Márki-Zay: A kormány megint azt teszi, amivel az ellenzéket vádolta

  • narancs.hu
  • 2025. március 5.

Belpol

Háborús veszélyhelyzet idején külföldre küldött magyar fegyvereseket: a TEK-et Bosznia-Hercegovinába.

Például azért kellett törvényt hoznia az Országgyűlésnek arról, hogy titokban is lehessen magyar katonákat külföldre küldeni, hogy a boszniai Szerb Köztársaságba mehessen a TEK – írja Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester a Facebookon.

Az ellenzéki politikus számára ez különösen érzékeny téma, hiszen a 2022-es országgyűlési választási kampány idején a Fidesz többek között azt hírelte, az ellenzék magyar katonákat küldene az ukrajnai háborúba. A kampányfilmben idéztek Márki-Zaynak a Partizán számára adott interjújából, amelyben az ellenzéki miniszterelnök-jelölt azt mondta, ha a NATO úgy döntene, akkor Magyarországnak mint a katonai szövetség tagjának katonai segítséget is kellene nyújtania a háborúban álló szomszédnak.  

Márki-Zay a Fidesznek ezt az állítását igyekezett cáfolni, de az ellenzéki összefogás veresége után  voltak olyan vélemények, miszerint ez az ügy is hozzájárult a rossz eredményhez.

Amikor tavaly az európai parlamenti választáson induló szervezetek számára vitaműsort rendezett a köztévé, Márki-Zay emlékeztetett, nincs Magyarországon olyan ember, aki tényleg háborúpárti lenne, gyakran közbeszúrta Deutsch Tamás beszéde közben, hogy „Csád”. Ezzel arra utalt, hogy Magyarország Csádba küld katonákat, olyan helyre, ahol polgárháború zajlik.

A TEK mostani boszniai missziója nem csak neki szúrt szemet.

„Az, hogy mindezt ismét orosz érdekből, egy újabb balkáni háború kirobbantása érdekében teszik, az immár magától értetődő egy szuverenitását teljesen elveszített orosz-bérenc hazaárulótól” – elemez MZP.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.