A Jobbik a német politikai praxis hazai éltanulója

Belpol

Külföldön több évtizedes hagyománya van, itthon a 2014-es választások idején indult a Vokskabin nevű politikai oktatási projekt. Barlai Melanival, az egyik alapítóval beszéltünk.

magyarnarancs.hu: Németországban mióta működik ez a modell?

Barlai Melani: 2002 óta, de a politikai képzés a második világháború után jött létre azzal a céllal, hogy megvizsgálják, pontosan miért kerültek annak idején a nemzeti szocialisták hatalomra. Később ebből nőtt ki az intézményesített politikai képzés, amelynek során minden választás előtt készítenek különböző kérdőíveket. A szakemberek politikusokkal együttműködve állítanak össze kérdéseket, amelyekre megválaszolva megtudható, hogy a személyes álláspontunk hány százalékban egyezik meg a különböző pártokéval. Nem az a cél, hogy a program tanácsot adjon, hogy kire szavazz, hanem az, hogy az állampolgárok tájékozódjanak a választás előtt, és végül tudatos, átgondolt döntést hozzanak. Röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy aktuális politikai tájékoztató a tudatos választás elősegítésére. Németországban ennek van egy nagy központja, amelyhez minden tartományban tartozik egy centrum, ahol együtt dolgoznak a különböző alapítványok és kutatók. A tartomány polgárainak a kérdőívek kitöltésén kívül lehetőségük van ingyenes kiadványokat igényelni mindenféle aktuál- vagy szakpolitikai témában.

magyarnarancs.hu: Németországban ez mennyire épül be a közoktatásba?

BM: Minden tartományban máshogy van, hiszen ott az oktatás tartományi hatáskörbe tartozik. De majdnem az összes tartományban a tanterv része a kilencedik osztálytól egy társadalmi ismeretek című tárgy, amit itthon állampolgári ismereteknek hívnak, de ez egyáltalán nem fedi azt, amiről a német szól. Az órák során nemcsak a parlament összetételéről vagy a választás fontosságáról esik szó, hanem aktuálpolitikai kérdésekkel is foglalkoznak. Mi az Andrássy Egyetem diákjait arra ösztönöztük, hogy próbáljanak meg hasonló kurzusokat tartani hazai gimnáziumokban, célzottan az első választóknak. Sajnos nem jártak nagy sikerrel, hiszen a budapesti Thomas Mann Gimnáziumot (a magyarországi német iskola, a Deutsche Schule – a szerk.) kivéve nem érkezett semmilyen reakció a megkeresett intézményektől.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

magyarnarancs.hu: Az első magyarországi próbálkozás a tavalyi parlamenti választásokra született. Mire törekedtetek a 26 kérdés kidolgozásánál?

BM: Elég nehéz munka volt az elején. Nagy naivan azt hittük, hogy ha kidolgozunk 100 kérdést, és azt elküldjük a pártoknak, akkor reagálni fognak, de senki sem válaszolt. Végül a kérdések számát 26-ra csökkentettük. Ez könnyebben emészthető volt, ugyanis megérkeztek a válaszok, elsőnek a Jobbik jelentkezett. Egyébként az összes kérdőívünknél ők voltak a leggyorsabbak, mindentől függetlenül meg kell jegyezni, hogy ők mindig nagyon korrekt módon álltak ehhez a projekthez, gyorsak, felkészültek és szakértőkkel dolgoznak. A Jobbikot kivéve azonban mindenhol lobbiznunk kellett, csak úgy tudtunk célt érni, hogy minden pártnál megkerestük a „saját” embereinket. Sajnos azonban a Fidesz–KDNP-nél az országgyűlési kérdőív kivételével nem jártunk sikerrel, ugyanis vagy nem reagáltak, vagy mindig átirányítottak. Összességében azonban elégedettek lehetünk. A projekt kezdetén rosszabb reakciókra számítottam.

magyarnarancs.hu: A válaszok után az eredményekben megjelenik a Fidesz álláspontja is. Ez hogyan lehetséges?

BM: Szakmai csapatunk a nyilatkozatok és a sajtóközlemények alapján a Fidesz helyett megválaszolta a kérdéseket, de ezt fel is tüntettük az oldalon, így a felhasználók láthatják, hogy mi állunk a válaszadások mögött. Mivel pártprogramról nem beszélhetünk a Fidesznél, kénytelenek voltunk ezekre a megnyilvánulásokra támaszkodni. Annyit azért elértünk, hogy az első kérdőívünk „élesítése” előtt egy konferencián sikerült elcsípnünk Gulyás Gergelyt, aki átolvasta az általunk megválaszolt kérdéseket, és rábólintott. Ez módszertanilag nem a legjobb megoldás, de jobb, mint a semmi. A többi pártnál, illetve azoknál, akik foglalkoztak a kérdéseinkkel, az volt a tapasztalatunk, hogy igen komolyan veszik azokat, és vezetői üléseken beszélik és vitatják meg a válaszaikat. Ez mindenképpen pozitívum. Németországban egyébként teljesen más a politikai kultúra, ott nincs olyan, hogy egy párt nem válaszol, sőt mindenki felismerte a projektben rejlő lehetőségeket, és a saját orientációs segítségüket, a Wahl-O-Mat-ot választási kampányeszközként is használják. A Vokskabin felületén egyébként nemcsak kérdések szerepelnek, hanem nyújt egyfajta szakmai tájékoztatást is, amit mi állítunk össze annak érdekében, hogy a válaszadó tisztában legyen, hogy pontosan mire is válaszol. Az eredményhirdetésnél 300 karakterben olvasható a pártok válaszainak indoklása, ezt természetesen a pártok töltik ki. Eddig sajnos nem tudtuk meg, hogy a Fidesz–KDNP-ben miért nem foglalkoznak ezzel. Lehet, hogy ők a nemzeti konzultációt tekintik politikai képzésnek, de az nem nevezhető annak.

