Sikerdíj önkormányzati kötvényekért - Kinek fial?

szerző
Bod Tamás
publikálva
2009/6. (02. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Egy újabb Tocsik-üggyel vagy a tavalyi év egyik legsikeresebb üzletasszonyával állunk szemben? - lényegében ezt firtatta pénteki sajtótájékoztatóján Tóth Károly (MSZP) országgyűlési képviselő. A hírbe hozott Csapó Ágnes jogi úton kíván elégtételt venni. Bod Tamás

Egy újabb Tocsik-üggyel vagy a tavalyi év egyik legsikeresebb üzletasszonyával állunk szemben? - lényegében ezt firtatta pénteki sajtótájékoztatóján Tóth Károly (MSZP) országgyűlési képviselő. A hírbe hozott Csapó Ágnes jogi úton kíván elégtételt venni.

"Szeretnék segítséget kérni, mert Magyarországon nagyon nagy szükség lenne a tényfeltáró újságírásra" - kezdte január 30-i békéscsabai sajtótájékoztatóját Tóth Károly. Kijelentése arra utal, hogy nem feltétlenül bízik azokban a vizsgálatokban, amiket Tóth a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) és a Pénzügyminisztériumnál (PM) kezdeményezett a Priv-Invest Kft.-nek az önkormányzati kibocsátású kötvények körül játszott szerepe miatt.

Csapás

Tóth Károly szerint 2007-2008-ban a magyar önkormányzatok körülbelül négyszázmilliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényeket egy- és tízmilliárdos összeghatár között. Más forrásból tudjuk, hogy kezdetben főleg fideszes helyhatóságok éltek ezzel; akkortájt kormányzati szinten többen nem tartották kizártnak, hogy az államháztartási hiányt kívánják ezzel mesterségesen "felturbózni". 2007 végén a pénzügyi tárca több nyilatkozatban sejteni engedte, hogy becsukja ezt a fiskális kiskaput - végül mégsem történt semmi. (Az önkormányzatok eladósodásáról lásd cikkeinket: Lék a vízvonal alatt, 2008. december 11., Aréna, 2009. január 8.)

Az önkormányzatok többsége a lehetséges fejlesztések önerőalapjaként tüntette fel a kötvénykibocsátást - elvben. Mert például a Békés Megyei Önkormányzatban, amely 2007 végén két ütemben, 9,4 milliárd értékben bocsátott ki kötvényt, a többségi fideszes képviselők nem tudtak válaszolni az ellenzéki szocialisták azon ismétlődő kérdéseire, hogy milyen konkrét fejlesztésekre is fordítanák a pénzt.

A békéscsabai városi közgyűlésben ellenzéki képviselőként dolgozó Tóth Károly az önkormányzati kötvénykibocsátás kapcsán 2008 decemberében figyelt fel a Priv-Invest Kft. tevékenységére és a budapesti cégnek kifizetett busás sikerdíjra. A szocialista politikus - mint fogalmazott - "nem a városházáról kicsempészett szerződésekből" tudta ezt meg, hanem "Vantara Gyula fideszes polgármester tájékoztatta erről a frakciók vezetőit". Tóth szerint akkor derült ki, hogy egyetlen frakció, még a többséget adó jobboldali képviselőcsoport tagjai sem tudtak az ügyletről. Ennek oka, hogy bár a kötvények forgalmazásával egy önkormányzati határozatban felhatalmazták a városvezetőt, úgy hitték, hogy az az országban elsőként a csabai városházán kialakított "kiskincstáron" keresztül bonyolódik majd.

Békéscsaba valamivel több mint négymilliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki, s az ennek kezelésével megbízott Priv-Invest Kft.-nek az első öt hónapi teljesítése után 41 millió forint sikerdíjat kellett kifizetni. Az önkormányzat 136 milliós nyereséget realizált. Ezenkívül az önkormányzatnak havi kétszázezer forint plusz áfa megbízási alapdíjat számláz a fővárosi cég. Tóth Károly szerint nem egyedi esetről van szó. A Priv-Invest huszonöt önkormányzattal áll kapcsolatban - ez Csapó Ágnes ügyvezető igazgató közlése alapján tudható.

