Szélhámos alapítvány teszi tönkre a hátrányos helyzetű diákok iskoláját

Esetenként többmilliós bértartozást halmozott fel a Képzett Polgárságért Alapítvány a munkavállalóival szemben, akik hátrányos helyzetű középiskolásokat tanítottak. A fenntartó már több iskolát is alapított, és előbb-utóbb mindenhol ez lett a vége.

„Iskolánk nyitott, befogadó szellemiségű, művészeti és kulturális tevékenységekbe ágyazott intézmény, mely képzési programjával, ellátási és vezetési filozófiájával, együttműködő partnereivel a fiatalok komplex fejlődési folyamatainak, közösségi aktivitásainak terepeként működik” – áll a Comenius Gimnázium, Szakgimnázium, Technikum és Alapfokú Művészeti Iskola honlapján. Az intézmény több volt és jelenlegi munkatársa – köztük a korábbi igazgató is – lapunkhoz fordult, mert

az iskola fenntartója több százezres, esetenként milliós nagyságrendű bértartozást halmozott fel a munkavállalókkal szemben.

A kárvallottak egy része jogi úton próbál a pénzéhez jutni, de vannak olyanok, akik csak reménykednek az alapítvány jóindulatában.

A Comenius fenntartója a Képzett Polgárságért Alapítvány, amely kuratóriumának elnöke Kajos László. (Ő egyben cikkünk titkos főszereplője is.) Az alapítvány 2018 szeptembere óta egy másik intézményt is működtetett „Pinokkió Akadémia” Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola néven. A két intézmény később összeolvadt, majd 2021 őszén a tanári kar nagyobb része felmondott, miután hónapok óta nem kaptak fizetést. A fenntartó a tanárhiánnyal küzdő intézményeket korábban is különböző óraadó tanárokkal és egyetemistákkal próbálta életben tartani – de erről később.

A gyerekekért

„Amikor a Pinokkió fenntartója állásajánlattal keresett meg, akkor elsőre nemet mondtam. Furcsa felvételi beszélgetésben volt részem. Kiderült, hogy az intézménynek nagy szüksége van egy olyan pedagógusra, akinek van egyetemi végzettsége, mert éppen nem volt, aki igazgatóként vezesse az intézményt” – idézi fel Proics Lilla, a Pinokkió, majd az összeolvadás után a Comenius volt igazgatója. Arra a kérdésére, hogy miért nincs megfelelő ember az intézmény élére, Proics homályos válaszokat kapott. Végül elfogadta az ajánlatot, mert az iskola küldetése – esélyt adnak olyan hátrányos helyzetű diákoknak eljutni az érettségiig, akik már több iskolát is megjártak sikertelenül – szimpatikus volt a számára. További pozitívum volt, hogy az iskolában alkalmaztak szociális munkásokat is, akik támogatásalapú pedagógiai rendszert dolgoztak ki. „Remek kollégákat ismerhettem meg, ők hitelesítették számomra ezt az egészet” – folytatja Proics, hozzátéve, hogy a fenntartó részéről kifejezetten az volt a kérés, csak „formailag” vállalja el az igazgatói szerepet, az iskola működik magától, nem lesz vele semmi extra teendője. Proics Lilla testnevelés és drámás foglalkozásokat is tartott az iskolában, ahol akkor körülbelül 120 diák tanult.

 

Felveri a gaz

Fotó: Palágyi Barbara

„Hogy mi jelentett extra kihívást a munkámban? Elérni azt, hogy a gyerekek egyáltalán bejöjjenek a tanórákra” – mondja Péter (a cikkben megszólalók többsége azt kérte, hogy ne a saját nevükkel szerepeljenek, őket csak kitalált keresztnévvel jelöljük – Cs.-E. E.). A diákok nagy része a Pinokkióban és a Comeniusban is szociálisan hátrányos helyzetű, gyakran sajátos nevelési igényű volt. Pedagógiai szempontból nem könnyű terep, éppen ezért a tanárok munkáját szociális munkások, úgynevezett osztálysegítők is támogatták. Az ő dolguk egyebek közt éppen az volt, hogy eljuttassák a gyerekeket a nulladik pontra: azaz járjanak iskolába.

