Sikkasztás gyanúja a Corvinuson

  • Zsidai Péter
  • 2014.03.25 17:10

Belpol

36 millió forint jegyzettámogatást nyelt le a gyanú szerint a Budapesti Corvinus Egyetem könyvkiadó cége. A rendőrség nemcsak ezért, hanem az Aula Könyvkiadó Kft.-nek visszamenőleges hatállyal elengedett 8,5 milliós bérleti díj miatt is nyomoz.

Jelentős értékre elkövetett sikkasztás gyanújával nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) XIII. Kerületi Rendőrkapitánysága a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) ismeretlen tettes ellen – tudta meg a magyarnarancs.hu a BRFK-tól. Az eljárás jelenleg is folyamatban van, ezért az ügyről a rendőrség további információt nem közöl. (Sikkasztást az követ el, aki a rábízott idegen javat jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal a sajátjaként rendelkezik; jelentős érték esetében 1–5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – Zs. P.)

Az államilag támogatott nappali képzésben részt vevő hallgatók jegyzetvásárlását a központi költségvetés támogatja. A törvény szabad kezet ad a felsőoktatási intézményeknek, hogy a jegyzettámogatáshoz a hallgatók készpénzben, utalvánnyal vagy kártyakibocsátással jussanak hozzá. A Corvinus a kártyás megoldást választotta, erről a konstrukcióról 2009-ben állapodott meg az Aula Könyvkiadó Kft., a BCE és Hallgatói Önkormányzat. Az Aula Kft.-t még a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Alapítvány alapította 1991-ben, az egyetem a központi támogatást a cég számlájára utalta, a hallgatók pedig az Aula által előállított jegyzeteket és az egyéb tankönyveket az Aula működtette könyvesboltban vásárolhatták meg. A HÖK adatai szerint a Corvinuson 2010-ben egy támogatott hallgatóra átlagosan 7500 forint jegyzettámogatás jutott.

false

 

Fotó: Kallos Bea/MTI

Az egyetem 2009–2012 között összesen 133 millió forint jegyzettámogatást utalt át az Aula Kft. számlájára – ennek több mint harmadáról nem tudott elszámolni, az Aula Kft. végelszámolója közel 40 millió forintnak nem találta a nyomát.

Az Aula Kft. az alapítása óta gyengén teljesített, működése során többnyire veszteséggel működött. Teljesítménye 2009-től kezdett meredeken zuhanni, 26 millió forintos saját tőkéje 2010-re 2 millió forintos negatívba fordult. Ez a folyamat egyértelműen a fizetésképtelenséget vetítette előre. 2011-ben saját tőkéje már mínusz 28 millió, 2012-re mínusz 90 millió forintra esett. Az egyetem vezetésének ezekben az időkben sem rendült meg a bizalma az egyébként 14 főt foglalkoztató Aula Kft.-ben, a jegyzettámogatási rendszer az egyre veszteségesebb gazdálkodás ellenére is tovább működött. 2011. novemberben már a fizetésképtelenné vált Aulával kötötték újra a jegyzettámogatás felhasználásáról szóló szerződést: 2010-ben a 164 millió forintos árbevétel mínusz 27 millió, 2011-ben a 172 milliós bevétel mínusz 26 millió adózott eredményhez volt elegendő. Az Aula megszüntetése ilyen mutatók mellett elkerülhetetlenné vált, annál is inkább, mert 2012. októberben, majd 2013. januárban végrehajtást kezdeményeztek a cég ellen – utóbbit a NAV.

Az Aula végelszámolása 2013 júliusában vette kezdetét, a végelszámoló a könyveket átnézve azt állapította meg 2013. szeptemberben, hogy a jegyzettámogatásnál az Aula Kft. 36 millió forinttal nem tudott elszámolni az egyetemnek, és a felhasználás tényét se tudta igazolni. Pedig a Corvinusszal kötött szerződésben az Aula vállalta, hogy a fel nem használt jegyzettámogatást a féléves elszámolás lezárását követő tizenöt napon belül visszautalja az egyetemnek. Feltételezhetően azoknak a központi támogatásból származó tízmillióknak veszett nyoma, amelyeket a hallgatók nem használtak fel. A HÖK és az Aula többször is felhívta a hallgatók figyelmét, hogy vegyék át a vonalkódos kártyákat és vásároljanak, mert a támogatás csak az adott tanévre vonatkozik. A 2009–2010-es tanév tavaszának elején a hallgatók fele nem vette át a kártyáját. A fel nem használt jegyzettámogatás azonban nem jogosította fel az Aulát arra, hogy az állami támogatással a sajátjaként rendelkezzen, amint erre a sikkasztás gyanújával folyó nyomozás utal. (A Corvinus azóta már megszüntette az Aula Kft. privilégiumát, a jegyzettámogatást közvetlenül a hallgatók bankszámlájára utalja.)

Felező

A 36 millió forint nem az egyetlen tétel, ami hiányzott a megszűnő Aula kasszájából. Az Aula a könyvesbolt bérleti díjával, 9 millió forinttal is adósa maradt a bérbe adó Corvinusnak. A bérleti díj átszabásakor sajátos megoldást választottak arra, hogy mérsékeljék az Aula egyetemmel szembeni adósságát: 2012. április 13-án visszamenőleges hatállyal módosították a bérleti szerződését úgy, hogy az egyetem a 2010. januártól kiszámlázott bérleti díj mindössze 54,7 százalékára tart igényt. Az egyetem arra hivatkozva csökkentette kinnlevőségét, hogy a bérleti díj felülvizsgálata során megállapította: a bérelt terület önköltsége az egyetem által biztosított szolgáltatások – a rezsiköltségek, a műszaki fenntartás – alapján csak 54,7 százaléka az egyéb egyetemi célú területek önköltségének.

A bérleti díj megfelezésével az Aulának 8,5 millió forinttal kevesebb lett a tartozása. Legalábbis papíron, ugyanis a végelszámoló ezt nem tartotta elfogadhatónak. Véleménye szerint a különbözet továbbra is fennáll, így az Aula Kft. összesen 44 millió forinttal maradt az egyetem, végső soron a központi költségvetés adósa. A bérleti díj megfelezése – információnk szerint – szintén a nyomozás tárgyát képezi, de hogy ezt sikkasztás, hűtlen kezelés vagy más bűncselekmény elkövetésének gyanújával folytatják-e, arra a rendőrség nem válaszolt. Hasonlóképpen nem kaptunk választ Rostoványi Zsolt rektortól a bérleti díj utólagos megfelezésére vonatkozó kérdésünkre.

Az Aula Kft. gazdálkodása miatt a 2012. októberben kinevezett Rózsás Péter gazdasági főigazgató 2013. augusztusban tett feljelentést. A főigazgató már nincs hivatalában, az egyetem szenátusa indítványára Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter visszavonta vezetői megbízását, és 2014. januártól Lukács Jánost, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökét nevezte ki (utóbbi összeférhetetlenségével foglalkozó cikkünk itt olvasható).

Neked ajánljuk