„Első osztályú szakmai munkának” nevezte a Normafa Park ügyében létrejött (igaz, csak részleges) politikai egységfrontot Orbán Viktor miniszterelnök, amikor feleségével együtt helyi lakosként leadták szavazatukat a terület átalakításáról szóló 2015-ös helyi népszavazáson. Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármesternek ugyanis a Hegyvidéken aktív pártok közül az MSZP és az akkor még létező Együtt támogatását is sikerült megnyernie a projekthez – a DK és a Jobbik viszont az ötlet elutasítása mellett kampányolt.
El volt ájulva a tervektől Áder János köztársasági elnök is, aki éppúgy a XII. kerületben lakik a családjával, ahogyan számos más kormánypárti politikus is; de a Normafánál létesítendő téli–nyári sportcentrum és szabadidőpark előkészítéséért felelős miniszterelnöki megbízott, Vincze P. Márton is az Őzike utcában él. Legutóbb Bessenyei Istvánról, a Fidesz-közeli Valton Security kisebbségi tulajdonosáról (aki újabban a celeb Sarka Kata élettársaként bukkan föl a bulvárlapokban) írta meg a Magyar Narancs, hogy hatalmas villakomplexumot építtet a Felhő utcába. De a főváros e részén rajtuk kívül is lakik számos potentát, akik a sok elhagyatott, üresen pusztuló villa, hotel, szanatórium, összevissza növő erdő helyett rendezett városi parkot, kavicsos sétautat, felújított épületeket és pofás lakókörnyezetet szeretne maga körül. (Pokorni is azzal érvelt a Magyar Narancsnak még az első tervek felmerülésekor, hogy „ez már nem olyan erdő, ahol őzek üzekednek és süppedő mohába tapos a lábunk”.) Állítólag tőlük indult el a Normafa rendezésének, hóágyúzott síközponttá alakításának ötlete is, amit azután a kormány és Orbán Viktor is felkapott.
| ||
Megszokott mederben
Innen már nem volt megállás. Bevett szokás szerint úgy fogadták el a terület nagyszabású átalakításáról szóló törvényt 2013-ban, hogy előtte nem készült semmiféle környezeti hatásvizsgálat, üzleti terv, terheléses közlekedési felmérés, és nem volt társadalmi egyeztetés sem. Sőt a bejáratott menetrend szerint kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánították, kivonva ezzel a projektet a normál engedélyeztetési eljárások köréből. A törvénnyel 50 ingatlan, valamint a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozó Natura 2000 természetvédelmi területen lévő 350 hektáros parkerdő is a Hegyvidéki Önkormányzat vagyonkezelésébe került. A kerület az erdőgazdálkodás szakmai irányításával ugyan a régi kezelőt, a Pilisi Parkerdő
Zrt.-t bízta meg, de a beépítésről, a fakivágásról már nem az erdőgazdaság dönt, és persze nem is a szakmai szempontok számítanak.
Pokorni Zoltán a törvényi felhatalmazásra támaszkodva – Orbán Viktor szavaival élve – „angyali türelemmel” halad a megvalósításban. A kerület fejlődésére hivatkozó szólamokkal előbb ügyesen megosztotta és leépítette a helyi ellenzéket, majd a Natura 2000-es területről készült hatásbecslési tanulmánnyal leszerelte a természetvédőket (de legalábbis egy részüket), végül a civileket fogta a hálójába a 2015-ben lebonyolított népszavazással.
A voksolás ugyan eredménytelen volt – a XII. kerület választásra jogosultjainak alig 27,6 százaléka vett részt rajta –, de akik elmentek szavazni, döntő többséggel (81 százalék) támogatták a terveket. A kerületvezetésnek azóta minden egyes tiltakozással szemben ez a 81 százalék a döntő érve.