„A felsőbb évfolyamoknál nagyon gyakran látni azt, hogy a gyerekek már dolgoznak. Olyan diák is van, akit átmenetileg az anyja intézetbe adott. De előfordult már az is, hogy egy tanuló azért nem járt rendszeresen iskolába, mert olyan komoly depresszióval küzdött, hogy nehéz volt egyáltalán rávenni az otthona elhagyására” – mondja egy másik pedagógus, Csaba, aki egyelőre nem mondott fel, de mint megjegyezte, nem bírja már sokáig. Fontos megemlíteni e ponton, hogy egyik pedagógus sem a diákok miatt mondott fel (vagy tervez felmondani), hanem a fenntartó által előidézett anyagi bizonytalanság miatt.

Minden beszélgetőpartnerünk kivétel nélkül állította, hogy az intézményekben (Pinokkió, Comenius) dolgozó szociális munká­sok „nagyon sokat vittek a hátukon”, de további szakemberek alkalmazására lett volna szükség. „Lehet, hogy papíron volt iskola­pszichológus vagy gyógypedagógus, de én soha nem láttam ilyet, pedig nagy szükség lett volna rá. A gyerekek egy része sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdött” – mondja Csaba.

Az úgynevezett osztálysegítőknek nem volt könnyű feladatuk, de csoportos és egyéni beszélgetésekkel igyekeztek a rendszerben tartani a gyerekeket az érettségi vizsgákig. Ez akár több évig is eltartott, mert nem mindenkinek sikerült elsőre minden tárgyból le­érettségizni. „A matek nagy mumus, rengeteg lemaradásuk van ezeknek a gyerekeknek. Sokuknak az ötödikes anyag sincsen meg. Ami a matematikát illeti, nagyon bizonytalan alapokra kell a pedagógus kollégáknak építkezni” – mondja Bakai Eszter, a Comenius matematikatanára, aki jelenleg a felmondási idejét tölti az intézményben.

Bakai régóta foglalkozik hátrányos helyzetű diákokkal, már egyetemistaként is készített fel nehezebb sorsú gyerekeket érettségi vizsgákra. Tapasztalata szerint, ha a gyerekek eljutottak a tanórákig, akkor már könnyű volt velük dolgozni. „Az nem működött náluk, ha a folyosón strázsáltam és beparancsoltam őket az órára. Egyenként mindegyik diáknak meg kellett érteni a motivációját, személyes segítő beszélgetéseken keresztül közösen megfogalmaztunk egy olyan felsőbb célt, amelynek eléréséhez nélkülözhetetlen az érettségi. Ha ez sikerült, akkor bejártak és tanultak” – meséli az egyik, neve elhallgatását kérő szociális munkás.

Több beszélgetőpartnerünk szerint is azok a diákok, akik eljutottak az érettségi vizsgákig, nagy arányban át is mentek, mert a szóbeliken a követelmény általában megugorható volt. „Nem azt mondom, hogy semmit nem kellett tudniuk, mert ez nem igaz, de egy olyan szemlélet volt az intézményben – ami számomra szimpatikus –, hogy egy nagyon rossz helyzetben lévő fiatal, ha nem is tud annyit, mint más érettségizők, de van papírja arról, hogy leérettségizett, sokkal jobb esélyekkel indul neki az életnek, mintha ez sem lenne” – magyarázza Csaba.

Üres kassza

Proics Lilla egy évig volt a Pinokkió megbízott igazgatója, ez idő alatt is előfordult, hogy csúsztak az egyébként is alacsony fizetések, de ekkor még senki nem gyanakodott komolyabb problémára. „Mondták, hogy néha előfordul ilyesmi, volt már erre korábban is példa, de eddig is mindig megoldódott a helyzet, ezután is meg fog” – idézi fel Proics. A tanév végén arról tájékoztatta őt a fenntartó, hogy költségvetési okok miatt 2020 szeptemberétől a Pinokkió összeolvad a fenntartó másik intézményével, a Comeniusszal. Proicsot felkérték, hogy legyen a Comenius igazgatója, mert az előző igazgató nyugdíjba ment. A két intézmény tanári kara között korábban is volt átfedés, sőt egy harmadik iskolával is kapcsolatban voltak: ez utóbbi a fenntartó Képzett Polgárságért Alapítvány elnökének, Kajos Lászlónak a fiához, Kajos Gergelyhez tartozik. Kajos Gergely a Kontiki-Szakképző Szakképzés Szervezési Nonprofit Ki­emelkedően Közhasznú Zrt. vezérigazgatója, amely szintén fenntartója egy olyan iskolának (Tanext Akadémia Szakképző Iskola), amely hátrányos helyzetű diákok oktatásával foglalkozik.