A Priv-Invest és az önkormányzatok közötti megbízási szerződések egy kaptafára készültek. Formailag és tartalmilag csaknem teljesen megegyeznek. Apró eltérés abban van, hogy a havi rendelkezésre állási díj a kötvénykibocsátás nagyságától függően 150, 200 vagy 225 ezer forint plusz áfa. A konstrukció lényege, hogy a kötvényforgalmazással megbízott Priv-Investet az alapdíjon felül prémium illeti meg. "A prémium vetítési alapja a kötvényforrás fel nem használt összege után realizált alaphozamon felüli többlethozam 3 havi báziskamata 35 bázisponttal csökkentve." Magyarabbul: míg korábban az önkormányzatok bankbetétekben helyezték el a kötvényeladásukból származó bevételt, addig a most képbe került cég segítségével befektetésekben. Így - némi levonás után - a folyószámlakamat és (mondjuk) az állampapír hozama közötti különbségen osztozik az önkormányzat és a Priv-Invest, mégpedig tízszázalékos többlethozamnál öt, tíz-húsz százalékosnál húsz, míg húsz százalék felett 35 százalékos sikerdíjjal.

Tóth meglátása szerint ez azt jelenti, hogy a korábbi három-négy százalékos banki folyószámlakamatot az önkormányzatok felcserélték állampapírra, amely tavaly október végi lekötéssel 2009. márciusra 14 százalékos vagy afeletti hozamot garantált. A szocialista képviselő szerint ez a szerződés egyoldalúan csak a Priv-Investnek előnyös, másrészt nem érti, milyen különleges szaktudás és ismeret szükséges ahhoz, hogy biztonságos és garantált hozamú állampapírba fektessék szabad pénzüket az önkormányzatok.

A békéscsabai szocialista politikus számításai szerint a huszonöt önkormányzat révén megközelítően százmilliárd forint kötvényállományt kezel a Priv-Invest, és minden egymilliárd forint után tízmilliós prémiumot realizálhat a Csapó Ágnes vezette cég, ráadásul ez négy-öt hónapos kontraktusonként értendő.

"Hihetetlenül szerencsés és jól felkészült vállalkozóról van szó, akinek alighanem bejött a 2008-as év, így az elmúlt év legsikeresebb üzletasszonya minden bizonnyal Csapó Ágnes" - fogalmazott Tóth. A szocialista politikus egyértelművé tette: ha a 2010-es helyhatósági választáson más összetételű lenne a békési megyeszékhely közgyűlése, azonnal felmondanák a megbízási szerződést, és visszaperelnék a sikerdíjat.

Tóth Károly érdekesnek tartja, hogy a Priv-Invest feltűnése előtt nem volt az elvégzendő munkával kapcsolatban sem versenyfelhívás, sem közbeszerzési eljárás, hanem a cég munkájáról szóló hírek "szájhagyomány útján terjedtek". A szocialista képviselő állítása szerint őt Vantara Gyula békéscsabai polgármester arról tájékoztatta, hogy neki Szalay Ferenc szolnoki polgármester szólt arról, hogy "ez egy kiváló lehetőség, és ezzel a céggel és annak ügyvezetőjével érdemes szerződést kötni, mert hihetetlenül eredményesen dolgozik".

"Tényszerűen állítható, hogy több százmillió forint sikerdíjat tud elérni ez a kft. a kötvények forgatásával, mozgatásával. Biztos vagyok benne, hogy ez erkölcsileg elfogadhatatlan, a szerződés pedig jó erkölcsbe ütközik" - hangsúlyozta Tóth. Ezért a PSZÁF-tól és a PM-től vizsgálatot kér, egyrészt hogy ez nem minősül-e banki tevékenységnek, s van-e erre engedélye a Priv-Investnek, másrészt hogy e megbízási szerződések nem esnek-e a közbeszerzési törvény hatálya alá. (A békéscsabai önkormányzat közbeszerzési tanácsadója a tavaly ősszel a magyar politikai életbe berobbant UD Zrt. cégcsoport tagja, a Darázs, Szabó & Társai Ügyvédi Iroda.)

A szocialista politikus szerint vannak pozitív példák is. A Békéscsaba tőszomszédságában található - igaz, MSZP-vezetésű - Gyula is kapott ajánlatot a Priv-Investtől, de nem kötött szerződést. Hasonlóan cselekedett a fideszes vezetésű Szarvas, míg Szentesen (polgármester a szocialista Szirbik Imre) tokkal-vonóval egyszeri 400 ezer forintos megbízási díj ellenében gondozza egy cég a csongrádi város kötvényeit ötmilliárdos kibocsátás mellett.

Ugyanakkor mások mellett Szolnok, Tata, Mezőtúr, Békés, Békéscsaba, Törökszentmiklós és a Békés Megyei Önkormányzat kötvényeit a Priv-Invest kezeli. "Ezek az önkormányzatok nagyon egyszínűek" - mondta Tóth, minden bizonnyal arra utalva, hogy fideszes vezetésűek. Később a Narancs kérdésére pontosított. "Nem Fidesz-hálózatról beszélek, s nem arról, hogy nem lehet köztük más színű önkormányzat. Nem biztos, hogy pártpolitikai kérdésről van szó" - jegyezte meg.

