Setét Jenő állami kitüntetését kezdeményezik roma aktivisták

  • narancs.hu
  • 2022. január 26.

Belpol

Azt is szeretnék elérni, hogy a napokban elhunyt polgárjogi aktivista posztumusz legyen Budapest díszpolgára. 

Nyílt levélben kezdeményezi Horváth Aladár, a Magyarországi Roma Parlament elnöke és Horgas Péter, a Civil Bázis Egyesület elnöke, hogy a napokban elhunyt Setét Jenő roma polgárjogi aktivista kapja meg a lehető legnagyobb posztumusz állami kitüntetést és legyen Budapest díszpolgára.

A nyílt levélben azt írják, Setét Jenő sorsa és halála nem csupán személyes tragédia, hanem a teljes magyar nemzeté: magán viseli a magyar állam és a hazai roma közösségek viszonyának tarthatatlanságát. "Az egyenlőtlenséget, kirekesztettséget, aminek következtében roma-cigány polgártársaink töredéke éli meg a 60. életévet. Továbbá azt a rendszerszintű gazságot, hogy a romák jogaiért kiálló polgárjogi harcosaink nem elismertek, nem megbecsültek, sőt, a rendszer ősellenségeként eltaszítja őket a perifériára, sok esetben nyomorúságba!"

A felhívásban arról is írnak, hogy mindannyian tehetünk azért, hogy az életünk során adjuk meg egymásnak a tiszteletet és a megbecsülést, mert csak így teremthetjük meg az egyenlő és boldoguló emberek társadalmát, amiért Setét Jenő az elmúlt 30 év során küzdött.

"Halálával az egész ország, az egész nemzet lett szegényebb. Életműve feldolgozásra vár. De az mindenképpen tény, hogy a legszegényebbek lakhatáshoz fűződő alkotmányos és szociális jogai az ő kérlelhetetlen polgárjogi mozgalmi tevékenysége folytán került napirendre, és mozdult előre, ahogyan a hazai cigányság kettős identitásának: hazafiságának és önbecsülésének a képviselete is!" – írják. 

"Ha már a legnagyobb magyarok erkölcsi és etikai mércéjével mérhető országjobbító munkásságáért életében nem kapott méltó elismerést – kapja meg holtában: ezúton kezdeményezzük, hogy a politikai pártok és civil szervezetek közösen támogassák, hogy Setét Jenő kapja meg a lehető legnagyobb posztumusz állami kitüntetést és legyen Budapest díszpolgára. Ez a minimum. A Nemzeti Minimum" – zárják a felhívást. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.