Sikertelen a fehérvári kórház "privatizációja": Nem üzlet

  • M. László Ferenc
  • 2006. október 5.

Belpol

Érvényes pályázat hiányában a megyei önkormányzat nyakán maradt a székesfehérvári Szent György Kórház üzemeltetése. Jobb híján a közgyűlés kész tárgyalni a városvezetéssel, de nehezen hihető, hogy a két önkormányzat elő tudná teremteni a fejlesztésekhez szükséges milliárdokat. A botrányokkal, feljelentésekkel, perekkel tarkított történetben jelentős fordulatot hozhat a megyei Fidesz-győzelem.
Érvényes pályázat hiányában a megyei önkormányzat nyakán maradt a székesfehérvári Szent György Kórház üzemeltetése. Jobb híján a közgyűlés kész tárgyalni a városvezetéssel, de nehezen hihető, hogy a két önkormányzat elő tudná teremteni a fejlesztésekhez szükséges milliárdokat. A botrányokkal, feljelentésekkel, perekkel tarkított történetben jelentős fordulatot hozhat a megyei Fidesz-győzelem.

Igaznak bizonyult Székesfehérváron a legnagyobb ellenzéki párt mostanság hangoztatott szlogenje: az egészségügy nem üzlet. Legalábbis abban az értelemben, hogy egyetlen komoly cég sem látott fantáziát a Szent György Kórház üzemeltetésének 25 éves átvételében. A szeptember 21-re kitűzött határidőig befutott ajánlatokat megdöbbentő amatörizmussal állították öszsze, az ajánlattevők a közbeszerzési eljárás elemi szabályait is figyelmen kívül hagyták, miközben vállalhatatlan ígéretekkel próbálták elkápráztatni a megyei közgyűlés képviselőit.

A kórház gazdálkodásának átszervezése 2004 óta állandó vita tárgya Fejér megyében és Székesfehérváron. Számtalan elképzelés látott napvilágot,

hogyan lehetne a fejlesztésekhez

szükséges pénzeket előteremteni, de csak idén június 29-én döntött úgy a szocialisták uralta megyei közgyűlés, hogy az ingatlanok tulajdonjogának megőrzése mellett az üzemeltetést magáncégnek adja ki. A legnagyobb vidéki kórházkomplexumról lévén szó, a folyamatot jelentős érdeklődés kísérte. A "privatizáció" hívei és ellenfelei egyaránt úgy tartották, hogy a Szent György lesz az egészségügyi magánosítás állatorvosi lova, a kormányoldal a sikerben, az ellenzék a bukásban reménykedett, hogy aztán ország-világ előtt bizonygathassák: nekik volt igazuk.

A rendszerváltás óta a megyei fenntartású kórházban két jelentősebb beruházás történt, mindkét esetben a központi költségvetés állta a számla jelentős részét. A második után, 2003-ban már világosan lehetett látni, hogy az egyre nagyobb deficittel küszködő központi és önkormányzati büdzséből nem várható több fejlesztési pénz, márpedig számos osztályon a nyolcvanas évekre jellemző körülmények közepette zajlik a gyógyítás. Bár a kormányzat és a székesfehérvári önkormányzat is ígért támogatást, ebből mostanáig egy forint sem érkezett meg. Ezért a kórház vezetősége tavaly márciusban átvilágíttatta az intézményt, majd 2005 őszén három megoldási javaslatot tárt a megyei önkormányzat elé. Az egyik a kórház üzemeltetésének kiadása volt.

Szabó Gábor, a megyei közgyűlés leköszönő elnöke a Narancsnak azt mondta, valótlanok azok az ellenzéki vádak, melyek szerint a szocialisták első perctől az üzemeltetés kiadását tervezték. Először csak megszorításokat terveztek, abban reménykedtek, hogy a gazdálkodás racionalizálása révén jelentős megtakarításokat lehet elérni. Csakhogy a vizsgálat során rájöttek, hogy ez osztályösszevonásokat, létszámcsökkentést vonna magával, ráadásul a stabilizáció csak átmeneti lenne, később újabb pénzzavarba kerülne az intézmény. Ezt követően a megye vezetői a kiszervezések lehetőségét latolgatták, de hamar rájöttek, hogy az egészségügyi bizniszben utazó cégek kimazsoláznák a jobb, korábban állami pénzből fejlesztett osztályokat, a ráfizetéses szolgáltatások viszont a megye nyakán maradtak volna. "Közben folyamatos a belső eladósodás, az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) visszamenőlegesen fizet, jelentős az amortizáció, és a nélkülözhetetlenné vált fejlesztésekről még csak nem is beszéltünk" - hangsúlyozta Szabó.

