Svédasztalos menzák lesznek Budapest II. kerületében is

  • narancs.hu
  • 2025. március 5.

Belpol

Tovább terjed a szabad szedéses rendszer. Arra számítanak, itt is kevesebb lesz az ételmaradék.

Szabad szedéses lesz a menza Budapest II. kerületében a Móricz Zsigmond Gimnáziumban, a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban, később pedig a Klebelsberg Általános Iskola és Gimnáziumban, ahol az önkormányzat szervezi a közétkeztetést – közölte Facebook-oldalán Őrsi Gergely polgármester szerdán. 

Az önkormányzat arra számít, rövidebb ideig kell sorban állniuk a diákoknak, több idejük jut az étkezésre. A gyerekek nem kimért adagot kapnak, hanem maguknak szedhetnek az ételből, annyiszor, ahányszor akarnak, és azt választják, amit szeretnek. 

„Ahol ilyen, vagy ehhez hasonló rendszert vezettek be, átlagosan majdnem a tizedére esett vissza az ételmaradék mennyisége, és a gyerekek is elégedettebbek az ebéddel. Legutóbb Zuglóban néztük meg a rendszert működés közben, és bízom benne, hogy hamarosan a II. kerületben is elindíthatjuk az adott iskolák igényeit és sajátosságait szem előtt tartva” – írta Őrsi Gergely.

A szabad szedéses étkeztetéssel a HunGast kísérletezett korábban huszonnégy, majd negyven magyarországi iskolában, svédországi tapasztalatai alapján, de a helyi sajátosságokhoz igazodva, jó eredménnyel. Tavaly februárban a cég arról számolt be, hogy a gyerekek örültek annak, hogy kóstolóra is volt lehetőség, és figyelembe vették a kérést, hogy az étkezés végén lehetőleg üresen vigyék vissza a tányérjukat. Abban a kísérletben az ételmaradék mennyisége a felére csökkent.

Magyarországon a közétkeztetésben az étel 27 százaléka válik hulladékká, évi 200 ezer tonnából 50 ezer tonna.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.