2006. november 4-én reggel a XII. kerületi Monda utcában egy Lexus dzsip hajtott nagy lendülettel a Szilágyi Erzsébet fasorral párhuzamos szervizút felé. Ezen a szakaszon a megengedett sebesség 30 km/óra. A volánnál az első Fidesz-kormány bukása óta Orbán Viktor személyes tanácsadójaként ismert Habony Árpád ült. (A Habonyról készült portrénkat lásd: Az árnyékelnök, Magyar Narancs, 2011. szeptember 1.) Miután észlelte, hogy a kereszteződésben két gyalogos épp átkelni igyekszik, a sofőr mintegy 10 méterre az utca végétől dudálni kezdett. A Lexus alig lassított, a házaspár sétatempóban mégis átért az utca túloldalára. A sarokhoz érkezve Habony lehúzta az ablakot, és - az esetet követően a XII. kerületi rendőrkapitánysághoz benyújtott feljelentés szövege alapján - megjegyzést tett a sértettekre, kioktatta őket arról, hogyan közlekedjenek, "ha ő jön az utcán. Azt mondta, legközelebb nem fékez, hanem elüt."
Az irat szerint rövid szóváltás alakult ki a felek között, miután a későbbi sértettek - az ötvenes évei közepén járó K. Sándor és felesége, P. Erzsébet - megfordultak, és haladtak tovább a járdán. Habony azonban kiszállt az autóból, és utánuk eredt. A feljelentés tanúsága szerint a későbbi vádlott beletaposott a házaspár bevásárlókocsijába, ezután egy ütéssel leütötte K. Sándort, aki hanyatt esett; majd hasba rúgta a férje védelmére igyekvő P. Erzsébetet. Ezután Habony visszaszállt a kocsiba. Közben K. Sándor feltápászkodott, hívta a rendőrséget, és a jármű elé állva igyekezett megakadályozni, hogy a sofőr elhajtson. Habony kikerülte K. Sándort, és dzsipjével távozott a helyszínről, nem várta meg a rendőrök kiérkezését.
Melegen tart
Fotó: Németh Dániel
A sértettek az esetet követően azonnal feljelentést tettek a XII. kerületi rendőrkapitányságon. A beadványhoz csatolták a keletkezett sérülésekről készült felvételeket, tudatták az illetékes hatósággal a dzsip rendszámát és részletes személyleírást adtak a tettesről. K. Sándor "bal járomcsontját és fülét érte az ütés, ami kb. fél alma nagyságúra duzzadt és dereka is meghúzódott". P. Erzsébetnek jobb combhajlatban, illetve lágyéka környékén keletkezett "duzzanat és horzsolás, valamint petefészek környéki fájdalom miatt a járás is fájdalmas" a számára.
A nyomozás eredménytelenül zárult, aminek a Narancs információi szerint két oka volt. Egyfelől a nyomozati szakaszban kiderült, hogy az autó egy olyan társaság tulajdonában áll, amely gyakran bocsátja bérbe vagy használatra a rendelkezésére álló gépjárművet. Ez a körülmény a nyomozó hatóság megállapítása szerint nehezítette a sofőr azonosítását. Továbbá a fényképről felismertetés nem járt sikerrel: a sértettek nem tudták kétséget kizáróan beazonosítani a tettest. A Narancs birtokába került vonatkozó határozat szerint 2007 májusában - miután az elkövető kiléte nem volt megállapítható - a rendőrség megszüntette a nyomozást.
A sértettek ebbe nem nyugodtak bele, és 2007 júliusában panaszt nyújtottak be a nyomozást megszüntető határozat ellen. Azzal érveltek, hogy a törvényi előírások alapján az autó bérbeadásáról - már csak az adózási kötelezettség miatt is - minden esetben pontos nyilvántartást kell vezetni, így annak nyoma kell, hogy legyen az érintett cég könyvelésében. Augusztusban a kerületi ügyészség helyt adott a panasznak, és a nyomozás folytatásáról rendelkezett - ami ezúttal eredményes lett, és a XII. kerületi rendőrség vádemelési javaslattal adta át az ügyet az ügyészségnek. Az ügyészség 2008. július 30-án vádemelési javaslatot adott be a Budai Központi Kerületi Bíróságra Habony Árpád ellen.
Helybenhagy
A lapunk birtokába került dokumentáció nem tartalmazza az elsőfokú ítéletet, lapzártánkig pedig hiába kértük a Fővárosi Törvényszéktől, hogy engedjen betekintést a tárgyalási jegyzőkönyvekbe: a február első hetében postázott tájékoztatási kérelmünkre lapzártánkig nem érkezett válasz. Ezek hiányában a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság által 2011. május 9-én szignált jogerős végzés egy másolatára hagyatkozunk.
A dokumentum szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság 2010. április 9-én hirdette ki az elsőfokú ítéletet, amelyben Habonyt - a Btk. 271. paragrafusa értelmében - bűnösnek találta garázdaság vétségében, és büntetésként két év próbaidőre bocsátotta. Ugyanitt a bíróság megszüntette a rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt indult eljárást, amit a sértettek az incidens során keletkezett anyagi káraikra hivatkozva indítottak. Nemcsak a megtaposott bevásárlókocsi ment ugyanis tönkre; az esés következtében összetört K. Sándor karórája is.
Az ügyész súlyosítás, illetve pénzbírság kiszabása érdekében fellebbezett, Habony és védője pedig felmentésért. A Fővárosi Bíróság egyik indítványnak sem adott helyt. (Pedig sajátos módon Habonyra nézve lehetett volna "pozitív" következménye is a súlyosításnak: ha ugyanis a bíróság végül pénzbírság kiszabása mellett döntött volna, azzal nem kerül be a bűnügyi nyilvántartásba.)