A megyei vezetés úgy számolt, hogy az elkövetkező tíz évben

5-6 milliárd forintot

kellene beruházni: csak a minimális eszközfejlesztés, az infrastruktúra korszerűsítése legkevesebb egymilliárdot igényelne, ennek elmaradása pedig 2007-ben kiváltaná az ÁNTSZ haragját. Márpedig az idei központi megszorítások 150-300 milliós hiányt eredményezhetnek, sőt azt rebesgetik, hogy 2007-ben 400 millióval kevesebb jut az intézménynek. "Ezek fényében nem tehettünk mást, július 28-án kiírtuk a teljes üzemeltetésre a közbeszerzési eljárást" - magyarázta a döntés okait a közgyűlés elnöke.

Míg az esélylatolgatás viszonylagos csendben zajlott, a nyár folyamán már kirobbant a háború a helyi MSZP és a Fidesz között. A megyei Fidesz-frakció mögé felsorakozott a városházi ellenzék is, olyan nagyágyúk szólaltak meg a székesfehérvári közgyűlésben, mint Gógl Árpád vagy Cser-Palkovics András. Információink szerint a tiltakozást a háttérből részben Balsay István, Fehérvár korábbi polgármestere szervezte. A megyei frakcióvezető, a közgyűlés egyik alelnöke - megbízatása a megyére korábban jellemző, az országban szokatlan szocialista-fideszes együttműködés bizonyítéka -, Fertő László egy ideig még arról győzködte a képviselőit, vágjanak bele a "privatizációba" - végül kilépett a Fideszből. Fertő lapunknak azt mondta, képtelen volt felvállalni a pártközpontból érkezett utasítást, hiszen az semmibe veszi a kórház érdekeit. Végül a döntést az alelnök is megszavazta, de úgy látta helyesnek, hogy a kórházról a lakosság döntsön, ezért megyei népszavazást sürgetett - eredménytelenül. Erre mondták azt korábbi párttársai: a nép már szavazott a kórház-privatizációról 2004. december 5-én.

A fideszesek szerint feltűnően sok furcsaság lengi körül a pályázatot, biztosak benne, hogy valami suskus van a háttérben. Többen úgy vélik, a szocik már előre kinézték azt a céget, amelynek át szerették volna játszani a kórház üzemeltetését - igaz, bizonyítékkal egyikük sem tudott szolgálni. Az egyik névtelenséget kérő képviselőjük a Narancsnak megnevezte az állítólagos szocialista "közeli" kft.-t; fura módon azt a vállalkozást, amely a legsiralmasabb pályázatot adta be. "Mindenesetre zavaró a nagy sietség, ugyanis még a jelenlegi ciklusban, szeptember 28-ig le akarták zavarni a pályázatot" - mondta Lengyel Zoltán, a Fidesz megyei frakcióvezetője. Szabó Gábor ezt azzal magyarázza, hogy az országos választási kampány idején nem akartak politikai ügyet kreálni a dologból, illetve abban reménykedtek, hogy az új kormány új egészségpolitikát hoz, azaz új források nyílnak meg. Persze a Fidesz is ijesztgetett, a nyári vita során többször jelezték: ha a közgyűlés összetétele október 1. után a javukra változik, a pályázatból nem lesz semmi. Még az is felmerült, hogy a megye vezetésének átvétele után nem írják alá a szerződést a győztes céggel.

Kétségtelen tény: a kórház hatalmas érték. Több mint 2700 dolgozójával csaknem 270 ezer lakosnak kínál egészségügyi szolgáltatásokat, ami a megye lakosságának több mint a fele. Ezenfelül a Szent György több területen (hematológia, gasztroenterológia, az újszülöttek intenzív ellátása) regionális feladatokat lát el, a kapacitás pedig fejlesztésekkel tovább bővíthető. A közbeszerzés értéke a törvény előírásai szerint számolva 56 milliárd forintot tesz ki - ez az átengedett egyhavi OEP-finanszírozás negyvennyolcszorosa, azaz 48 milliárd forint, ehhez jön még a minimumfeltételek biztosításához szükséges, 2 milliárd forintra becsült érték, továbbá a 10 éven belül megvalósítandó elvárt fejlesztések értéke, ami újabb 4 milliárd. Ez a megyei önkormányzat költségvetésének a fele. Ettől függetlenül továbbra is kérdéses, kinek érné meg és miért úgy venni át az üzemeltetést, hogy az ingatlanportfólió továbbra is a megyénél marad. Helyi forrásaink szerint csak így éri meg, hiszen az ingatlanállomány megvásárlása akkora tőke bevonását igényelné, amit még egy multi is nehezen tudna kipengetni - jelen esetben viszont úgy kerülhettek volna át valamely cég használatába (üzemeltetésébe), hogy egy forintot sem fizettek volna. "Mivel a pályázat lehetővé tesz egy 25 százalékos elbocsátást, el tudok képzelni egy olyan verziót, hogy a kórházat átvevő cég leépít, átszervez, majd felszabadít néhány nagy értékű ingatlant, ahol egy jól menő, fizetős szolgáltatást indít. Erre pompás lehetőséget kínál például a Szent Györgyhöz tartozó csákvári Esterházy-kastély" - próbálta megfejteni a "privatizáció" rejtélyét az egyik fideszes forrásunk.

