Setét Jenő állami kitüntetését kezdeményezik roma aktivisták

  • narancs.hu
  • 2022. január 26.

Belpol

Azt is szeretnék elérni, hogy a napokban elhunyt polgárjogi aktivista posztumusz legyen Budapest díszpolgára. 

Nyílt levélben kezdeményezi Horváth Aladár, a Magyarországi Roma Parlament elnöke és Horgas Péter, a Civil Bázis Egyesület elnöke, hogy a napokban elhunyt Setét Jenő roma polgárjogi aktivista kapja meg a lehető legnagyobb posztumusz állami kitüntetést és legyen Budapest díszpolgára.

A nyílt levélben azt írják, Setét Jenő sorsa és halála nem csupán személyes tragédia, hanem a teljes magyar nemzeté: magán viseli a magyar állam és a hazai roma közösségek viszonyának tarthatatlanságát. "Az egyenlőtlenséget, kirekesztettséget, aminek következtében roma-cigány polgártársaink töredéke éli meg a 60. életévet. Továbbá azt a rendszerszintű gazságot, hogy a romák jogaiért kiálló polgárjogi harcosaink nem elismertek, nem megbecsültek, sőt, a rendszer ősellenségeként eltaszítja őket a perifériára, sok esetben nyomorúságba!"

A felhívásban arról is írnak, hogy mindannyian tehetünk azért, hogy az életünk során adjuk meg egymásnak a tiszteletet és a megbecsülést, mert csak így teremthetjük meg az egyenlő és boldoguló emberek társadalmát, amiért Setét Jenő az elmúlt 30 év során küzdött.

"Halálával az egész ország, az egész nemzet lett szegényebb. Életműve feldolgozásra vár. De az mindenképpen tény, hogy a legszegényebbek lakhatáshoz fűződő alkotmányos és szociális jogai az ő kérlelhetetlen polgárjogi mozgalmi tevékenysége folytán került napirendre, és mozdult előre, ahogyan a hazai cigányság kettős identitásának: hazafiságának és önbecsülésének a képviselete is!" – írják. 

"Ha már a legnagyobb magyarok erkölcsi és etikai mércéjével mérhető országjobbító munkásságáért életében nem kapott méltó elismerést – kapja meg holtában: ezúton kezdeményezzük, hogy a politikai pártok és civil szervezetek közösen támogassák, hogy Setét Jenő kapja meg a lehető legnagyobb posztumusz állami kitüntetést és legyen Budapest díszpolgára. Ez a minimum. A Nemzeti Minimum" – zárják a felhívást. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.