A másodfokú döntés szerint a Fővárosi Bíróság azért hagyta helyben a kerületi bíróság döntését, mert "az elsőfokú bíróság eljárásában (...) az ügyet kellően felderítette, elbírálásához szükséges bizonyítékokat perrendszerűen, a bizonyítás anyagává tette. E bizonyítékokat mindenben törvényesen és teljes körűen (...) értékelte". Megállapítja továbbá, hogy az elsőfokú bíróság megalapozottan hivatkozott arra, hogy "a sértettek a büntetőeljárás minden szakaszában következetes és önellentmondásoktól, valamint ellentmondásoktól mentes vallomást tettek. Mindkét sértetten egyértelmű, bántalmazásra utaló nyomok voltak." Egy későbbi bekezdés szerint "P. Erzsébet sértett sérülése egyértelmű rúgástól származik, ezt a becsatolt fénykép is alátámasztja".
Hallgattál volna
Habony és jogi képviselője a védekezésüket arra alapozták, hogy azért került sor tettlegességre, mert a vádlott valójában egy trükkös lopás áldozata volt - illetve lett volna. Ez a stratégia azonban visszafele sült el. A védelem ugyanis - egyebek mellett - egy hangfelvételre hivatkozott, amelyen a tetthelyről távozó Habony a gépkocsi biztonságát szavatolni hivatott diszpécserszolgálat egyik munkatársával beszél telefonon. Ez a felvétel azonban az erőszak megtörténtét támasztotta alá; a lopási kísérlet tényét nem sikerült általa bebizonyítani. A bíróság ugyanis - e felvétel értékelésével együtt is - tényként állapította meg, hogy "a konfliktus épp a vádlott közlekedési magatartása miatt alakult ki, ezt követte a szóváltás, a verbális sértegetés és kioktatás, a vádlott érthetetlen okból állt meg, és ment a sértettek után. Erre is tekintettel, életszerűtlen és elfogadhatatlan az a vádlotti védekezés, hogy a sértettek ellopni kívánták az ő nagy értékű autóját". Továbbá a "vádlott személyét és a személygépkocsiját közvetlenül a cselekmény elkövetését megelőzően jogtalan támadás nem érte, de ilyen közvetlen támadás veszélye sem fenyegette. Éppen ellenkezőleg, a vádlott volt az, aki a gépkocsijából kiszállt és a sértettek után ment, garázda magatartást tanúsított, és fizikailag bántalmazta a sértetteket".
A hangfelvételen "egyértelműen a 'leütöttem', 'visszaszereztem' szóhasználat szerepel, a vádlott maga nyilatkozott úgy, hogy az egyik sértettet leütötte".
A Fővárosi Főügyészség az ügyész súlyosítást célzó fellebbezését fenntartotta, és indítványozta, hogy a másodfokú bíróság mondja ki a vádlottat bűnösnek kétrendbeli könnyű testi sértés vétségében is. Az ügyészi indítvány utalt arra is, hogy a bíróság a halmazat megállapítására tekintettel a próbára bocsátás helyett pénzbüntetést szabjon ki. A bíróság ugyanakkor azt állapította meg, hogy "a könnyű testi sértés bűncselekményében Habony Árpád vádlott bűnössége nem volt megállapítható, egyrészt azért, mert erre vonatkozó magánindítvány nem állt rendelkezésre a sértettek részéről, másrészt az ügyészség nem vette át a vád szerepét". Megjegyzendő, hogy a végzés szövege alapján a tárgyalások során nem merült fel az a tényállási elem, miszerint a vádlott képzett harcos: Habony tudniillik kendóban háromszoros magyar bajnok, és 1997-ben csapatban világbajnoki címet is szerzett.
Próbára bocsát
A másodfokú ítélet a kerületi bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét teljesnek és törvényesnek, az első fokon kiszabott büntetést pedig arányosnak találta, annak határozatát helybenhagyta és a vádlottat jogerősen két év próbára bocsátotta. A hatályos Btk. 72. § (1) szerint a próbára bocsátás olyan feltételes elítélés, mely által "a bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető".
Próbaidőre bocsátás esetén előfordul, hogy a bíróság ún. pártfogó felügyelet kijelölését kezdeményezi, ám a végzés szerint ebben az esetben erre nem került sor.
Ettől függetlenül az ítélet eredményeként 2011. május 4-ével Habony neve bekerült a bűnügyi nyilvántartásba, és ott is marad ez év május 4-ig. A Btk. vonatkozó passzusa megállapítja, hogy "a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt elítélik". Ha azonban ilyesmire nem kerül sor, a próbaidő leteltével Habony nevét törlik a nyilvántartásból.
Meglehet, az eset közrejátszott abban, hogy Habony nem vállalt formális szerepet a kormány, illetve a Fidesz körül az elmúlt évek során. Nem mond ennek ellent, hogy az opten.hu adatbázisa szerint Habony Árpád név szerint mára csupán a Habony Mária Ágnessel közös, lényegében családi vállalkozásnak tekinthető Színes Tinták Bt. tulajdonosaként tűnik fel. Az elmúlt három évben Habony fokozatosan vonta ki magát a különböző cégekből. Formálisan 2011. május 15-én, 11 nappal a jogerős ítélet kihirdetését követően távozott az Atticus Investments Zrt. felügyelőbizottságából. Miként arról idézett portrécikkünkben írtunk, Habony atticusos szerepvállalása jelentős volt abban a manőverben, amelynek eredményeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. operatív irányítása a Habony bizalmasaként ismert Giró-Szász András (azóta már kormányszóvivő) kezébe került.
