magyarnarancs.hu: Az írják a jelentés elkészítésével kapcsolatban, hogy egyre nehezebb feladatuk volt, egyre kevesebb az elérhető adat. Hogyan készült a jelentés? Miből fakad, hogy a gyerekek helyzetéről szóló adatok egyre kevésbé láthatóak a nyilvánosság számára?
Gyurkó Szilvia: Egyrészt általános tapasztalat, hogy az állami, hatósági intézmények nem könnyen osztanak meg adatokat, illetve minimális információt tesznek közzé, mint közérdekű adatot. Másrészt amikor készült a jelentés a COVID-19 járvány miatti vészhelyzet volt érvényben, így a legtöbb intézmény élt azzal a lehetőséggel, hogy hosszabb idejük volt válaszolni. Így hónapok is eltelhettek, amíg adathoz jutottunk, ha egyáltalán megkaptuk őket. További gond, hogy vannak kutatások, jelentések, amelyek eljutnak hozzánk, de vagy nem használhatjuk fel, mert le van tiltva a közlésük, vagy csak kéziratként hivatkozhatunk rájuk azért, hogy ne kerüljön bajba az, aki eljuttatta nekünk. Egyébként ezek a problémák 2017 óta, amióta készítjük az éves jelentéseket, jelen vannak, most igazából nem annyira minőségi, inkább mennyiségi változást láttunk. Ez azért is megrendítő, mert a szakemberek egyébként folyamatosan adminisztrálnak: a terepen dolgozó kollégáknak az a tapasztalatuk, hogy elképesztő mennyiségű nyilvántartást működtetnek és adatot szolgáltatnak. Ehhez képest szomorú, hogy a nyilvánosság ezekhez nem férhet hozzá. Például idén nem kaptunk adatot a gyermekotthonokban, szakellátási intézményekben történt bántalmazásos esetekről. Miközben tudjuk, hogy ezeket számon tartják. Végül ki kell emelni, hogy miközben a KSH az egyik legjobb partnerünk az éves jelentés elkészítésében, és szakmai, pontos, átlátható adatokkal lát el minket, mégis azt látjuk, hogy a statisztikai adatok gyűjtésének és nyilvántartásának rendszere strukturális problémákkal küzd. (Például az időbeliség, a korosztályos megoszlás, a nyilvántartások módja kapcsán.). Ezt a problémát az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága a kezdetek - tehát 1995 óta - folyamatosan jelzi a mindenkori magyar kormányok számára.
magyarnarancs.hu: Talán sose volt olyan hangos a gyerekek védelmének hangoztatása a kormánypolitikában, mint az elmúlt években. Ehhez képest a pedofiltörvény mintha több hátránnyal járna, mint amennyit segíthet, a családvédelmi intézkedések ellenére egyre több a szegénységben élő gyerek és a kormány megvétózta az EU Gyermekjogi Stratégiáját. Hogyan látják a jelentés összeállítása után a kormány intézkedéseit?
GySz: Nem lehet és nem is szabad egyoldalúan megítélni az intézkedéseket. Történtek előrelépések, például az emberkereskedelem gyermek áldozatainak kezelésében, a bölcsődei ellátásban, a gyermekek után járó támogatások rendszerében.
Vannak „beragadt problémák”, mint a családi pótlék hosszú ideje botrányosan alacsony összege, a házi gyermekorvosi rendszer elsorvadása, a nevelőszülők alacsony száma, a gyermekpszichiátriai ellátások megoldatlansága, a szakemberhiány a gyermekvédelemben, oktatásban, mentálhigiénés gondoskodás területén, a fogyatékossággal élő gyerekek helyzete. Ezek mellett látunk új problémákat, mint például az örökbefogadás rendszerének átalakítását.
Tehát komplex a kép, és nem érdemes a politikai hangulatkeltéseknek felülni, sem a morális pániknak. Anélkül is van feladat elég. Az EU Gyermekjogi Stratégiája létezik, függetlenül a magyar ellenszavazattól - miközben szomorú szívvel állapítja meg az ember, hogy két lábjegyzet, meg egy ideológiai érv elég volt ahhoz, hogy egy teljes, szakmailag megalapozott dokumentumot elutasítson a kormány. Ez valahol elég pontosan jelzi szerintem az általános problémát: elméleti harcok folynak a gyermekvédelem kapcsán, miközben a valódi problémákra és kihívásokra nincs érdemi válasz.
magyarnarancs.hu: A jelentésben több sokkoló számadat is található, ezek között kiemelkedik, hogy mintegy 102 ezer gyerek nem jut helyben háziorvoshoz.