Kajos László és Kajos Gergely alapítványi iskolákkal kapcsolatos bizniszeiről a friss Magyar Narancsban olvashatnak még többet: 

„A Comeniusban főleg fiatal tanárok dolgoztak, de a tanári kar jelentős része még egyetemista volt. Akadt olyan is, aki egyetemi tanulmányai elején járt” – eleveníti föl az összeolvadás évét Proics Lilla. Néhány hónap után ismét elkezdtek csúszni a bérek. Beszéltünk olyan pedagógussal, aki a Comeniusban és a Tanextben is tanított, és amikor nem jött meg a fizetése, felmondott.

„Nem kérdezősködtem, Kajos annyit mondott, hogy nincs pénz fizetésre. Gondoltam, ha nincs, nincs, de én nem tudok fizetés nélkül dolgozni”

– mondja forrásunk. Egy másik beszélgetőpartnerünk, Ildikó az orvosi vizsgálat során tudta meg, hogy hosszú hónapok óta nem fizeti utána a tb-t a munkáltató. „Ez teljesen hideg zuhanyként ért, sokáig a fenntartó nem is kommunikálta nyíltan, hogy anyagi gondjai lennének az alapítványnak” – mondja Ildikó. Egy ideig nem is nagyon tudták egymásról, hogy vajon mindenkinek csúszik-e a fizetése. A fenntartó egyesével ült le beszélgetni a tanárokkal, és egyéni megállapodások születtek arról, ki mennyiért folytatja a munkát. „Van olyan kolléga, aki havi 20 ezer forintot kap. Persze, dolgozik máshol is, de ez elképesztően kevés” – árulja el egyikük. Proics Lilla is egy ideig kvázi társadalmi munkában végezte a feladatait.

Arról, hogy miért nincs pénz, sokáig senki nem tudott semmit; aztán a tanárok utánanéztek, és kiderült, hogy zárolták az alapítvány számláját, mert az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy korábbi, vizsgált időszakban szabálytalanságokat tapasztalt az állami normatíva felhasználásában. „A Képzett Polgárságért Alapítvány (…) a 2016–2019. években nem biztosította a költségvetésből kapott támogatása átlátható és elszámoltatható igénybevételének és felhasználásának feltételeit, nem igazolta a támogatások átlátható, elszámoltatható igénybevételét és azt, hogy a kapott központi költségvetési támogatást a köznevelési közfeladat céljára fordította” – áll az ÁSZ 2021. tavaszi jelentésében.

Az alapítvány számlájának zárolását, úgy tudjuk, máig nem oldották fel, így a gyerekek után járó állami normatíva sem érkezik meg rá.

A tanárok egy része azt az ígéretet kapta a fenntartótól, hogy az elmaradt béreket „valahogy” kifizeti. 2021 októberében aztán elfogyott a türelem. Ezt megelőzően is már olyan kevesen voltak, hogy nem lehetett összerakni egy normális órarendet. Proics szerint többen is tanítottak olyan tárgyat, amihez nem volt képzettségük, és félő volt, ha egyetlen ember is feláll, képtelenség lesz megszervezni az oktatást.

„Ezen a ponton a fenntartó képviseletében az iskolában is dolgozó Győrfi Éva (gyerekjogász, mediátor, tréner) azt mondta, hogy majd hoz új tanárokat, és minden rendben lesz. Ekkor már hónapok óta nem kaptunk fizetést, megmondtam, hogy igazgatóként nem tudom ezt tovább vállalni, és tíz kollégámmal együtt felmondtunk” – mondja Proics Lilla. (Győrfi Éva is tagja a Képzett Polgárságért Alapítvány kuratóriumának.)

