Alaptörvény-módosítást és a választási törvény módosítását is tervezi a kormány, miután megszavaztatta a parlamenttel a veszélyhelyzet meghosszabbítását. A friss Magyar Narancsban a felhatalmazási törvényt Hadházy Ákos és Szél Bernadett mellett elutasító Szabó Szabolcs független képviselőt kérdeztük a benyújtott javaslatokról.
Részlet az interjúból:
Magyar Narancs: A választási törvény frissen benyújtott módosítása hogyan írja át az ellenzék 2022-es terveit?
Szabó Szabolcs: Sokszor húz érdekeseket a Fidesz, de a legtöbb esetben szoktunk hallani pletykákat a háttérből. Ez viszont teljesen váratlanul jött. Ha megnézi az ember a szöveget, akkor bár a nagyobb része technikai jellegű módosítás, van benne néhány olyan elem, amiről nem is teljesen tiszta, hogy miért akarja a Fidesz. Biztos nem azért találták ki, hogy 27 helyett 50 egyéni képviselőt kell állítani országos lista állításához, mert az a kamupártok elleni küzdelemhez kell, ez teljesen világos. Mindenki, aki egy kicsit is ért a magyar választási rendszerhez, pontosan tudja, csak úgy lehet a kamupártok ellen hatékonyan fellépni, ha a többes jelölést kivezetjük, és a kampányköltségek elszámolását számlákhoz kötjük. Ha ezt a kettőt megcsinálták volna, akkor meg lenne oldva a probléma, de teljesen világos, hogy ez a módosítás nem erről szól.
(...)
Valamire készülnek, az biztos – de hogy mi az oka, az most még nem világos. Ezt csak akkor fogjuk megtudni, ha újabb elemek jelennek meg vagy még a mostani vitaszakaszban, vagy még ebben az évben, mert december 31-ig van lehetőség a választási törvény módosítására. Összességében viszont ez a módosítás szerintem rossz irányba viszi el a rendszert, mert kizárja a kisebb pártokat. Ha ez hosszú távon bebetonozódna a magyar választási rendszerbe, akkor csak közepes és nagy pártok maradnának, és a kétpólusú berendezkedés felé tolná el markánsan a magyar politikai rendszert.
(...)
MN: Az új választásitörvény-módosítás mellett az Alaptörvény módosítását is a veszélyhelyzet parlamenti meghosszabbítása után nyújtották be. Önök hárman előre jelezték, hogy a felhatalmazási törvényt nem fogják megszavazni. Sejtették, hogy mi jön?
SZSZ: (...) Amikor a nyáron kivezették a rendkívüli jogrendet, helyette az egészségügyi törvénybe beletettek egy olyan passzust, hogy a kormány saját hatáskörben egészségügyi válsághelyzetet hirdethet – és erre hivatkozva szinte azonnal kihirdették a válsághelyzetet, amely papíron december 18-ig tart. Amikor szeptembertől egyre jobban romlottak a járványügyi adatok, a válsághelyzetre hivatkozva a kormány gyakorlatilag bármilyen döntést meghozhatott volna, a kijárási korlátozást és a gyülekezési jog korlátozását kivéve. Minden felhatalmazásuk megvolt ahhoz, hogy saját hatáskörben döntsenek a járvány elleni védekezésről, de ezt nem tették meg. Amikor a kormány – hat nappal a parlamenti szavazás előtt – 15 napra megint bevezette a rendkívüli jogrendet, arra hivatkozva sem hoztak érdemi járvány elleni intézkedést, helyette elkezdték ezt a fura kommunikációt, hogy megvárják, az Országgyűlés meghosszabbítja-e. Logikátlan az egész, mert nem volt rá szükségük.
Az volt ebben a trükk, hogy bár a hosszabbítást most csak 90 napra kérték, nem volt és továbbra sincs semmiféle garancia arra, hogy nem élnek ezzel vissza. Ilyen körülmények között szerintem egy rendszerkritikus ellenzéki képviselő nem teheti meg azt, hogy megszavazza a javaslatot. Mi be se mentünk a parlamenti vitára, mert ez egy kommunikációs színjáték. Az meg teljesen abszurd, hogy aznap délután ahelyett, hogy részletes kormányrendelet jelent volna meg a közlönyben, hogy mit kell csinálni éjféltől, dőltek be a javaslatok az alkotmánymódosítástól a választási törvény módosításáig.
MN: Ezeket a javaslatokat amúgy is benyújthatták volna – mi értelme volt ennek az időzítésnek
SZSZ: Formálisan ezeket nem is a rendkívüli jogrendre hivatkozva nyújtották be. Megkapta a kormány a rendkívüli felhatalmazást, azt megszavazták még az ellenzéki pártok is, bár szerintem nem kellett volna, ennek ellenére nem a járvánnyal foglalkozott a kormány már megint, hanem alkotmánymódosítással, genderezéssel, sorosozással, meg a választási törvény izélgetésével. Ez visszaélésszerű kormányzás és jogalkotás, mert ha egyszer rendkívüli jogrend van, akkor a kormánynak kutya kötelessége lenne csak és kizárólag azzal a problémával foglalkozni, ami miatt a rendkívüli jogosítványait megkapta. De nem ez történik.
A teljes interjú, amelyben Szabó Szabolcs az ellenzék esélyeiről és a Momentummal kötött friss szövetségükről is beszél, elolvasható a friss Magyar Narancsban!
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