GYSZ: Ez összetett probléma, ami évek óta stabilan romlik. A házi gyermekorvosok egyre kevesebb helyen elérhetőek, és ahol még vannak, ott is egyre idősebbek. Nem véletlen, hogy ez a rendszer kialakult: a gyermekek egészségügyi gondozása speciális tudást és érzékenységet követel, ráadásul komoly szerepe van abban is, hogy mennyire lesznek egészségtudatosak a gyerekek. A házi gyermekorvosok a gyermekvédelmi jelzőrendszernek is tagjai. A gyermekbántalmazás, elhanyagolás tüneteit, jeleit sok esetben ők ismerik (ismerhetik) fel, és jelezhetik ezt a gyermekvédelem számára. De a szülők gyakran nem is csak egészségügyi támogatást kapnak a háziorvosoktól, hanem megerősítést abban, hogy a gyerekükről elég jól gondoskodjanak, elég jó szülők lehessenek. Komoly veszteség, ha ezt a támogatást nem tudják helyben, a lakóhelyhez közel igénybe venni.
magyarnarancs.hu: Nemcsak a gyerekeket ellátó háziorvosokból, hanem a pszichológusokból is óriási a hiány. Az adataik szerint van olyan körzet, ahol 3000 gyerek tartozik egy pszichológushoz. Eközben egyre nőtt a gyermeköngyilkosságok száma.
GYSZ: A magyar gyerekek mentális jóllétére való odafigyelés a Covid járvány idején némiképp felerősödött. A közbeszédben jobban megjelent, hogy a gyerekeknek nem csak a fizikai egészségéért, hanem a lelki jóllétéért is felelősek vagyunk. Az, hogy minden hétre jut egy gyermek öngyilkosság, és még annál is több kísérlet, mindenképpen komoly figyelmeztetés. A gyerekek körül (elméletben) van egy olyan ellátórendszer, ami felismer(hetné), ha egy gyerek a családjában, az iskolában, a kortársai között bántalmazásnak, elhanyagolásnak van kitéve, amiből nem lát kiutat, vagy ha olyan helyzetbe, mentális állapotba került, amire nincs megoldása. A gond az, hogy az ellátórendszer elképesztően túlterhelt, a gyerekek körül lévő felelős felnőttek gyakran hiányoznak, vagy túlterheltek, nem figyelnek a gyerekre. Ahogyan gond az is, hogy a lelki egészséget a magyar társadalom még mindig nem tekinti egyenrangúnak a fizikaival. Senkinek nem kérdés, hogy ha eltört a kezem, akkor be kell gipszelni. Ehhez képest egy összetört szívvel a felnőttek jó része szerint nem kell foglalkozni.
magyarnarancs.hu: A második nagy kérdéskör a gyerekszegénység. Ez miként változott az elmúlt évekhez képest?
GySz: Az európai adatokhoz képest Magyarország jobban áll ezen a területen. Európában a gyerekek 24,2 százaléka veszélyeztetett szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel, míg nálunk ez az arány 21,7 százalék. A jövedelmek általánosságban emelkedtek. Azonban
az gond, hogy a jövedelmi olló egyre szélesebbre nyílik, és aki szegény, az ma sokkal szegényebb a többiekhez képest. A leszakadás többé-kevésbé állandósul.
Minimális esély van arra, hogy egy család vagy gyerek kikerüljön abból a csapdából, amit az alacsony jövedelem és a hozzá kapcsolódó szocio-ökonómiai helyzet jelent.
magyarnarancs.hu: A hátrányos helyzetű gyerekek lemaradása, lehetőségeinek korlátozottsága a koronavírus-járvány és az online oktatás alatt még nyilvánvalóbbá vált. Mire világított rá a digitális oktatás az adataik szerint?
GySz: A digitális oktatás azok számára volt elérhető, akiknek voltak digitális eszközeik. Az ingyenes internet fontos segítség volt, de voltak gyerekek, akiknek egyáltalán nem volt internetes hozzáférésük. Amelyik gyereknél, családban megvalósult az online oktatás, ott a megnövekedett képernyőidő, az internet túlhasználata, a mozgásszegény életmód, a motivációvesztés jelentett komoly kihívást. Ahol nem valósulhatott meg online oktatás az eszköz vagy az internet hiánya miatt, ott távoktatásról lehet beszélni, ami sok esetben postaládába bedobott feladatlapokat és tananyagleírást jelentett. Ilyen esetekben nehéz minőségi oktatásról beszélni, és nagyon magas a kockázata a lemaradásnak, az iskolával és a tanulással szembeni ellenérzések felerősödésének.
magyarnarancs.hu: A másik nagy probléma a pedagógushiány. Azt írják, hogy tízezer elsőssel lett több 2021-ben, miközben ezres nagyságrendben csökkent a pedagógusok száma. Az elsősök számának növekedését mi okozza? Hogyan érinti a gyerekeket a kialakult pedagógushiány?