A beruházás első lépéseként 2014 tavaszán létrejött a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény, amely az utolsó elérhető beszámoló (2017) szerint évi 255 millió forintból gazdálkodik. 2015-ben megkezdődött a Normafa átépítése. Elsőként a Normafa út és a Libegő közötti sétányt szórták le murvával. Ezt évente ismételni „kell”, mivel a fehér poros kő kimosódik a fák közé. A kutyások és a kirándulók az éles és esőben saras-csúszós kövek miatt nem túl lelkesek, a sétány mellett kihelyezett szemeteseket, tájékoztató táblákat, az illemhelyeket, az út menti padokat és tűzrakó helyeket viszont örömmel fogadták, főleg a családosok. Az Anna-réti játszótér felújításakor a jellegzetes öreg tölgy kipusztult, viszont a fából készült új játszószerek kialakításánál figyeltek arra is, hogy azokat a fogyatékkal élők is használni tudják. Egyelőre nem épült meg a szintén az Anna-rétre első körben még 800 négyzetméteresre tervezett templom se. A kápolnára szelídült emlékhelyre kiírt ötletpályázat eredményét idén februárban hirdették ki, de a megvalósításról nincs döntés, és határidőt sem tűztek ki. Mindent összevetve az „előbb a népszerű kisebb beavatkozások” stratégiát alkalmazzák a Normafánál: a sétányok és a játszóterek megújítása mellett kialakítottak egy felnőtt fitneszpályát a régi síházhoz közeli területen, kicsinosították a Libegő felső állomását – a teljes rekonstrukció később indul –, elkészült a gumiburkolatos futóösvény és a Jánoshegyi út mentén húzódó sífutópálya (a régi MHK-kör nyomvonalán), mindez korszerű közvilágítással.
A beruházás eddigi legnagyobb – és valóban osztatlan – sikert arató vállalkozása az egykori lóvasút zugligeti végállomásának felújítása. Az 1886-ban átadott, két pavilonból és az azokat összekötő nyitott csarnokból álló épületegyüttes a kor és a környék divatos nyaralóépületeihez hasonlóan alpesi stílusú, díszes fatetővel épült meg, ám a múló idő sem ezt, sem az állomás más részeit nem kímélte. A kerület többször is megpróbált megszabadulni az ingatlantól, de senki nem vállalta magára a költséges felújítást – amit végül beszuszakoltak a Normafa Park beruházásba. A tervezést a kormány számára fontos műemlékek – például az Opera, a Karmelita kolostor – felújításánál rendre felbukkanó, a kerülethez egyébként gyermekkora miatt is kötődő Zoboki Gábor vállalta, míg a kivitelezést az önkormányzat bejáratott kivitelező cégére, az Archibona Kft.-re bízták (e vállalkozásra még visszatérünk). Az épület felújításának költségét 80 százalékban a Norvégia, Izland és Liechtenstein által létrehozott EGT Alap finanszírozta. Az építészeti nívódíjat is elnyert épület 2017 őszén nyílt meg rendezvényközpontként, s a kerület helytörténeti gyűjteménye is helyet kapott benne.
| ||
Rombol, épít, átalakít
A következő nagy falat a Normafa kapujának kialakítása. Ehhez előbb ki kellett sajátítani, majd elbontani a lóvasútállomáshoz hasonlóan régóta üresen álló Olimpia Hotel épületét. Az 1975-ben átadott, alagútzsalus technológiával készült, 180 szobás kísértetszállót nem volt miért megtartani. Helyére közpark épül, amely a szomszédos „Rajk-villával” szimbiózisban alkotja majd a Normafa kapuját. A villa arról kapta nevét, hogy az ÁVH ebben a szecessziós villában tartotta fogva a Rajk-per vádlottjait. A nyolcszögletű toronnyal és csodás panorámával rendelkező épületbe a felújítás után a park ügyeit intéző cég költözhet be, a látogatóknak mellette építenek korszerű, tájba illő fogadóközpontot. Az új látogató- és információs központ attraktív, faburkolatú főépülete egész évben büfével, étteremmel, öltözőkkel, csomagmegőrzővel, sportszerkölcsönzővel, turistainformációs szolgáltatással várja a Normafához érkezőket, a tetején műanyag borítású tanuló sípálya is lesz. Itt kap helyet a meghosszabbított fogaskerekű új végállomása is. A felújított Rajk-villát a tervek szerint még az idén átadják, míg a fogadóközpont jövő tavaszra készülhet el.
A programban szerepel a zugligeti Fácános vendéglő és a Hild-villa felújítása is. Az előbbihez tavaly hozzá is láttak. A Hild-villa felújítására és a hozzá kapcsolódó telek környezetrendezésére 2017-ben 1,66 milliárd forintot, 2018-ban 550 millió forintot adott a kormány – a Sváb-hegy északkeleti lejtőjén, a Diana utcában álló, romjaiban is gyönyörű klasszicista épülettel azonban nem sok minden történt.
