Balatoni bor

Szabadulás a dohos hordókból

Belpol

Míg egykor sértésszámba ment egy franciát magyar borral kínálni, ma már megisszák a balatoni vöröset és fehéret is. A tó körüli borászok abban egyetértenek, hogy a minőség javul és egyre híresebb az itteni bor, de a tekintetben, hogy miként lehet jó marketinget csinálni és betörni a piacokra, már eltérőek a vélemények.

Minden BalatonBor balatoni bor, de nem minden balatoni bor BalatonBor. Utóbbi 2016 óta létezik, és nem más, mint az első, termelői összefogásra épülő hazai bormárka. Az ötlet a tóparti borászokból és vendéglátósokból 2014-ben alakult Balatoni Körtől származik. A termelők a legfrissebb olaszrizlingjüket viszik zsűri elé, mely eldönti, hogy az adott évben mely palackokra kerülhet a kék és napsárga címke. Az idei BalatonBor-premiert június 9-én tartják Veszprémben, az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat részeként.

„Sikertörténet a BalatonBor – állítja Kardos Gábor, aki persze hazabeszél, hiszen a Balatoni Kör alapítója és tiszteletbeli tagja az egyesületnek –, arculati elemei egyre több vendéglátóhelyen köszönnek vissza. Ma már bátran kimondható, hogy a trendi fehérborok mezőnyében tarol a régiónk; ha ma egy kül- vagy belföldi borkedvelő száraz fehéret választ, az jó eséllyel balatoni lesz. A BalatonBorral a hiányzó szövetkezést szerettük volna pótolni; a francia, olasz, spanyol termelők sok évtizedes előnye, hogy nagyon erős régiós brandet tudnak építeni, mert ott létezik valódi régió, jelentős forrásokkal, erős szövetkezetekkel, s nem az egyes termelő kerül fókuszba, hanem a régió, mint márka. Mi ezt marketinggel pótoljuk, mondhatni, hozzájuk képest fejen állva táncolunk. Míg náluk a termék is közös, nálunk csak a zászló, egyelőre ennyit lehetett elérni itthon, de ez sem kevés. A BalatonBor soha nem fogja elárasztani a piacot, évi 60–80 ezer, legfeljebb 100 ezer palackot hoznak össze a régió borászai. Nálunk az is cél, hogy a kis pincészetek is könnyebben piachoz jussanak ez által.”

A balatoni borrégió zászlós bora a már emlegetett olaszrizling, de a Garamvári Szőlőbirtokon Balatonlellén például lényegesen több a kék szőlő, mint a fehér. „Boraink jelentős részét az Egyesült Államokba exportáljuk, s ott leginkább a vöröset keresik” – árulja el a Narancsnak Baranyai Péter főborász. „Ha balatoni bor, akkor Badacsony jut eszébe még ma is a legtöbbeknek, de a mi borvidékünk, a boglári is bizonyítja a hazai és nemzetközi borversenyeken a felzárkózást. Növeljük a fehér szőlők arányát, mert kétségkívül az a keresettebb, így a sauvignon blanc vagy az irsai olivér. Az olaszrizling pedig, amiből egyébként a mi termőterületünkön nincsen, a BalatonBornak köszönheti, hogy egyre népszerűbb” – mondja a szakember.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.