Elbokázott állami normatíva, megszűnés szélére sodródott iskolák

Szegények tolvajai

Belpol

Még az ágrólszakadt magyar közoktatásból is lehet pénzt kisíbolni. Egy gátlástalan oktatási „vállalkozó”, Kajos László és a fia több alapítványi iskolát is létrehozott. Ezek hátrányos helyzetű, sokszor sajátos nevelési igényű fiatalokra is specializálódtak, akik után az állam emelt normatívát fizet. Idővel azonban mind a pénz, mind az intézményi fenntartó eltűnik. Évi több százmillió forintról beszélünk.

Pár héttel ezelőtt riportban számoltunk be arról, hogy a nehéz sorsú gyerekek oktatására szakosodott budapesti Comenius középiskolában a fenntartó, a Képzett Polgárságért Alapítvány a 2020/2021-es és a 2021/2022-es tanítási évben huzamosabb ideig nem fizette ki a pedagógusok bérét, akik közül sokan – a tanítványaik érdekében – ingyen dolgoztak tovább azért, hogy a végzős diákok mégis eljussanak az érettségiig. Időközben kiderült, hogy a fenntartó számláját zárolták az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elmarasztaló vizsgálata nyomán – mely vizsgálat szerint nem tudni, mire költik a felvett állami normatívát. A helyzetet súlyosbította, hogy ugyanezen alapítvány másik iskolája, a 2018-ban indított Pinokkió ekkorra beleolvadt a Comeniusba, azaz a fenntartó a pedagógusokat és a diákokat is a Comeniusba irányította át. (Minderről bővebben lásd: Lyukasórák, Magyar Narancs, június 23. A két iskola teljes neve: Comenius Gimnázium, Szakgimnázium, Technikum és Alapfokú Művészeti Iskola, és „Pinokkió Akadémia” Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola.)

Ezen intézmények mögött egy és ugyanaz az ember áll: egy bizonyos Kajos László, akinek sokévi ténykedését bedőlt iskolák, ki nem fizetett tanárok kísérik.

A tudás hatalom

Az olyan alapítványi iskoláknak, amelyeket Kajos László és a vele kötelékben repülő fia, Kajos Gergely életvitelszerűen üzemeltettek (ha ugyan ez a jó szó rá), az oktatási rendszeren belül az lenne a feladatuk, hogy középfokú gimnáziumi vagy szakirányú képzést nyújtsanak a rendes oktatási rendszerből ilyen vagy olyan okokból, legtöbbször nehezen képezhetőségük miatt kiszoruló tanulóknak. A működési engedélyüket a területileg illetékes kormányhivatal adja ki, nyilvántartást róluk az Oktatási Hivatal vezet. Együttműködhetnek a helyi önkormányzattal, s mivel állami köznevelési feladatokat látnak, illetve láthatnak el, állami normatívát, „fejpénzt” kapnak a tanulók után. (A normatívarendszer egyébként laikus számára szinte teljességgel átláthatatlan.)

A fenntartó alapítvány gazdálkodásának az ellenőrzését viszont az ÁSZ és a NAV végzi, ha épp végzi – de már régen rossz, ha e hivataloknak kell közbelépniük. Kajos Lászlónak és családtagjainak az érdekeltségei a rendszer hiátusait évek óta, iparszerűen használták ki, s hoztak létre egyfajta közoktatási piramisjátékot. Ennek során bevett gyakorlat volt, hogy az állami normatíva megszerzése érdekében az épp csődbe menő iskolából a gyerekeket egy újabb, ugyancsak általuk létrehozott tanintézménybe „jelentették át”, miként az is, hogy az iskolák működtetésével kapcsolatos feladatok elvégzésére szerződött alvállalkozói kör összeférhetetlenül szoros kapcsolatban állt magával a fenntartóval.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Orbán üzent Brüsszelnek: Meddig fogjuk ezt csinálni?

  • narancs.hu

Kiállt Magyarország EU-s tagsága mellett, az olasz választás eredményét üdvözölte, a szlovákoknak és a cseheknek beszólt, Brüsszelt ismét durván bírálta a miniszterelnök az őszi parlamenti nyitányon mondott beszédében. Az ellenzék arra figyelmeztette, az általa kárhoztatott, Oroszország elleni szankciókat ő is megszavazta.