Az épületek mellett az úthálózatot is átszabják. Az Eötvös út felső szakaszát lezárják, forgalmát a Hotel Olimpia vonalától a Konkoly-Thege Miklós útig megépülő – a Távcső utcával párhuzamosan vezetett – új nyomvonalra terelik. Az érintett telektulajdonosokat az önkormányzat tájékoztatása szerint a hatósági eljárásban megállapított összeg mértékéig kártalanították. Ezeken a megváltott telkeken fut majd az új Eötvös út és a meghosszabbított fogaskerekű nyomvonala is. A fogaskerekű rekonstrukcióján és fejlesztésén közel egy évtizede dolgozik az önkormányzat. 2015-ben együttműködési megállapodást kötöttek a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) – de nincs rá pénz, a projekt ebben az uniós ciklusban nem került fel a támogatott beruházások listájára. Márpedig az új pálya és a kocsik 28–32 milliárdba kerülnének. A kerület és a BKK a kormány pénzügyi döntésére vár. Ha ez megszületik, akkor két-három év alatt megépülhet az új szakasz.
A Konkoly-Thege Miklós úton, az új Eötvös út és a síház közötti részen alakítják ki az új parkolót. Ettől azonban nem lesz több hely az autóknak, mivel ezzel párhuzamosan megszüntetik az úttörővasút megállójánál, illetve a Konkoly-Thege út mentén található jelenlegi parkolókat. Az így felszabadult területet visszaadják a kirándulóknak és a természetnek – mintegy kárpótlásként a szálló és a Konkoly-Thege út menti területek tarvágásáért, ami meglehetősen kiakasztotta a környékbelieket. Az önkormányzat a „javarészt invazív fajok ritkítását” a fent említett parkoló kialakításával indokolta a Magyar Narancsnak. Az Eötvös út új nyomvonala tehermentesíti a hegygerincet a busz- és személygépkocsi-forgalomtól: ezzel megszüntetik az autóforgalmat a síház előtt, a Normafa legszebb részén.
| ||
Behavaznak
A fairtásnál is nagyobb ellenérzést váltott ki a hegyen élőkből a hóágyúzható sípálya terve. A természetvédők sípályasivatagot vizionáltak, mondván, a jelenlegi klíma mellett ezen a magasságon gyakorlatilag állandóan hóágyúzni kell a pályákat, ha használni akarják; ez vízügyi szempontból is aggályos, de ami még rosszabb, hogy a telente kialakuló tömör jégréteg elzárja a talajtól az oxigént, és ezzel tönkreteszi a növényzetet. A törvényből kirajzolódó alpesi síkomplexum elképzelése jócskán zsugorodott az elmúlt években, de nem tűnt el teljesen. Idén decemberre elkészülhet a Vasas síház alatti, 1500 méter hosszú és átlagosan 5–6 méter széles sífutópálya, amelyen a kezdőket több rövid, párhuzamos nyomon okítják majd. A gyerekszánkópálya 7600 négyzetméteres területét nem kívánják bővíteni.
Megépül viszont a 350 méter hosszú, 40–140 méter széles lesiklópálya, amelynek behavazott felülete a tervek szerint 28 ezer négyzetméter lesz. A síelőket csákányos sífelvonó viszi a tetőre. Megépülnek hozzá a kiszolgáló létesítmények is. A jelenlegi szezont hóágyúzással nyújtanák 90 naposra. A 30–50 centiméteres havat telenként 18–19 ezer köbméter vízből állítanák elő. Ehhez a Budai Sportszálló területén alakítottak volna ki mesterséges csapadékvízgyűjtő tavat, de a tervet mostanra elvetették, ehelyett az Eötvös út 48. szám alatti új fogadóépület alatt készül egy 2 ezer köbméteres tározó. Ez jóval kisebb az eredeti tervben szereplőnél, így a hóágyúzáshoz szükséges víz sokkal nagyobb részét – úgy 80 százalékát – kell vezetékes vízből biztosítani. Mikó Gergely, a Normafa Park igazgatója szerint ez nem okoz talajeróziót, nem árt a növényeknek, sőt a Normafa környékén élő, erősen veszélyeztetett csíkos boglárka lepke kifejezetten örülhet neki, mert a mostanában tapasztalható szárazság tönkreteszi a kedvenc eledelét.
