Egy teljesen ismeretlen cég nyerte el az egyik legértékesebb – ez idáig a Klubrádió által használt – 95.3-as budapesti frekvenciát. A Médiatanács döntésével legkevesebb 300 ezer hallgató igényét hagyja figyelmen kívül.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) májusban hozta nyilvánosságra a 95,3-es frekvencia – még tavaly, a néhai ORTT alkotta – pályázati feltételeinek módosításait. Júniusban megjelent írásunkban (Műsorváltozás, Magyar Narancs, 2011/25.) már utaltunk rá: erre azért volt szükség, mert a Rádió 1, a Juventus Rádió és a Klubrádió frekvenciáira vonatkozó hét plusz öt éven keresztül érvényes szerződések ez év elején lejártak. (Az újrapályáztatásnak már 2009 végén meg kellett volna kezdődnie, de ezt sem az azóta megszűnt ORTT, sem jogutódja, az NMHH nem tette meg időben.)
Már az új pályázat kiírása is botrányos volt. Miközben a médiatörvény megalkotói a média sokszínűségének és pluralitásának megőrzéséről papoltak, a Médiatanács úgy írta újra a teljes dokumentációt, hogy az egy hagyományos zenei tematikát képviselő rádió kritériumaihoz illeszkedett (a Klubrádió által képviselt, ún. talk and news típusú közéleti modellel szemben.) Az új tender így a zenei betétek minél magasabb számát díjazta a legnagyobb arányban.
A Médiatanács (MT) felfogásáról sok mindent elárul, hogy míg az összesen megszerezhető 72 pontból csupán 3 pont volt elnyerhető „médiaszolgáltatási tapasztalat“ címén, addig a „műsorterv szubjektív megítéléséért“ 12 pont volt adható. Az NMHH szóvivője lapunknak már nyáron azt hangsúlyozta: a rádiófrekvencia nem köz-, hanem állami tulajdon. Következésképp nem köteles figyelembe venni a hallgatottságot, a társadalmi igényeket – az NMHH önkényes döntésén múlik, hogy kit jutalmaz a lehetőséggel.
Szakmai érvekkel a pályázati kiírás módosítását már akkor sem lehetett megmagyarázni, hisz csak 2011 első felében négy ilyen műsorstruktúrával bíró országos rádió (a Rise FM, a Radio Café, a Sztár FM és a Roxy) dőlt be.
A Klubrádiót nem ritkán közel 400 000, naponta átlagosan pedig legkevesebb 300 000 ember hallgatja országszerte, jelentős részt a most megvont budapesti, 95,3-as frekvencián. Ezzel kétséget kizáróan ez ma a leghallgatottabb magántulajdonú közéleti rádió. A 95,3-es hullámhossz az egyik legértékesebb az összes közül: mintegy 1,8 millió fővárosi és főváros környéki lakos számára hozzáférhető, ennél több hallgatót csak az eddig a Juventus Rádió által használt 89,5, és az Info Rádióhoz tartozó 95,8 érhet el. A Juventus helyén a továbbiakban a Prodo Voice Stúdió Műsorszolgáltató szolgáltathat műsort, de a Juventus nem került veszélybe: övék lett a szintén százezres nagyságrendű elérést biztosító 103,9-es frekvencia.
Ennek ismeretében még botrányosabb az a mai döntés, amely értelmében az NMHH a frekvencia nyertesének az egymillió forint alaptőkével rendelkező, idén januárban alapított Autórádió Műsorszolgáltató Kft.-t hirdette ki. Összesen öt rádió volt versenyben, többek között a Rádió Juventus Műsorszolgáltató Zrt. és a Rádió 1 Rádióműsort Készítő és Közlő Kft. is. Utóbbi a Klubrádióhoz hasonlóan a döntések áldozatának tekinthető - a Juventus ugyanis épp az eddig általuk használt 103,9-es frekvencián sugározhat tovább. Egyelőre semmit nem tudni a győztes két tulajdonos, Tamás Hajnalka és Mészáros Lajos rádiós múltjáról. Jelenük viszont van: mostantól ők használhatják az egyik legértékesebb budapesti frekvenciát. És kell, hogy legyen pénzük is. Az MT az eredeti pályázati kiírásban ugyanis 53 millió forintra emelte az említett frekvencia médiaszolgáltatási díját. Az elmúlt években a Klubrádió ezért évi bő 20 millió forintot fizetett. Hét év alatt tehát legkevesebb 360 millió forintot kell csak a frekvencia-használatért az új üzemeltetőnek kifizetnie. Erre a rádiós piac jelenlegi állapotában talán három-négy szereplő lehetne képes.
| Ők adták a nevüket
A döntés joga és felelőssége egyedül a Médiatanácsé. Az öt tagú Médiatanács elnökasszonya immáron másfél éve Szalai Annamária, az NMHH első embere. Mint ismert, nem csak őt, az MT négy további tagját is a Fidesz jelölte. Auer János jogász korábban a Magyar Telekom jogtanácsosa volt, míg Koltay András a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusaként és az MTV egykori kurátoraként lett ismert. Az MT tagja még Vass Ágnes ügyvéd, a Hungexpo egykori jogi képviselője és Kollarik Tamás filmproducer, egykori fideszes képviselő. |
