Setét Jenő állami kitüntetését kezdeményezik roma aktivisták

  • narancs.hu
  • 2022. január 26.

Belpol

Azt is szeretnék elérni, hogy a napokban elhunyt polgárjogi aktivista posztumusz legyen Budapest díszpolgára. 

Nyílt levélben kezdeményezi Horváth Aladár, a Magyarországi Roma Parlament elnöke és Horgas Péter, a Civil Bázis Egyesület elnöke, hogy a napokban elhunyt Setét Jenő roma polgárjogi aktivista kapja meg a lehető legnagyobb posztumusz állami kitüntetést és legyen Budapest díszpolgára.

A nyílt levélben azt írják, Setét Jenő sorsa és halála nem csupán személyes tragédia, hanem a teljes magyar nemzeté: magán viseli a magyar állam és a hazai roma közösségek viszonyának tarthatatlanságát. "Az egyenlőtlenséget, kirekesztettséget, aminek következtében roma-cigány polgártársaink töredéke éli meg a 60. életévet. Továbbá azt a rendszerszintű gazságot, hogy a romák jogaiért kiálló polgárjogi harcosaink nem elismertek, nem megbecsültek, sőt, a rendszer ősellenségeként eltaszítja őket a perifériára, sok esetben nyomorúságba!"

A felhívásban arról is írnak, hogy mindannyian tehetünk azért, hogy az életünk során adjuk meg egymásnak a tiszteletet és a megbecsülést, mert csak így teremthetjük meg az egyenlő és boldoguló emberek társadalmát, amiért Setét Jenő az elmúlt 30 év során küzdött.

"Halálával az egész ország, az egész nemzet lett szegényebb. Életműve feldolgozásra vár. De az mindenképpen tény, hogy a legszegényebbek lakhatáshoz fűződő alkotmányos és szociális jogai az ő kérlelhetetlen polgárjogi mozgalmi tevékenysége folytán került napirendre, és mozdult előre, ahogyan a hazai cigányság kettős identitásának: hazafiságának és önbecsülésének a képviselete is!" – írják. 

"Ha már a legnagyobb magyarok erkölcsi és etikai mércéjével mérhető országjobbító munkásságáért életében nem kapott méltó elismerést – kapja meg holtában: ezúton kezdeményezzük, hogy a politikai pártok és civil szervezetek közösen támogassák, hogy Setét Jenő kapja meg a lehető legnagyobb posztumusz állami kitüntetést és legyen Budapest díszpolgára. Ez a minimum. A Nemzeti Minimum" – zárják a felhívást. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.