"Nincs arra bizonyítékom, hogy a Priv-Investtől a pénzek bárhova továbbmentek volna. Ha valakinek, akkor az államigazgatásnak, a PSZÁF-nak és a PM-nek lehet ennek kivizsgálása a feladata. Ezért nem akarom a történteket előre 'nagy ügynek' kikiáltani" - mondta a Narancsnak a békéscsabai képviselő.

Ellencsapás

Csapó Ágnes, a Priv-Invest ügyvezető igazgatója a Narancsnak nyilatkozva gyakorlatilag minden elemében visszautasította Tóth Károly állításait. Cége nem foglalkozott kötvényforgalmazással, csak tanácsokat ad önkormányzatoknak. Elmondása szerint a velük szerződésben álló 25 önkormányzat kötvénykibocsátása nem éri el a 100, hanem legfeljebb a 60-80 milliárdot. Azt, hogy Tóth egymilliárd forintos sikerdíjat feltételez, megmosolyogtatónak tartja, mint állítja, ennek "negyedével, ötödével is nagyon elégedettek lennének". "Hajrá, Mari néni!" - reagált lapunknak Tóth azon kezdeményezésére, miszerint a képviselő az ügy kivizsgálásáért a PSZÁF-hoz és a PM-hez fordul.

Csapó Ágnes fontosnak tartotta megjegyezni, hogy mivel minden önkormányzatnak saját szabályzata van a pénzkezelésről, a Priv-Invest szerződéseit is a képviselő-testületek hagyták jóvá. Érdeklődésünkre elismerte, hogy "a jó szolnoki sikereik után kézről kézre adtak minket az önkormányzatok". Az ügyvezető asszony Tóth hétfői nap-keltés nyilatkozata után egyébként nem is érti, hogy mindez a Priv-Investről vagy az önkormányzatokról szól. "Úgy érzem, a képviselő úrban nem állt össze még a kép" - mondta a Narancsnak Csapó, hozzátéve: mivel ő "nem közszereplő és nem szeretne lesüllyedni az őt hírbe hozó politikus szintjére, nem kérdéses, jogi eljárást kezdeményez a szocialista képviselő ellen".

"Tóth Károly szokásos titkosszolgálati módszereivel dolgozik: csúsztat, tényeket ferdít el, konkrétumok nélkül enged sejtetni dolgokat. Nem kétséges, ismét országos politikai érdemeket akar szerezni, és a hatalom megszerzése a célja" - reagált a Narancsnak Tóth Károly kijelentéseire Vantara Gyula (Fidesz) békéscsabai polgármester. Az önkormányzatok egyre több szakértőt alkalmaznak, ebben az esetben is ez történt, méghozzá közgyűlési felhatalmazással - mondta, és határozottan kijelentette: a megkötött megbízási szerződések jogilag rendben vannak, ezt támasztja alá az is, hogy 24 másik önkormányzat is hasonló feltételekkel egyezett meg a Priv-Invest Kft.-vel. Vantara szerint nem közbeszerzés-köteles ügyletekről van szó. A polgármester állítja: a kötvényügyletek forgalmazásával a városháza pénzügyesei, amint azt maguk is elismerték, nem tudnának megbirkózni, hiszen ehhez speciális bróker- és pénzpiaci ismeretekkel kell rendelkezni. "Amikor 2008. július elején létrejött e megbízási szerződés, akkor az állampapír hozama 3,5 százalék volt. A kormány teljesen elhibázott gazdaságpolitikája miatt ez utóbb felkúszott 14 százalékra, amivel Békéscsaba jól járt. Nincs a valóságtól elrugaszkodott sikerdíj, és nincs susmus ebben az ügyletben. Ilyen szempontból nyugodt szívvel állunk az esetleges vizsgálatok elé" - mondta a Narancsnak Vantara Gyula.

A pénteki békéscsabai sajtótájékoztató után Mlinárcsek János, Mezőtúr alpolgármestere nyilatkozott a távirati irodának, miszerint az alföldi város "tavaly októberben bocsátott ki 1,8 milliárd forint értékben kötvényt, és az értékpapírok forgalmazásával a Priv-Investet bízták meg, amelyet több pályázó közül választottak ki". Ez ellentmond Csapó Ágnes azon állításának, hogy csupán "tanácsadásról" lenne szó. "Jó lenne, ha az alpolgármester úr elolvasná a szerződést, akkor nem mondana ilyeneket" - kommentálta a polgármesteri szavakat a Narancsnak Csapó. Mlinárcsek ráadásul több pályázóról beszélt, míg Tóth pályázat nélküli ügyletekről; Csapó Ágnes pedig arról, hogy cégét "kézről kézre adták".

