Elbokázott állami normatíva, megszűnés szélére sodródott iskolák

Szegények tolvajai

Belpol

Még az ágrólszakadt magyar közoktatásból is lehet pénzt kisíbolni. Egy gátlástalan oktatási „vállalkozó”, Kajos László és a fia több alapítványi iskolát is létrehozott. Ezek hátrányos helyzetű, sokszor sajátos nevelési igényű fiatalokra is specializálódtak, akik után az állam emelt normatívát fizet. Idővel azonban mind a pénz, mind az intézményi fenntartó eltűnik. Évi több százmillió forintról beszélünk.

Pár héttel ezelőtt riportban számoltunk be arról, hogy a nehéz sorsú gyerekek oktatására szakosodott budapesti Comenius középiskolában a fenntartó, a Képzett Polgárságért Alapítvány a 2020/2021-es és a 2021/2022-es tanítási évben huzamosabb ideig nem fizette ki a pedagógusok bérét, akik közül sokan – a tanítványaik érdekében – ingyen dolgoztak tovább azért, hogy a végzős diákok mégis eljussanak az érettségiig. Időközben kiderült, hogy a fenntartó számláját zárolták az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elmarasztaló vizsgálata nyomán – mely vizsgálat szerint nem tudni, mire költik a felvett állami normatívát. A helyzetet súlyosbította, hogy ugyanezen alapítvány másik iskolája, a 2018-ban indított Pinokkió ekkorra beleolvadt a Comeniusba, azaz a fenntartó a pedagógusokat és a diákokat is a Comeniusba irányította át. (Minderről bővebben lásd: Lyukasórák, Magyar Narancs, június 23. A két iskola teljes neve: Comenius Gimnázium, Szakgimnázium, Technikum és Alapfokú Művészeti Iskola, és „Pinokkió Akadémia” Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola.)

Ezen intézmények mögött egy és ugyanaz az ember áll: egy bizonyos Kajos László, akinek sokévi ténykedését bedőlt iskolák, ki nem fizetett tanárok kísérik.

A tudás hatalom

Az olyan alapítványi iskoláknak, amelyeket Kajos László és a vele kötelékben repülő fia, Kajos Gergely életvitelszerűen üzemeltettek (ha ugyan ez a jó szó rá), az oktatási rendszeren belül az lenne a feladatuk, hogy középfokú gimnáziumi vagy szakirányú képzést nyújtsanak a rendes oktatási rendszerből ilyen vagy olyan okokból, legtöbbször nehezen képezhetőségük miatt kiszoruló tanulóknak. A működési engedélyüket a területileg illetékes kormányhivatal adja ki, nyilvántartást róluk az Oktatási Hivatal vezet. Együttműködhetnek a helyi önkormányzattal, s mivel állami köznevelési feladatokat látnak, illetve láthatnak el, állami normatívát, „fejpénzt” kapnak a tanulók után. (A normatívarendszer egyébként laikus számára szinte teljességgel átláthatatlan.)

A fenntartó alapítvány gazdálkodásának az ellenőrzését viszont az ÁSZ és a NAV végzi, ha épp végzi – de már régen rossz, ha e hivataloknak kell közbelépniük. Kajos Lászlónak és családtagjainak az érdekeltségei a rendszer hiátusait évek óta, iparszerűen használták ki, s hoztak létre egyfajta közoktatási piramisjátékot. Ennek során bevett gyakorlat volt, hogy az állami normatíva megszerzése érdekében az épp csődbe menő iskolából a gyerekeket egy újabb, ugyancsak általuk létrehozott tanintézménybe „jelentették át”, miként az is, hogy az iskolák működtetésével kapcsolatos feladatok elvégzésére szerződött alvállalkozói kör összeférhetetlenül szoros kapcsolatban állt magával a fenntartóval.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.