„Zavarba ejtő volt, hogy ilyen körülmények között tervezgetik a jövőt, és vettek fel új diákokat a kilencedik évfolyamra. Fogalmam sincs, hogyan fognak eljutni az érettségiig, ha megszűnik az iskola”

– jegyzi meg az egyik felmondott tanár, aki azt látta volna jó megoldásnak ebben a helyzetben, ha a diákokat más intézménybe íratják át azért, hogy esélyük legyen befejezni a tanulmányaikat. „Erről hallani sem akart a fenntartó, nekem pedig ekkor lett elegem.”

Az ügy érdekessége, hogy közben az iskolának költöznie is kellett. Az új – XIX. kerület, Széchenyi utca 3–5. alatti – helyszínt elvileg a kispesti önkormányzattól bérli a fenntartó, de Proics még igazgatóként megtudta, hogy valójában nincs érvényes bérleti szerződése az iskolának; az önkormányzat ugyanis nem köthet olyan intézménnyel szerződést, amely nem tud ún. nullás igazolást bemutatni, márpedig a zárolás miatt a fenntartó ezt nem tudja megtenni. Érdeklődtünk az önkormányzatnál is, ahol megkeresésünkre azt válaszolták, hogy nincs szerződéses viszonyuk a Comenius Középiskola és Alapfokú Művészeti Iskolával, és bár korábban valóban egyeztettek a bérbeadásról, a folyamatot tavaly „az iskola fenntartójával lezártuk, az épületrész kiürítésére felszólítottuk”. 

Újra és újra

A hvg.hu 2010-ben arról írt, hogy Kajos László egy másik alapítványon keresztül (a Nessa Pedagógiai és Szociális Alapítványnak volt a képviselője) több III. kerületi iskolát is üzemeltetett, a pénzügyi ellenőrzések során azonban kiderült, hogy 40 milliós hiányt halmoztak fel a hozzá tartozó intézmények. Az alapítvány ekkor szerződést bontott Kajossal és felszólította, hogy fizesse vissza a pénzt. Kajos elismerte, hogy nem megfelelő gazdálkodás folyt az intézményekben, és megígérte az összeg visszafizetését. Ám mivel a tartozás csekély részét fizette ki, a szervezet feljelentést tett az ügyben.

A Comenius Középiskola kárvallott pedagógusainak egy része most szintén jogi útra terelte a tartozás ügyét. Sziklai Tamástól, a tanárok jogi képviselőjétől úgy tudjuk, hogy miután az érintettek előálltak követelésükkel a Képzett Polgárságért Alapítvánnyal szemben, Kajos elismerte: tartozik a ki nem fizetett bérekkel. Azokkal, akik ügyvédhez fordultak, aláírt egy megállapodást, amelyben határidőre vállalta a tartozások rendezését. Ezek a határidők azonban lejártak, és az elmaradások töredékét kapták csak meg az érintettek. Ha az alapítvány nem fizeti ki a fennmaradó összegeket, akkor felszámolási eljárást indítanak ellene. Ha a bíróság megállapítja a követelések megalapozottságát, akkor az alapítvány a saját vagyonával felel a kárvallottaknak. A felszámolási eljárás keretében egyébként a magyar állam is vállalhat garanciát, mivel munkabér jellegű tartozásról van szó. Ha pedig nincs vagyona az alapítványnak, akkor annak képviselője a személyes vagyonával felel – igaz, Sziklai Tamás tájékoztatása szerint ennek kezdeményezése egy külön peres eljárás része.

A még most is a Comeniusban dolgozók úgy tudják, hogy jövőre a Kajos fia által fenntartott Tanext Akadémiával fog hasonló módon összeolvadni az intézmény, ahogyan korábban az a Pinokkió esetében történt. Az idei érettségiket ott is tartották, illetve tartják – a pesterzsébeti iskolában. Mindeközben a tanárok egy része a diákok jövője miatt aggódik, akiknek az utolsó esélyt biztosították ezek az intézmények az érettségi vizsgák letételére. Kérdéseinkkel kerestük Kajos Lászlót is; telefonon azt mondta, nem érti, miért érdeklődünk, mert a tanárok a működést érintő minden kérdésben tájékozottak. E-mailben is elküldött kérdéseinkre lapzártánkig nem reagált.