Időközben Balsay István tizennégy pontba foglalt törvényességi kifogást emelt a megyei Közigazgatási Hivatalnál. Beadványát négy pont kivételével elutasították. Többek között sérelmezte, hogy a pályázat szerint 25 évre adták volna ki az üzemeltetést, holott az önkormányzati vagyonrendelet maximum 20 évet tesz lehetővé, amit a hivatal is szabálytalannak tekintett. "Nagy dolog, a szerződés előtt változtattunk volna a vagyonrendeleten" - zárta rövidre a kérdést Fertő. Lengyel Zoltán augusztus 24-én levélben fordult a helyi sajtóhoz, melyben soron kívüli közgyűlés összehívását kérte. Ezt állítólag átfaxolta a megyei önkormányzat hivatalába is, de a dokumentumnak nyoma veszett, és csak hetekkel később ismételte meg a kérést. A szükséges számú képviselői aláírást is nehezen szerezte meg.

A legmeglepőbb

fordulatot Warvasovszky Tihamér székesfehérvári polgármester szeptember 7-i döntése hozta, ugyanis rendkívüli városi közgyűlést hívott össze, ahol egyetlen napirendi pontként a Szent György ügyét tárgyalták. Arra kérték a megyei vezetést, állítsa le a pályázatot, mert a város átvenné a kórház üzemeltetését, igaz, igényt formált az ingatlanvagyonra is. A szocialista polgármester kezdeményezését a Narancsnak több megyei MSZP-s politikus is blöffnek nevezte, mondván, Warvasovszkynak kényelmetlen volt, hogy a pártja pont a választási szezonban akarta privatizálni a kórházat, miközben a Szent György pácienseinek 40 százaléka a városi lakosság köréből kerül ki.

A fideszesek szerint más állhatott a háttérben. Dorkota Lajos, a Fidesz megyei választmányának elnöke azt dörgölte ellenfelei orra alá, hogy a szocialisták a vesztüket érzik a megyében, és azért akarják átjátszani Warvasovszkynak a kórházat, hogy aztán a városházáról privatizálhassák. Feltűnt a színen Cser Ágnes is, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt szeptember 8-án - a Balsay-féle kifogásokkal több pontban egyező - feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a kórház tervezett magánkézbe adása miatt.

Végül Szabó Gábor szeptember 20-ra - egy nappal a határidő lejárta előtt - összehívta a megyei közgyűlést, de a szocialisták, visszaadva az ellenzék nyári húzását, nem vettek részt az ülésen, így a csonka tanácskozás határozatképtelen volt. A pályázatok beérkezése után villámgyors egyeztetés kezdődött a kórház vezetőségével, a közalkalmazotti tanáccsal, a szakszervezetekkel és az Egészségügyi Érdekegyeztető Fórummal, de a szeptember 28-i közgyűlés előtt már világos volt, hogy a pályázatokkal súlyos gond van. A három cég közül a Medtrio Szolgáltató Kft.-nek nem szerepelt a tevékenységi körei között egészségügyi tevékenység, az Alba Medical Kft.-t egy nappal a pályázati határidő előtt jegyezték be, ráadásul a hiánypótlását rossz helyen adta le, a Videoton Holdingot maga mögött tudó NV Vagyonkezelő Kft. szakmai programja pedig nem volt összhangban a kórház fejlesztési programjával. Az Alba Medical százszázalékos foglalkoztatást, az NV pedig több évtizedes továbbfoglalkoztatást ígért, azaz a pályázati pontversenyben egymásra licitáltak, amit a megyei képviselők komolytalannak minősítettek. Végül a közgyűlés az eljárás eredménytelenségét mondta ki, és úgy döntött, hogy megkezdi a tárgyalásokat a városvezetéssel a közös üzemeltetésről. Lengyel Zoltán fideszes frakcióvezető pedig leszögezte: ha győznek, végleg leveszik a napirendről a kórház-privatizációt. Győztek.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.