Dunaferr: megmenekülés vagy csőd?

Vaskeselyűk

Belpol

Álügyvédek, álpapírok, ál-Habsburg, illegitim vezetőség, érvénytelen közgyűlés, gyárfoglalási kísérletek – káosz uralta a Dunai Vasmű elmúlt fél évét. A többségi orosz és a kisebbségi ukrán tulajdonosok a cégvezetésért harcolnak, a gyár közben takaréklángon üzemel, a felmondások folyamatosak.

„Hosszú hónapok óta nincsen semmilyen kommunikációnk a Dunaferr vezetésével, így nem is kapunk hivatalos információt a gyár működéséről. Ismereteink szerint éppen hogy megy a vasmű, talán 20 százalékos kapacitással ketyeg” – mondja László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Az ISD DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt. szomorú helyzetéről legutóbb decemberben számoltunk be (lásd: Vasfüggöny, Magyar Narancs, 2020. de­cember 17.); a cég vezetése tavaly nyáron felmondta a kollektív szerződést, majd szeptember végével lejárt Evgeny Tankhilevich cégvezető megbízatása, amit az­óta sem hosszabbítottak meg. Ő azóta általános vezérigazgató-helyettesként hivatkozik magára, és illegitim módon vezeti a gyárat. Innen kezdve gyakorlatilag a széles nyilvánosság előtt zajlott a Dunaferr tulajdonosi körének a vitája. A cég megszerzéséért folyó jogi harc jószerivel kibogozhatatlan, és március óta olykor egészen szürreális jeleneteket idézett elő.

 

Megtévesztés

Tavasszal krimibe illő események sora vette kezdetét, a fejleményeket pedig sokszor nem is tudták követni és megérteni a szakszervezeti vezetők, a munkavállalók, de még a bíróságok sem. A Dunaferrnél az alapprobléma máig az, hogy a cég nem felel meg a törvényes működés feltételeinek: nincs érvényes jogkörökkel rendelkező vezetése, felügyelőbizottsága, igazgatósága. Közgyűlést sokáig nem is tudtak összehívni, majd március elején megjelent két titokzatos személy, Natalia Bashinska és egy magát Franz Vladimir Habsburg-Lothringennek nevező ukrán állampolgár – több ukrán és magyar személy kíséretében –, és mindenféle, általuk érvényesnek és törvényesnek mondott meghatalmazásokkal próbáltak bejutni a Dunaferr területére, hogy átvegyék a cég irányítását. Akkor nagyjából ötödik hónapja legitim cégvezetés nélkül működött a vasmű, és hosszú hónapok óta késve, részletekben kaptak fizetést a munkavállalók. Tankhilevich a vasmű nevében sietett leszögezni, hogy hamis papírokkal érkeztek az ukrán személyek és nem tekinthetők a többségi tulajdonos (végső soron az orosz Vnyesekonombank) meghatalmazottjainak, hanem az ukrán kisebbségi tulajdonosi kör emberei, akik Tankhilevich szerint jogtalanul akarják átvenni a cégvezetést. Nem sokkal később felbukkant egy magyar személy, Mikó István, aki azt állította, ügyvédként őt bízta meg azzal a többségi tulajdonos, hogy a nevében eljárva állítsa vissza a vasmű törvényes működését. Mikó ezért március közepére összehívott egy online közgyűlést (mert a gyár területére a jelenlegi menedzsment, azaz Tankhilevich nem engedte be őket). Ez a közgyűlés Mikó akkori tájékoztatása szerint határozatképes volt, mivel a részvényesek 99,94 százaléka megjelent, és megválasztotta az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait, módosította a társaság alapszabályát. A változásbejegyzési kérelmet az illetékes cégbíróságra benyújtották. Tankhilevich azonban így kommentálta mindezt: „2021. már­cius 26-án a kétes hátterű ukrán agresszorok képviselői megtévesztettek néhány kisebbségi tulajdonost, hamis meghatalmazásokkal – internetes kapcsolaton keresztül – összejövetelt tartottak, és ismételten megpróbálták átvenni a Dunaferr vezetését, hogy a vállalat vagyontárgyait jogellenesen megszerezzék.”

Időközben a székesfehérvári cégbíróság rendkívüli közgyűlést hívott össze május 6-ra, ám addig is történtek furcsaságok. Egy áprilisi este kopasz verőlegények jelentek meg Dunaújvárosban azzal a céllal, hogy erővel bejussanak a vasmű területére. Az akció szervezését Mikó vállalta magára. A rendőrségnek végül sikerült megfékeznie a betolakodókat. Mikó ekkor tovább fenyegetőzött és azt mondta, hogy hamarosan visszajönnek sokkal többen, és akkor sikerre viszik az akciót. Mikó a májusi közgyűlésen is kulcsfigura volt még; és bár a szakszervezet például nem értett egyet vele, azt a szakik sem tudták eldönteni, hogy Mikó vagy az ellenlábasai-e a csalók. Mindenesetre egyvalakiről biztosan kiderült, hogy szélhámos: áprilisban a Euronews feltárta, hogy a hangzatos nevű Franz Vladimir Habsburg-Lothringen visszaél a Habsburg névvel, és semmi köze a családhoz. Az ügyben megszólalt Habsburg György, az utolsó magyar király, IV. Károly unokája, aki elmondta: ismerik a férfit és tudják róla, hogy csaló, de jogilag egyelőre nem tudnak lépni ellene.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.