magyarnarancs.hu: A kitöltések alapján a válaszadók véleménye mely pártéhoz áll a legközelebb?

BM: A parlamenti választási kérdőívet töltötték ki a legtöbben, ott a Jobbik jött ki. Érdekes tendencia, de nem meglepő, ha azt nézzük, hogy egy-egy ilyen kérdőívet a választások előtt inkább ellenzéki és bizonytalan szavazók töltenek ki. Ez különösen igaz egy ilyen projekt kezdeti fázisában. A férfiak és nők esélyegyenlőségéről szóló aktuális kérdőívünk leglényegesebb üzenete az, hogy a magyar politikai pártoknál a női esélyegyenlőség követelése egy közös minimum.

magyarnarancs.hu: Milyen volt a kérdőívek látogatottsága, illetve milyen visszajelzéseket kaptatok?

BM: A három választási kérdőívet (országgyűlési, önkormányzati, EP) összesen 29 ezren töltötték ki, ami elsőre jónak mondható. Mint mondtam, a legnépszerűbb a parlamenti választási kérdőív volt, viszont az önkormányzati választásra vonatkozó kérdéseket csak hatszázan válaszolták meg. Mivel az a célunk, hogy életben tartsuk az oldalt 2018-ig, minden évben szeretnénk egy kérdőívet készíteni. Már elkészült a CEU-val közösen egy férfiak és nők esélyegyenlőségéről szóló kérdéssorunk, ami a nyáron nagy érdeklődésnek örvendett, hiszen azt közel 24 ezren töltötték ki. A Vokskabinhoz pozitívan viszonyul a média is, mert egyrészt pártfüggetlen és tudományos projekt, másrészt módszertanilag egy már többek között Ausztriában és Németországban is kipróbált, jól működő algoritmussal és koncepcióval dolgozunk. A kérdéseknél kaptunk teljesen jogos kritikákat, amivel az első kérdőívnél számoltunk is. A felhasználók jelezték, hogy néhány kérdés nem érthető, vagy a pártok szóltak, hogy van, ami politikailag nem releváns, úgyhogy közben folyamatosan módosítottuk. Egyébként az összes eddigi kérdőívünk még aktív, ezért is jó új témákban szerkeszteni további kérdőíveket, mert az újakkal egyben felhívjuk a figyelmet a régiekre is.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

magyarnarancs.hu: S milyen a felhasználók összetétele?

BM: Jellemzően 18 és 34 év közötti korosztály. Regionális tekintetben azt mondhatjuk, hogy a legaktívabb Vas megye volt, második helyen Pest megye áll, a harmadikon pedig Fejér. Ha a budapesti adatokat is a megyei szinthez soroljuk, ez a kép megváltozik, és Budapest kerül az első helyre. A Vokskabin-kitöltések tekintetében a legpasszívabb régiókként az észak-magyarországi Nógrád megye, az észak-alföldi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a szintén észak-magyarországi Borsod-Abaúj-Zemplén megye mutatkoztak. Az összesített felhasználói adatok tekintetében Magyarországon egy kelet–nyugati, illetve egy észak–közép-nyugati tagoltság alakult ki, amely visszatükrözi az ország gazdasági fejlettségének térképét is. Bízom benne, hogy a készülőben lévő, romákat érintő kérdőív ezen változtatni fog. Őszre tervezünk egy közvélemény-kutatást, amely a felhasználók demográfiai adataira, illetve arra kérdez majd rá, hogy mit gondolnak a Vokskabinról, mennyire befolyásolja őket a későbbi választásukban.

magyarnarancs.hu: Mit tartalmaz a romák helyzetét földolgozó kérdőív?

BM: A nem csak romáknak szóló kérdéssorunk október végén készül el. Lefedi az oktatáspolitikát, a kultúrát és a reprezentáció kérdését is. Lényegesnek tartom, hogy olyan kérdések kerüljenek be a projektbe, amiket maguk az érintettek is megkérdeznének a pártoktól.

magyarnarancs.hu: Milyen jövőt jósolsz a Vokskabinnak? Kialakulhat a némethez hasonló politikai kultúra Magyarországon is?

BM: A cél egy intézményesített pártfüggetlen politikai képzés akár német mintákat követő létrehozása, ami az általános iskolai és gimnáziumi tananyag szerves részét képezi. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a politikai szereplők is felismerjék ennek a fontosságát, és azt, hogy a fiatalokat nem kell óvni a politikától és a politizálástól.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.