Szakály Sándor zsidó vezetőkkel koszorúzott Kamenyec-Podolszkijban – mindenki boldog

  • Hamvay Péter
  • 2015. augusztus 28.

Belpol

Szakály Sándor immár teljesen komilfó a zsidó szervezetek körében, tegnap együtt koszorúzott vele a Mazsihisz, a Mazsike és régi tisztelője, Szita Szabolcs is.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára jelenlétében emlékjelet állítottak Kamenyec-Podolszkijban, a magyar hatóságok közreműködésével 1941 júliusában Magyarországról kitoloncolt, majd augusztus 27–28-án, az SS alakulatai által kegyetlenül kivégzett hontalan vagy rendezetlen állampolgárságú zsidó mártírok emlékére – áll a Miniszterelnökség közleményében.

Ez eddig rendben is volna, igaz, talán helyesebb lett volna azt írni, hogy „a magyar hatóságok által kitoloncolt magyar zsidók”, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy a küldöttség tagjai, sőt a megemlékezésen beszédet mondók között tegnap ott volt Szakály Sándor, a Veritas Intézet igazgatója is, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy a kitoloncolás a biztos halálba, nos, idegenrendészeti eljárás volt.

false

 

Fotó: MTI – Balogh Zoltán

 

Akkoriban a zsidó vallási és érdekvédelmi szervezetek egy emberként tiltakoztak, Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont igazgatója például lemondott, amikor a kuratórium vezetője, Haraszti György szerződést kötött a Veritasszal. Igaz, a gesztus őszinteségét megkérdőjelezte, hogy csak pár nap volt hátra mandátumából. Most, hogy újra kinevezték igazgatónak, már nincs baja Szakály Sándorral, együtt feszít az emlékjel átadásán a Veritas igazgatójával. Szakályék honlapján máig ott áll a Holokauszt Emlékközponttal kötött szerződés, tehát ezek szerint a július elsejével kinevezett Szita máig nem mondta fel azt. Beszédet mondott Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke is, bár korábban épp Szakály kijelentése miatt a szervezet visszautasította a Holokauszt Emlékév Civil Alapjától elnyert támogatást. De úgy tűnik, a Mazsihisznek sincs kifogása Szakály ellen, hiszen a bizottság tagja volt Deák Andrea, a Mazsihisz elnöki megbízottja. Hogy teljes legyen a csapat, a régi versenyző, az egykori munkásőrből Lázár János tanácsadójává vedlett Zoltai Gusztáv is ott volt a rendezvényen. A kormány szerint „az emlékjel állítása abban is segít, hogy közösen gyógyítsuk a múltban elszenvedett sebeket, sérelmeket, valamint fájdalmunkat, együttérzésünket fejezzük ki a gyászolókkal”.

Megkérdeztük Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét, miért vettek részt egy rendezvényen, ahol az áldozatok emlékét megsértő Szakály Sándor is fellép. Az elnök diplomatikusan azt válaszolta: „A megemlékezés egy kormányrendezvény volt, melynek meghívottjait a kormány állította össze – ez mindenképpen az ő kompetenciájuk. Meghívást én is kaptam, de nem mentem el. Szervezetünk nevében egy munkatársunk helyezett el koszorút az emlékhelyen. Az áldozatok előtti kegyeletünket így róttuk le.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.