Balatoni bor

Szabadulás a dohos hordókból

Belpol

Míg egykor sértésszámba ment egy franciát magyar borral kínálni, ma már megisszák a balatoni vöröset és fehéret is. A tó körüli borászok abban egyetértenek, hogy a minőség javul és egyre híresebb az itteni bor, de a tekintetben, hogy miként lehet jó marketinget csinálni és betörni a piacokra, már eltérőek a vélemények.

Minden BalatonBor balatoni bor, de nem minden balatoni bor BalatonBor. Utóbbi 2016 óta létezik, és nem más, mint az első, termelői összefogásra épülő hazai bormárka. Az ötlet a tóparti borászokból és vendéglátósokból 2014-ben alakult Balatoni Körtől származik. A termelők a legfrissebb olaszrizlingjüket viszik zsűri elé, mely eldönti, hogy az adott évben mely palackokra kerülhet a kék és napsárga címke. Az idei BalatonBor-premiert június 9-én tartják Veszprémben, az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat részeként.

„Sikertörténet a BalatonBor – állítja Kardos Gábor, aki persze hazabeszél, hiszen a Balatoni Kör alapítója és tiszteletbeli tagja az egyesületnek –, arculati elemei egyre több vendéglátóhelyen köszönnek vissza. Ma már bátran kimondható, hogy a trendi fehérborok mezőnyében tarol a régiónk; ha ma egy kül- vagy belföldi borkedvelő száraz fehéret választ, az jó eséllyel balatoni lesz. A BalatonBorral a hiányzó szövetkezést szerettük volna pótolni; a francia, olasz, spanyol termelők sok évtizedes előnye, hogy nagyon erős régiós brandet tudnak építeni, mert ott létezik valódi régió, jelentős forrásokkal, erős szövetkezetekkel, s nem az egyes termelő kerül fókuszba, hanem a régió, mint márka. Mi ezt marketinggel pótoljuk, mondhatni, hozzájuk képest fejen állva táncolunk. Míg náluk a termék is közös, nálunk csak a zászló, egyelőre ennyit lehetett elérni itthon, de ez sem kevés. A BalatonBor soha nem fogja elárasztani a piacot, évi 60–80 ezer, legfeljebb 100 ezer palackot hoznak össze a régió borászai. Nálunk az is cél, hogy a kis pincészetek is könnyebben piachoz jussanak ez által.”

A balatoni borrégió zászlós bora a már emlegetett olaszrizling, de a Garamvári Szőlőbirtokon Balatonlellén például lényegesen több a kék szőlő, mint a fehér. „Boraink jelentős részét az Egyesült Államokba exportáljuk, s ott leginkább a vöröset keresik” – árulja el a Narancsnak Baranyai Péter főborász. „Ha balatoni bor, akkor Badacsony jut eszébe még ma is a legtöbbeknek, de a mi borvidékünk, a boglári is bizonyítja a hazai és nemzetközi borversenyeken a felzárkózást. Növeljük a fehér szőlők arányát, mert kétségkívül az a keresettebb, így a sauvignon blanc vagy az irsai olivér. Az olaszrizling pedig, amiből egyébként a mi termőterületünkön nincsen, a BalatonBornak köszönheti, hogy egyre népszerűbb” – mondja a szakember.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.