Tavaly szeptemberben az illetékes Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala határozatában megállapította, hogy a Normafa Parkba tervezett pályák kialakításának jelentős környezeti hatása nincs, így a szükséges vízjogi engedélyezési szaktervek elfogadása után a kivitelezés megkezdhető. Mikó Gergely megjegyezte, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat már készíttetett egy az egész területre kiterjedő, több vegetációs cikluson átívelő környezeti hatástanulmányt. A Natura 2000-es hatásbecslési dokumentáció eredményeit figyelembe véve lett kijelölve a sífutó és szánkópálya területe. Az önkormányzat szerint a lesiklópálya leghamarabb 2020-ban készülhet el – ám azt nem tudni, hogy ennél az időtávnál kalkuláltak-e a Védegylet indította perrel. A természetvédő civil szervezet azért adott be keresetet a Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságra, mert a kerületi önkormányzat részletes környezeti hatásvizsgálat helyett csak hatásbecslést készíttetett, holott a hóágyúzás, a pályakarbantartásra szolgáló ratrakok használata, valamint a terület kivilágítása jelentős hatással lehet a talajra és a környező erdő növény- és állatvilágára.
| ||
Nyomul a NER
A 2013-ban elfogadott Normafa-törvény nem rendelt összegeket a tervekhez, később azonban minden költségvetés tartalmazott valamennyit erre a célra. A fejlesztésekre 2018 év végig valamivel több mint 7 milliárd forint összeg ment állami támogatásból – válaszolta a Magyar Narancs kérdésére az önkormányzat, hozzátéve, hogy több önkormányzati tulajdonú ingatlant is felhasználtak a megvalósítás során. Összesen 22 közbeszerzési eljárást bonyolítottak le eddig, és mindegyik sikeres volt – büszkélkedett lapunknak a kerületvezetés. Azt viszont nem említették, hogy a nyertesek köre igen szűk. A portaszolgálati, őrző-védelmi megbízásokat például rendre a Shield Protection Service Kft. viszi el. A Normafa-projekt keretében eddig közel 100 millió forintot költöttek el a Shieldnél. Ám Rogán Antal köre a kerületbe is betenné a lábát, így tavaly szeptemberben a Shield már csak a Tombor András és Rogán Antal érdekköréhez köthető B+N Referencia Zrt.-vel konzorciumban nyerhetett tendert.
Háttérbe szorulhat a másik bejáratott kerületi tendergyőztes, a már említett Archibona Kft. is. A Normafa Park beruházásai közül ez a 15 fős vállalkozás vitte például a lóvasút épületének rekonstrukcióját, most pedig a Fácánoson, illetve a Rajk-villán és az új fogadóépületen dolgozik. De ahogyan a Shieldnek be kellett engednie a B+N Zrt.-t, az Archibona is kénytelen hátrébb lépni. A Penta Általános Építő Kft. idén 763 milliós tendert nyert a kerületben mélyépítési, játszótér-alakítási munkákra. A Penta Rogán Antal polgármestersége idején az V. kerület egyik legtöbbet foglalkoztatott építőcége volt, és természetesen benne volt az unió által finanszírozott, erősen bírált Belváros Főutcája program kivitelezői csapatában is.
Orbán a 2015-ös helyi népszavazáson azt is mondta, hogy a Normafa megvédése a feladat. „Meg kell őrizni a természetet, úgy, hogy az ingatlanspekulánsoknak se essen áldozatul” – hangoztatta akkor a kormányfő. Igaz, azt azért elismerte, hogy ez nem lesz könnyű. Valóban nem az: a valtonos Bessenyei megalomán házépítése mellett egy svábhegyi lakópark friss tervei is erre utalnak. A beruházás engedélyezési eljárásának kezdetét jelző előzetes vizsgálat megindítását a Normafa – természetesen elnevezésű Facebook-csoport szúrta ki a főváros környezetvédelmi ügyeit intéző Pest Megyei Kormányhivatal érdi hatósági hirdetményei között. A látványtervet is tartalmazó dokumentáció szerint négyszintes társasvillákban 120 lakásos, saját tóval és 240 autó befogadására alkalmas mélygarázzsal rendelkező telep épül a fogaskerekű svábhegyi állomása melletti 3,5 hektáros területen. Az egykor szanatóriumként működő ingatlant a Semmelweis Egyetem adta el 2010-ben, mivel az önkormányzat nem járult hozzá a bővítéshez. A kerületi szabályozás azonban tavaly februárban módosult, így lehetővé vált a terület harmadának beépítése. Az önkormányzat azzal hárította kérdéseinket, hogy az Eötvös út 10–14. szám alatti ingatlanon tervezett építkezéssel kapcsolatban egyelőre sem településképi véleményezési eljárásra vonatkozó megkeresés, sem építési engedélyezésre szánt terv nem érkezett, így engedélye sincs a Buda Hills beruházójának. A helybeliek viszont nem kételkednek abban, hogy minden meglesz.
A Normafa városi közparkká alakítása, a beépítési szabályok lazítása ugyanis egyre vonzóbbá teszik a területet az új elit számára.
A Normafa kapuja azelőtt kinyílt, hogy hivatalosan megnyitották volna.
