„A nagyapám 1944 decemberében elhagyta a családját, a nyilasokhoz csapódott, és ebben a három városmajori tömeggyilkosságban meghatározó, aktív szerepe volt” – mondta Pokorni Zoltán, a 12. kerület polgármestere egy hétfő este megemlékezésen a Mazsihiz.hu beszámolója szerint, amit az Index szemlézett.
Hetvenöt éve 84 embert gyilkoltak meg a nyilasok Kun páter vezetésével a Maros utcai rendelőintézetben, de másik két közeli kórházban is komoly pusztítást végeztek.
„Nem ez az a hely, ahol gondolkodnom kell, hogyan válik valaki gyilkossá, és nem dolgom mentegetni a nagyapámat, vagy mentséget keresni. Inkább azt gondolom a holokauszt magyarországi történetével kapcsolatban, hogy a német megszállás nem mentség, maximum magyarázkodás. Magyarok voltak az áldozatok, és a gyilkosok túlnyomó része szintén magyar volt” – mondta Pokorni.
Úgy látja ugyanazt a gondolati szétszakítást követjük el, ha zsidó ügyként gondolunk a holokausztról, amit az 1920-as, 1930-as, 1940-es években is elkövették, amikor magyarokra és zsidókra választották szét a magyar társafalmat.
„Nekünk úgy kellene ezen úrrá lennünk, hogy ne kövessük el még egyszer ezt a hibát, hanem az áldozatokban is lássuk a testvéreinket, honfitársainkat. Az áldozatoknak ne csupán a zsidó voltukat lássuk, hanem teljes valójukat. És a gyilkosokban se csak a gyilkost lássuk, hanem azt, hogy hogyan válik valaki azzá. Amiért én itt vagyok, az az, hogy kimondjam: egyek vagyunk a fájdalomban” – mondta a polgármester. A beszámoló szerint a politikusnak elcsuklott a hangja, amikor ehhez a mondathoz ért, sokáig nem tudta folytatni beszédét.
