Szakály Sándor korábbi, Holokausztot érintő kijelentéseiről: „Teljesen hiteles és korrekt volt”

  • narancs.hu
  • 2018. december 19.

Belpol

Idegenrendészeti eljárásnak nevezni a zsidók 1941-es Magyarországról való kitoloncolását.

Az állami Veritas Intézet igazgatója nagy port kavart korábban több, problémás kijelentésével. Pár évvel ezelőtt „idegenrendészeti eljárásnak” nevezte közel húszezer zsidó 1941-es kitoloncolását, akiket a németek Kamenyec-Podolszkij közelében meggyilkoltak. Idén ősszel a kenderesi Horthy-emléknapon a zsidótörvényekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy Horthy nem hibázott csupán naiv volt, az elfogadott törvények pedig csupán jogkorlátozást jelentettek a zsidók számára, nem jogfosztást –  derül ki a 444.hu akkori tudósításából.

Csak azért is idegenrendészet! - Fenntartja botrányos állításait Szakály Sándor

A Veritas Intézet főigazgatója Ungváry Krisztián történésszel folytatott nyilvános vitát, ahol alkalma nyílt kifejteni: ma is mindent úgy gondol az 1941-es „idegenrendészeti eljárásról", mint ominózus kijelentései idején.

Szakály ma a valaszonline-nak adott interjújában pedig arról beszélt, hogy teljesen hiteles és korrekt volt, amit korábban az 1941-es kitoloncolásról mondott.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.