GySz: Tavaly szinte mindenkit betereltek az iskolákba, aki 6 éves volt - az Alkotmánybíróság később hatályon kívül helyezte a kötelező iskoláztatásra vonatkozó jogszabályi előírást, de akkorra már az iskolákra ránehezedett a nagyobb gyereklétszám, illetve az iskolaérettség és egyéb problémák miatt egy masszív SNI (speciális nevelési igényű) gyermekközösség. Ezt egy jó állapotban lévő oktatási rendszernek sem lett volna könnyű ellátni, nálunk pedig a Covidban megfáradt, a politika által alaposan meggyötört, komoly erőforráshiánnyal küzdő iskolák fogadták ezeket a gyerekeket.
magyarnarancs.hu: Miközben a kormány nagy hanggal vezette be a pedofiltörvényt, az adatok szerint tovább nőtt a gyermekpornográfia áldozatainak száma, illetve 2021-ben 178 0-13 éves gyerek vált szexuális erőszak áldozatává. Milyen módon lehetne hatékonyan javítani a helyzeten, mit lehetne tenni azért, hogy a gyerekek kevésbé legyenek kitettek az erőszaknak?
GySz: A pedofiltörvénynek és a pedofil jellegű bűnelkövetésnek (akár online, akár offline cselekményről van szó) gyakorlatilag semmi köze egymáshoz. Szakmailag értelmezhetetlen döntések is bekerültek ebbe a salátatörvénybe, míg olyanok, amelyekre hosszú évtizedek óta várunk továbbra is hiányoznak. Ilyen például az igazságszolgáltatási és gyermekvédelmi szakemberek képzése, felkészítése; az elkövetőkre kiszabható büntetések és intézkedések körének bővítése; a gyermek áldozatok számára elérhető ellátórendszer; a magyar nyelvű ingyenes szűrőprogramok, illetve az oktatási rendszerben, tananyag szinten oktatott biztonságos internet használati alapismeretek. A gyerekek sérelmére elkövetett online szexuális erőszak és visszaélés cselekmények száma az egész világban növekszik - ez ráadásul olyan cselekménytípus, ahol az áldozatok manipulációja, befolyásolása, saját magatartásának kihasználása igen nagy arányban van jelen. Egyes elemzések szerint az online térben elérhető gyermekpornográf tartalmak harmadát maguk a gyerekek és családtagjaik teszik közzé. Ez ellen nem lehet pusztán büntető szankciókkal fellépni: edukációra lenne szükség.
magyarnarancs.hu: Mik azok a legfontosabb teendők, intézkedések, amelyekkel javítani lehetne a gyerekek helyzetén, mi jelentene valós előrelépést a gyerekvédelem ügyében?
GySz: Fontosnak tartom kiemelni, hogy nincs se gyors, se egyszerű megoldás a magyar gyermekvédelem problémáira. Nagyon sok pénzt kellene költeni a rendszerre, és szakmai alapon meghozott döntések sorával lehetne megerősíteni azt a segítői, támogatói hálózatot, ami jelenleg komoly erőforrás problémákkal (is) küzd. A gyermekvédelem társadalmi megítélése és reputációja szerintem 1997 (a gyermekvédelmi törvény elfogadása) óta nem volt olyan alacsony, mint most. Csak bízni tudok benne, hogy megvan a józanság a magyar társadalomban, és nem gondolják, hogy a gyerekek nemváltó műtétekkel és homoszexuális átneveléssel szembeni védelme a gyermekvédelem feladata. Jelenleg ugyanis azok a problémák, amelyekkel a népszavazás kapcsán foglalkozott a nyilvánosság, nem jelennek meg a mindennapokban. A valódi kihívásokról viszont vajmi kevés szó esik - főleg központi, kormányzati szinten.
A jelentés főbb számai:
- 102 021 gyerek nem jutott hozzá helyben semmiféle háziorvosi ellátáshoz 2020-ban, 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma.
- A 2020/21-es tanévben 10 000 -rel több elsőst ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban.
- Van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3 000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.
- 2021-ben húsz krízisközpont, 21 félutas-szolgáltatás, nyolc titkos menedékház és hét kríziskezelő ambulancia működött az országban.162 985 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként.
- A gyerekek 21,7%-át érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztődés.
- 2020-ban 1 800 olyan gyerek született, akinek az édesanyja maga is gyerek (14–17 éves).
- 1 800%-kal nőtt az egyházi szerepvállalás az elmúlt 12 évben a nevelőszülői hálózatoknál.
- 2016 óta először csökkent 1 000 alá az örökbefogadottak száma (901 gyerek)
- Ugrásszerűen, 6 550-fővel megnőtt az SNI-s – speciális nevelési igényű – gyerekek száma a 2020/21-es tanévben.
- A 15–17 éves gyerekek közül minden 10. rendszeresen dohányzik.
- A 15–17 éves gyerekek ötöde a hét egyetlen napján sem végez 10 percet meghaladó testmozgást.
- 2011 és 2020 között negyedére csökkent a sportkörökben résztvevő gyerekek száma. (Ugyanezen időszak alatt 78 új sportcsarnok épült.)
- A 11 éves magyar gyerekek többsége fent van a közösségi oldalakon. (Ezek korhatára 13 év.) Egy átlagos magyar gyereknek 10 évesen lesz először mobiltelefonja.
(Forrás: hintalovon.hu)
(Címlapképünk illusztráció)
