hozni.

A MVAE ezért az államhoz fordult; mint írták, gyors beavatkozás nélkül félő, hogy rövid időn belül olyan visszafordíthatatlan folyamatok alakulnak ki, amelyek végérvényesen ellehetetleníthetik az acélipari vállalatok működését Magyarországon, veszélybe sodorva ezzel több tízezer ember megélhetését és számos régió gazdasági stabilitását. Kerestük kérdéseinkkel a MVAE különböző munkatársait és a szervezet elnökét is, de választ senkitől sem kaptunk. Szerettük volna többek között megtudni, hogy történt-e egyeztetés az állammal az energiaválságot illetően, továbbá érdeklődtünk azzal kapcsolatban is, hogy a Dunaferr nyersanyagbeszerzésére milyen hatással volt az azóta kitört Ukrajna elleni háború.

Rosszról rosszabbra fordult

Március elején a Dunaferr vezetése közleményt adott ki a háborúval kapcsolatban, mely szerint a nyersanyagellátásuk biztosított, nagyobb fennakadásokat nem okoznak az Ukrajna területén zajló harcok. A Dunaferr ugyanis nagyrészt Ukrajnából szerzi be a szükséges nyersanyagokat. A háború okozta ellátási nehézségekről szerettük volna megkérdezni a vállalatot is, de tőlük sem érkezett reakció. Mindenesetre a vállalat márciusi közleménye szerint felkészültek vészforgatókönyvekre is, amelyek alapján módosítják a beszerzési útvonalakat. 

A háború óta éppen csak életben tartják a gyárat, működik, de nagyon alacsony kapacitással. Se alapanyaguk, se pedig megrendelésük sincsen igazán. Vegetálnak

- ezt mondta megkeresésünkre László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Mindezt a gyárban dolgozó munkavállalóktól tudja, ugyanis a helyi szakszervezetet továbbra sem engedik be a vasmű területére, a korábban kirúgott szakszervezeti vezetők peres eljárásával kapcsolatban pedig továbbra sincsen előrelépés. A Dunaferr körüli botrányokról és annak jogi hátteréről korábban itt számoltunk be részletesen:

Azóta a helyzet lényegében változatlan, a szakszervezeti munkatársak továbbra is egy külső irodában dolgoznak, ahova bemehetnek hozzájuk a munkavállalók. Ami a Dunaferr tulajdonosai között lévő hatalmi harcot illeti, a gyár legutóbb egy évvel ezelőtt adott ki ezzel kapcsolatban egy közleményt, amelyben arról írnak, hogy a Győri Ítélőtábla a Székesfehérvári Törvényszéket új eljárásra utasította, vizsgálni kell a felek meghatalmazott ügyvédeinek képviseleti jogát. (Ennek hátterével a fent beidézett cikkben foglalkoztunk). Kerestük ezzel kapcsolatban a Székesfehérvári Törvényszéket, de megkeresésünkre nem reagáltak. Előrelépésről László Zoltán sem tudott beszámolni. A szakszervezeti vezetők kirúgásával kapcsolatos peres eljárás sem halad valami gyorsan. "Folyamatosan tologatják a tárgyalásokat, érdemi előrelépés nincsen. Annyi történt, hogy mindkét félnek volt már egy elsőkörös meghallgatása. Olyan mintha igazán senkinek nem füllene a foga ehhez” - állítja László. 

A szakszervezeti alelnök tapasztalata szerint hiába kapják most már normális ütemben és egyösszegben a fizetéseket, a munkavállalók közében továbbra is vannak felmondások. "Főleg az idősebbek maradnak, akik már nem nagyon tudnának máshova menni, de aki lát jobb lehetőséget, gondolkodás nélkül elmegy. Valójában senki nem lát jövőt a Dunaferrben" - mondta László.

Jelentős munkaerőhiányról árulkodik az is, hogy a háború kitörése után a Dunaferr azonnali munkakezdést ajánlott a háború elől menekülőknek.  "A vállalat közel 100 főnek tud azonnal munkát biztosítani üzemeiben, különböző munkakörökben. A kezdeményezésben munkát vállalni szándékozó emberek számára bért, lakhatási támogatást, egyszeri rendkívüli munkakezdési segélyt és más juttatásokat is biztosít a DUNAFERR" - áll a segélyalapról szóló vállalati közleményben. A vasmű helyzetét a jövőben pedig az is nehezítheti, hogy annak közvetlen tulajdonosát az orosz állami bankot, azaz a Vnyesekomonbankot (VEB), még március elején zárta ki az Európai Unió a SWIFT rendszerből. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.