Simicska Lajos lemondása: Móricka megtette

  • Ólom Kálmán
  • 1999. szeptember 9.

Belpol

Lemondott Simicska Lajos APEH-elnök, a Fidesz egykori pénztárnoka. Saját bevallása szerint megviselte az ellene zajló támadássorozat a sajtó és az ellenzék részéről, ráadásul szerinte emiatt halt meg édesapja és apósa is. Orbán Viktor a továbbiakban nem tart igényt a megrendült idegállapotú ex-APEH-elnök szolgálataira.

Simicska Lajos, a miniszterelnök egykori szakkollégiumi szobatársa az augusztus 30-i Napi Magyarországban azt nyilatkozta: édesapjának halála után a korábban szintén az SZDSZ céltáblájává vált feleségének édesapja hunyt el váratlanul. "Megöltétek az apámat, az apósomat, az Úristen irgalmazzon néktek!" - fenyegette meg ellenfeleit a főadóőr.

A közlemény megjelenésének másnapján Simicska benyújtotta lemondását Orbán Viktornak, aki elfogadta azt. A nyilatkozatot megjelentető Napi Magyarország szerkesztői állítólag könyörögtek az őket megkereső Simicska Lajosnak, hogy ne közöljék nyilatkozatát, ám Simicska ragaszkodott ehhez. A tulajdonos Mahir végül úgy döntött, közlik, méghozzá az első oldalon.

Tisztázatlan múlt

Pedig Simicska APEH-elnöki ténykedése nem mondható sikertelennek: vezetése alatt a cég jelentősen átalakult, az apparátus több komoly sikert könyvelhetett el: felállt az adórendőrség, az APEH felügyelete alá került a tb-behajtás, habár ez utóbbi nem jelent érdemi előrelépést: a könyvelés továbbra is megoldatlan, a számlákat egyenként ellenőrzik, ami isten tudja, meddig tart és a többi. A bevételek elmaradtak a tervezettől, igaz, meghaladták a tavalyi év számait. Az adóhivatal július 31-ig 1551,4 milliárd forintot "termelt", csaknem 170 milliárddal többet, mint az előző évben, ám a különös gonddal kezelt áfabevételek 50 milliárddal maradtak el a várttól. A személyi jövedelemadó 20 milliárddal, a tb-járulék 10 milliárddal több, mint amit terveztek, s az adótartozások behajtásából is 64 százalékkal több folyt be, mint tavaly. Simicskának tehát nem szakmai kudarc miatt kellett távoznia.

Személyét kinevezése óta állandóan támadta az ellenzék és a sajtó: a Fidesz egykori főpénztárnokának nevét hat évvel ezelőtt az MDF-Fidesz-székházügy kapcsán ismerte meg a közvélemény: a két párt egy épületet kapott az államtól, amelyet egy állami tulajdonú banknak adtak tovább. Simicskát a ´94-es választási bukás után eltávolították pártpénztárnoki tisztségéből, majd ´98-ban kinevezték az adóhivatal elnökévé.

Az ellenzék rögtön ráharapott Simicskára: az SZDSZ a főadószedő ügyeit firtató vizsgálóbizottság felállítását követelte. A Simicska nevéhez fűződő egykori tisztázatlan vállalkozások azonban nem rengették meg a kormánypárt és Orbán Viktor bizalmát: a fantomcég-tulajdonosként a köztudatba robbant Kaya Ibrahimnál 14 korábbi Simicska-érdekeltség lelt végső nyughelyet, mégpedig közvetlenül Schlecht Csabától, aki Simicska egyik közvetlen munkatársa volt. Az 1990 és 1998 között alapított Fidesz közeli cégekben (számuk 60 körülire tehető) 29 alkalommal fordul elő Schlecht Csaba neve, 24 ízben pedig Simicskáé, de előfordult Simicska Lajos felesége, Pusztai Zsuzsanna, Gansperger Gyula, jelenlegi ÁPV Rt.-elnök és Kövér László titkosszolgálati miniszter testvére, Kövér Szilárd neve is. E vállalkozások a sajtócikkek és az ellenzék szerint áfacsalást, illetve adótartozást hátrahagyva tűntek el Kaya Ibrahimnál és Josip Totnál, de még egyes Fidesz-körök szerint is részük volt abban, hogy a Fidesz-székház eladásakor keletkezett, illetve a Mahir Citiposternek a Postabanktól és Magyar Hitel Banktól eredő több mint egymilliárd forintja finanszírozta végül a párt ´98-as kampányát.

Az Úristen tervei

A Simicska ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság soha nem állt föl: a Fidesz azzal bújt ki ez alól, hogy nem a bizottsággal van bajuk, hanem az elnöknek jelölt személy, Eörsi Mátyás alkalmatlan a tisztségre, mivel Simicska feljelentette őt rágalmazásért. A T. Ház mentelmi bizottsága pedig hiába nem adta ki Eörsit, a bizottságból végül semmi sem lett, s mire a szabaddemokraták újra léphettek volna, lemondott az ok, és Eörsi szerint tárgytalanná vált az egész.

Pedig a vizsgálódásnak nagyon is van értelme: a volt APEH-elnökről szóló sztorik költségvetési, illetve elsumákolt adópénzek pártpénzekké való átalakításának gyanúját vetették fel.

Simicska Lajos lemondásában része lehetett annak a ténynek, hogy a Fideszből származó pénzek már nem csupán ismeretlen külföldiek, de a miniszterelnök családjának bányaügyei környékén is feltűntek a közelmúltban. Elemzők szerint ennek ellensúlyozására dobták be a köztudatba a postabankos VIP-listát, de emellett jó beszédtéma lehet a sajtó számára Simicska Lajos távozása is.

Más feltételezések szerint Simicska Lajosra újabb feladat várhat egészen rövid távon, ezért kellett távoznia. Mehetett, hiszen a posztjára kinevezett Vida Ildikó, akit Simicska saját bevallása szerint a Mahirtől vitt az APEH-hez, nyilván befejezi majd, amit volt főnöke elkezdett.

Végül is Simicska elvégezte feladatát, immár új kihívások után nézhet; Fidesz-akták esetleg végleg lezárva (ez valószínűtlen), a megmogyorózandó ellenfelek adatai pedig Fidesz-kezekben: jöhet a kampány.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.