Balatoni bor

Szabadulás a dohos hordókból

Belpol

Míg egykor sértésszámba ment egy franciát magyar borral kínálni, ma már megisszák a balatoni vöröset és fehéret is. A tó körüli borászok abban egyetértenek, hogy a minőség javul és egyre híresebb az itteni bor, de a tekintetben, hogy miként lehet jó marketinget csinálni és betörni a piacokra, már eltérőek a vélemények.

Minden BalatonBor balatoni bor, de nem minden balatoni bor BalatonBor. Utóbbi 2016 óta létezik, és nem más, mint az első, termelői összefogásra épülő hazai bormárka. Az ötlet a tóparti borászokból és vendéglátósokból 2014-ben alakult Balatoni Körtől származik. A termelők a legfrissebb olaszrizlingjüket viszik zsűri elé, mely eldönti, hogy az adott évben mely palackokra kerülhet a kék és napsárga címke. Az idei BalatonBor-premiert június 9-én tartják Veszprémben, az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat részeként.

„Sikertörténet a BalatonBor – állítja Kardos Gábor, aki persze hazabeszél, hiszen a Balatoni Kör alapítója és tiszteletbeli tagja az egyesületnek –, arculati elemei egyre több vendéglátóhelyen köszönnek vissza. Ma már bátran kimondható, hogy a trendi fehérborok mezőnyében tarol a régiónk; ha ma egy kül- vagy belföldi borkedvelő száraz fehéret választ, az jó eséllyel balatoni lesz. A BalatonBorral a hiányzó szövetkezést szerettük volna pótolni; a francia, olasz, spanyol termelők sok évtizedes előnye, hogy nagyon erős régiós brandet tudnak építeni, mert ott létezik valódi régió, jelentős forrásokkal, erős szövetkezetekkel, s nem az egyes termelő kerül fókuszba, hanem a régió, mint márka. Mi ezt marketinggel pótoljuk, mondhatni, hozzájuk képest fejen állva táncolunk. Míg náluk a termék is közös, nálunk csak a zászló, egyelőre ennyit lehetett elérni itthon, de ez sem kevés. A BalatonBor soha nem fogja elárasztani a piacot, évi 60–80 ezer, legfeljebb 100 ezer palackot hoznak össze a régió borászai. Nálunk az is cél, hogy a kis pincészetek is könnyebben piachoz jussanak ez által.”

A balatoni borrégió zászlós bora a már emlegetett olaszrizling, de a Garamvári Szőlőbirtokon Balatonlellén például lényegesen több a kék szőlő, mint a fehér. „Boraink jelentős részét az Egyesült Államokba exportáljuk, s ott leginkább a vöröset keresik” – árulja el a Narancsnak Baranyai Péter főborász. „Ha balatoni bor, akkor Badacsony jut eszébe még ma is a legtöbbeknek, de a mi borvidékünk, a boglári is bizonyítja a hazai és nemzetközi borversenyeken a felzárkózást. Növeljük a fehér szőlők arányát, mert kétségkívül az a keresettebb, így a sauvignon blanc vagy az irsai olivér. Az olaszrizling pedig, amiből egyébként a mi termőterületünkön nincsen, a BalatonBornak köszönheti, hogy egyre népszerűbb” – mondja a szakember.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.