Sikkasztás gyanúja a Corvinuson

Belpol

36 millió forint jegyzettámogatást nyelt le a gyanú szerint a Budapesti Corvinus Egyetem könyvkiadó cége. A rendőrség nemcsak ezért, hanem az Aula Könyvkiadó Kft.-nek visszamenőleges hatállyal elengedett 8,5 milliós bérleti díj miatt is nyomoz.

Jelentős értékre elkövetett sikkasztás gyanújával nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) XIII. Kerületi Rendőrkapitánysága a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) ismeretlen tettes ellen – tudta meg a magyarnarancs.hu a BRFK-tól. Az eljárás jelenleg is folyamatban van, ezért az ügyről a rendőrség további információt nem közöl. (Sikkasztást az követ el, aki a rábízott idegen javat jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal a sajátjaként rendelkezik; jelentős érték esetében 1–5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – Zs. P.)

Az államilag támogatott nappali képzésben részt vevő hallgatók jegyzetvásárlását a központi költségvetés támogatja. A törvény szabad kezet ad a felsőoktatási intézményeknek, hogy a jegyzettámogatáshoz a hallgatók készpénzben, utalvánnyal vagy kártyakibocsátással jussanak hozzá. A Corvinus a kártyás megoldást választotta, erről a konstrukcióról 2009-ben állapodott meg az Aula Könyvkiadó Kft., a BCE és Hallgatói Önkormányzat. Az Aula Kft.-t még a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Alapítvány alapította 1991-ben, az egyetem a központi támogatást a cég számlájára utalta, a hallgatók pedig az Aula által előállított jegyzeteket és az egyéb tankönyveket az Aula működtette könyvesboltban vásárolhatták meg. A HÖK adatai szerint a Corvinuson 2010-ben egy támogatott hallgatóra átlagosan 7500 forint jegyzettámogatás jutott.

false

 

Fotó: Kallos Bea/MTI

Az egyetem 2009–2012 között összesen 133 millió forint jegyzettámogatást utalt át az Aula Kft. számlájára – ennek több mint harmadáról nem tudott elszámolni, az Aula Kft. végelszámolója közel 40 millió forintnak nem találta a nyomát.

Az Aula Kft. az alapítása óta gyengén teljesített, működése során többnyire veszteséggel működött. Teljesítménye 2009-től kezdett meredeken zuhanni, 26 millió forintos saját tőkéje 2010-re 2 millió forintos negatívba fordult. Ez a folyamat egyértelműen a fizetésképtelenséget vetítette előre. 2011-ben saját tőkéje már mínusz 28 millió, 2012-re mínusz 90 millió forintra esett. Az egyetem vezetésének ezekben az időkben sem rendült meg a bizalma az egyébként 14 főt foglalkoztató Aula Kft.-ben, a jegyzettámogatási rendszer az egyre veszteségesebb gazdálkodás ellenére is tovább működött. 2011. novemberben már a fizetésképtelenné vált Aulával kötötték újra a jegyzettámogatás felhasználásáról szóló szerződést: 2010-ben a 164 millió forintos árbevétel mínusz 27 millió, 2011-ben a 172 milliós bevétel mínusz 26 millió adózott eredményhez volt elegendő. Az Aula megszüntetése ilyen mutatók mellett elkerülhetetlenné vált, annál is inkább, mert 2012. októberben, majd 2013. januárban végrehajtást kezdeményeztek a cég ellen – utóbbit a NAV.

Az Aula végelszámolása 2013 júliusában vette kezdetét, a végelszámoló a könyveket átnézve azt állapította meg 2013. szeptemberben, hogy a jegyzettámogatásnál az Aula Kft. 36 millió forinttal nem tudott elszámolni az egyetemnek, és a felhasználás tényét se tudta igazolni. Pedig a Corvinusszal kötött szerződésben az Aula vállalta, hogy a fel nem használt jegyzettámogatást a féléves elszámolás lezárását követő tizenöt napon belül visszautalja az egyetemnek. Feltételezhetően azoknak a központi támogatásból származó tízmillióknak veszett nyoma, amelyeket a hallgatók nem használtak fel. A HÖK és az Aula többször is felhívta a hallgatók figyelmét, hogy vegyék át a vonalkódos kártyákat és vásároljanak, mert a támogatás csak az adott tanévre vonatkozik. A 2009–2010-es tanév tavaszának elején a hallgatók fele nem vette át a kártyáját. A fel nem használt jegyzettámogatás azonban nem jogosította fel az Aulát arra, hogy az állami támogatással a sajátjaként rendelkezzen, amint erre a sikkasztás gyanújával folyó nyomozás utal. (A Corvinus azóta már megszüntette az Aula Kft. privilégiumát, a jegyzettámogatást közvetlenül a hallgatók bankszámlájára utalja.)

Felező

A 36 millió forint nem az egyetlen tétel, ami hiányzott a megszűnő Aula kasszájából. Az Aula a könyvesbolt bérleti díjával, 9 millió forinttal is adósa maradt a bérbe adó Corvinusnak. A bérleti díj átszabásakor sajátos megoldást választottak arra, hogy mérsékeljék az Aula egyetemmel szembeni adósságát: 2012. április 13-án visszamenőleges hatállyal módosították a bérleti szerződését úgy, hogy az egyetem a 2010. januártól kiszámlázott bérleti díj mindössze 54,7 százalékára tart igényt. Az egyetem arra hivatkozva csökkentette kinnlevőségét, hogy a bérleti díj felülvizsgálata során megállapította: a bérelt terület önköltsége az egyetem által biztosított szolgáltatások – a rezsiköltségek, a műszaki fenntartás – alapján csak 54,7 százaléka az egyéb egyetemi célú területek önköltségének.

A bérleti díj megfelezésével az Aulának 8,5 millió forinttal kevesebb lett a tartozása. Legalábbis papíron, ugyanis a végelszámoló ezt nem tartotta elfogadhatónak. Véleménye szerint a különbözet továbbra is fennáll, így az Aula Kft. összesen 44 millió forinttal maradt az egyetem, végső soron a központi költségvetés adósa. A bérleti díj megfelezése – információnk szerint – szintén a nyomozás tárgyát képezi, de hogy ezt sikkasztás, hűtlen kezelés vagy más bűncselekmény elkövetésének gyanújával folytatják-e, arra a rendőrség nem válaszolt. Hasonlóképpen nem kaptunk választ Rostoványi Zsolt rektortól a bérleti díj utólagos megfelezésére vonatkozó kérdésünkre.

Az Aula Kft. gazdálkodása miatt a 2012. októberben kinevezett Rózsás Péter gazdasági főigazgató 2013. augusztusban tett feljelentést. A főigazgató már nincs hivatalában, az egyetem szenátusa indítványára Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter visszavonta vezetői megbízását, és 2014. januártól Lukács Jánost, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökét nevezte ki (utóbbi összeférhetetlenségével foglalkozó cikkünk itt olvasható).

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.