A Priv-Invest csak "tanácsadói" szerepét nem feltétlenül támasztja alá több megbízási szerződés. Ezek ugyanis "a megbízó felhatalmazásával folyamatos kapcsolat" fenntartásáról szólnak a bank Treasury szolgáltatást nyújtó osztályával, és felhatalmazás esetén üzletkötés kezdeményezéséről kockázatkezelési céllal.

Számtanóra

Az ugyancsak az MTI-nek nyilatkozó Michl József, Tata fideszes polgármestere szerint csaknem hárommilliárd forintos kötvényük kezelési költsége 100 millió forint volt, miközben a társaság 200 millió forintos hozamhoz juttatta a várost. Tóth Károly érdeklődésünkre ebből azt a következtetést vonta le, hogy a Priv-Invest-szerződéssel rendelkező 25 önkormányzat közül Tata, Békéscsaba és Békés megye sikerdíjként már kifizette az általa vélelmezett egymilliárd forint több mint negyedét. A Békés Megyei Önkormányzat 9,4 milliárd forintos kötvénykibocsátása után ugyanis a cég 450 millió forint hasznot realizált; erről Domokos László (Fidesz) közgyűlési elnök beszélt. Ismerve e szerződés feltételeit, ebből visszaszámolva 130 millió forint volt a sikerdíj; s ha ehhez hozzáadjuk Tata 100 és Békéscsaba 41 millióját, akkor ez az összeg már három megbízásnál is meghaladja a 250 millió forintot.

Izsó Gábor békési polgármester, bár közpénzről van szó, nem volt hajlandó közölni, mekkora sikerdíjat fizetett ki a 22 ezres város önkormányzata a Priv-Investnek.

Tóth szerint Csapó Ágnes korábban maga cáfolta meg, hogy itt csupán tanácsadásról lenne szó, amikor kijelentette, hogy olyan bonyolult pénzügytechnikai műveletekről van szó, amelyek elvégzésére a békéscsabai pénzügyi iroda munkatársai nem képesek. Az MSZP-képviselő szerint a 41 milliós kifizetés tanácsadásra különben is "egy kicsit sok volna". Tóth azt is tagadta, hogy a céggel kötött megbízási szerződés mindenütt szerepelt volna a közgyűlések napirendjén: Békéscsabán, mint állította, a képviselők bizonyosan nem tudtak arról, hogy a polgármester ilyen tartalmú szerződést kötött.

Brókerbotrányt robbantott volna

Csapó Ágnes 2001-ben alapította a Priv-Invest Gazdasági Tanácsadó Kft.-t, amelynek a cégbírósági adatok szerint 2006-os nettó árbevétele megközelítette a 43 millió forintot, ami erős visszaesés volt az előző évi 83 millióhoz képest. A 2007-es mérleg hiányzik a cégnyilvántartásból, de mint a Narancsnak megjegyezte, már szólt ez ügyben a könyvelőjének. Az akkori nettó árbevételük egyébként 80-85 millió forint körül alakult, annak becslésére viszont nem vállalkozott, hogy a cég 2008-as mérlege nagyságrendileg mit fog mutatni.

A gazdasági tanácsadással foglalkozó, budapesti, Szent István körúti székhelyű cégnek 97,5 százalékban tulajdonosa az a Csapó Ágnes, aki előtte tíz évig a bankszakmában tevékenykedett: a K&H budapesti központjában lakossági vonalon ügyvezető igazgatóként dolgozott, és 2002-ben szakított a pénzintézettel.

A sajtóban terjengő legenda szerint a Kulcsár-ügy 2003-as kirobbanása előtt Csapó gazdasági újságírókat keresett meg azzal, hogy a K&H brókercégénél egy vidékről érkezett, diploma nélküli, roma származású álbróker osztja az észt és a pénzt - de akkor senki nem hitt neki. "Mindezt nem cáfolom, de nem is erősítem meg" - válaszolt a talányt firtató Narancs-kérdésre a cégvezető.

szerző
Bod Tamás
publikálva
2009/6. (02. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Kormányzati manőverek
Mi lesz a Corvinusszal?
Interjú a Libri vezetőivel
Halmos Ádám és Sárközy Bence a könyvkiadásról
Interjúk
Rév István, Baki Péter, Ligeti Gyuri
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra