A Nyílt Társadalom Alapítványok vidéki projektjei

Széllel szemben

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2018/19. (05. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Helyi civil szervezetek Soros György támogatásával vidéki óvodákat újítanak fel, közösségi kirándulásokat szerveznek, vagy épp a szekszárdi tanyavilág védelmét erősítik meg. Több tucat kisebb projekt csaknem 200 millió forint támogatáshoz jutott a Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

A Soros György által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) egy projektje keretében százmilliós nagyságrendben segít vidéki közösségeket a dél-dunántúli és az észak-alföldi régiókban. Az OSF egy pécsi és egy debreceni civil szervezetet választott ki pályázat útján arra, hogy mérjék föl az igényeket és támogassanak különböző projekteket maximum 3 millió forinttal. Az alapítvány ehhez szükségesnek tartotta, hogy a két említett megyeszékhelyen nyíljon egy-egy úgynevezett Regionális Közösségi Központ. Erre azonnal ráugrott a kormányzati propaganda, és a szerveződő új központokat „bevándorlást szervező irodáknak” kiáltotta ki, a polgármestereknek pedig kiadták, hogy képviselő-testületi fellépéssel ítéljék el ezek működését.

 

Harcban a városvezetéssel

„Az, hogy minket Soros-központnak meg »bevándorlást szervező irodának« neveztek, egész egyszerűen hazugság, ezért mi bepereltük jó hírnév megsértése miatt nemcsak a pécsi önkormányzatot, hanem a polgármestert és Hoppál Péter kulturális államtitkárt is” – mondja Nyirati András, az egyik érintett civil szervezet, a pécsi Emberség Erejével Alapítvány munkatársa. Az alapítvány hosszú évek óta tevékenykedik Pécsen: főleg emberi jogi projektekkel foglalkoznak, illetve a város peremterületén (Gyárvároson) tanodát működtetnek. Az emberi jogi nevelés keretében az alapítvány munkatársai kialakítottak egy olyan programot, amelyet igény szerint az általános, illetve középiskolák is alkalmazhatnak, mivel az illeszkedik a Nemzeti alaptantervhez és a hatályos kerettantervekhez is. A szervezet fő célja, hogy demokratikus állampolgárságra és szociális érzékenységre nevelje a fiatalokat. „Amikor kiderült, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok részéről ebben a régióban minket bíznak meg azzal, hogy koordináljuk a vidékre szánt pénzek elosztását, akkor meghívtuk a városvezetőket, hogy jöjjenek el és győződjenek meg a saját szemükkel arról, mit csinálunk. De nem érdekelte őket, folytatták a sorosozást. Azért pereltük be őket, mert minden lehetséges eszközzel meg kell mutatnunk a nyilvánosságnak, hogy mi az igazság. Nincs politikai szerepvállalásunk, nincs migránsos témánk. Annyi történt, hogy szétosztottunk a régióban 100 millió forintot” – mondja Nyirati András. A jó hírnév megsértése egyébként semmi nem volt ahhoz képest, hogy a közgyűlés decemberben elfogadott egy nyilatkozatot, amelyben konkrétan felszólítják a pécsi lakosokat és intézményeket, hogy az Emberség Erejével Alapítványnak ne adjanak ki ingatlant. A megfé­lemlítés részben célt is ért, hiszen az alapítvány emiatt nem kapta meg azt az ingatlant, amit még az ellenük irányuló kommunikációs hadjárat előtt néztek ki.

A teljes pécsi lakosságot azonban nem lehetett megfélemlíteni, még ha sokan támadták is az alapítványt, és személyesen Nyirati Andrást. „Ahogy az egész országban, Pécsett is nagy a szórás, sokan elhiszik a kormánypropagandát. Voltak, akik az irodának használt helyiség előtt az utcán sorosoztak, de sok olyan ember is van, aki látja, hogy valójában mit csinálunk 12 éve, és hogy annak semmi köze ahhoz, amit a politikusok rólunk terjesztenek” – mondja Nyirati, aki azt tapasztalta, hogy számos pécsi önérzetét sértette, hogy a városvezetés megmondja, kinek adhat bérbe ingatlant és kinek nem. „Magánemberek ajánlották fel a saját lakásukat, és irodaházak is megkerestek minket azzal, hogy hozzájuk nyugodtan mehetünk, mert ők nem félnek. Végül sikerült egy belvárosi irodát kivennünk, amelynek a tulajdonosa elmondta, hogy ő egyáltalán nem lázadó típus, de nagyon piszkálta az igazság­érzetét ez a helyzet, ezért akar segíteni. Az önkormányzat amúgy nagyon cinikusan áll ehhez az egészhez, a bíróságon azzal védekeznek, hogy végeredményben a sorosozás nem okozott hátrányt nekünk, hiszen lett irodánk és le tudtuk bonyolítani a pályázatokat” – meséli felháborodva az alapítvány munkatársa, és arról is beszámol, hogy az önkormányzat föllépése miatt korábbi szakmai kapcsolatai szűntek meg. Nyirati ezt ugyan megérti, de fáj neki, mert szerinte Pécsnek büszkének kellene lennie arra, hogy a városban működő egyik alapítvány ilyen jelentős forrást hozott a régióba.

Az alapítvány és az önkormányzat viszonya nem mindig volt ennyire rossz: korábban az alapítvány is részt vett abban a helyi civil összefogásban, amely a budapesti Aurórához hasonló kulturális közösségi házat üzemeltetett egy önkormányzati ingatlanban. A civilek és az önkormányzat együttműködésének nehézségei miatt utóbb az Emberség Erejével Alapítvány nem nagyon kereste a közös projektek lehetőségét. Persze, időnként sikeresen pályáztak önkormányzati forrásokra, de attól kezdve, hogy az alapítvány nyilvánosan felszólalt olyan ügyekben, amelyek kínosan érintették a városvezetést, egyre ridegebbé vált a kapcsolat. „Egy idő után elindultunk az érdekérvényesítés irányába, és tiltakoztunk az ellen, hogy az önkormányzat rendeletben tiltsa ki a hajléktalanokat a belvárosból, vagy kritizáltuk a bérlakásrendszert, illetve bizonyos ügyekben elkezdtünk közérdekű adatigénylést kérni” – sorolja Nyirati András.

 

Milliós segítség

A pécsiekkel párhuzamosan az észak-alföldi régióért felelős debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete (AKE) is megkapta a „bevándorlást szervező iroda” bélyeget annak ellenére, hogy két évtizede működnek a városban, vagyis helyben mindenki tudja róluk, semmi közük a migrációs témákhoz. Az AKE leginkább azzal foglalkozik, hogy helyi ifjúsági szerveződéseknek ad otthont, működik náluk egyebek mellett zenei stúdió, biciklijavító műhely, és a NATÍV nevű, fiatalokból álló szervezet (utóbbi azzal vált országosan ismertté, hogy nyíltan tiltakozott Putyin debreceni egyetemi díszpolgársága ellen). „Az egyesületünknek elég jó beágyazottsága van Debrecenben, így az emberek ismernek minket, és tudják, mivel foglalkozunk. Nyilván, aki fogékony a kormánypropagandára, az elhiszi, hogy a vidéki közösségek támogatása csak egy fedőtevékenység, és valójában bevándorlást szervezünk” – mondja Damu Richárd, az AKE munkatársa, aki a pécsi Nyirati Andráshoz hasonlóan arról számolt be, hogy korábban nem voltak konfliktusaik az önkormányzattal, sőt éveken keresztül béreltek a várostól irodát.

A Nyílt Társadalom Alapítványok segítségével az AKE összesen 90 millió forintot osztott szét az észak-alföldi régióban 51 projektre. Nemcsak régóta működő civil szervezetek pályázhattak, hanem egészen frissen alakult, még formálódó szervezetek vagy informális közösségek is. A legfontosabb kikötés az volt, hogy a pályázó egy konkrét probléma megoldására igényeljen forrást. „Nagyon különböző projekteket támogattunk végül: több millió forintot adtunk egy szenzoros kert kialakítására, ahová a szenzoros feldolgozási zavarban szenvedő gyerekeket vihetik a szüleik fejlesztő foglalkozásokra. De támogattunk egy cigány közösséget is, hogy kerítést tudjanak építeni a házak köré annak érdekében, hogy a kisebb gyerekek ne tudjanak kimenni az úttestre” – mondja Dió Zoltán, a Humán Fejlesztők Kollégiumának (HFK) munkatársa. Az AKE és a HFK közösen végezte az elbírálást. A listát böngészve látszik, hogy tényleg a legkülönbözőbb szervezetek és projektek jutottak így forráshoz, például a Hajdú-Bihar Megyei Erdőmentők közel 2 millió forintot kaptak egy természetvédelmi nevelési projektre, egy nyíregyházi alapítvány pedig 700 ezer forintot fordíthat irodalmi tehetségkutató programra.

„Magyarországon az elmúlt években néhány nagyobb civil szervezet professzianizálódott – mondja a dél-dunántúli régió támogatásaiért felelős Emberség Erejével Alapítvány munkatársa –, de a társadalmi támogatottság nem igazán látszik mögöttük. Mivel mi fontosnak tartjuk, hogy egy szervezet mögött valódi civil bázis is legyen, arra kértük a pályázókat, hogy olyan projektekre kérjenek pénzt, ami majd a saját bázisuk növeléséhez, illetve erősödéséhez járul hozzá. Nem szabtuk meg, hogy mire adunk támogatást, csak arra kértük őket, hogy tartsák szem előtt a társadalmi támogatottságuk növelését, és azonosítsanak egy helyi problémát. Ha azt hitelesnek találtuk, akkor megkapták a pénzt.”

Itt is tarka az összkép: Dunaföldváron rendezvényhelyszínt fejleszthetnek 3 millió forintból, a Baranya megyében lévő tanodák félmillió forintból rendezhetnek focikupát, Tolna megyében több millió forintból újulhat meg egy óvodai udvar, de egy kisebb közösség ebből a pénzből újítja fel a helyi keresztet, Somogy megyében pedig közel kétmillió forintból fejlesztik a horgászati lehetőségeket.

„Nekünk azért volt nagyon fontos ez a pályázat, mert az elmúlt években rengetegen csatlakoztak hozzánk, most már több mint 500 regisztrált tagunk van, viszont egyszerűen ezt a mennyiséget már nem tudtuk kezelni, a pályázati pénzt viszont arra fordítjuk, hogy hatékonyan tudjuk összefogni ezt a közösséget” – mondja érdeklődésünkre Gaál Zsófia, az egyik nyertes pályázó szervezet, a Szőlő-Szem Mozgalom Civil Bűnmegelőzési Egyesület alelnöke. Az egyesület a szekszárdi tanyák biztonságáért felel, és amióta működnek, az alelnök szerint 90 százalékkal esett vissza a lopások száma. „Nem csinálunk mást, mint megtanítjuk a tulajdonosoknak, hogyan figyeljenek a szomszédjaikra, és hálózatot szervezünk. Ha valaki bármi gyanúsat lát, legyen az lopás vagy illegális beköltözés egy elhagyatott tanyára, szólnak nekünk, mi pedig intézzük a rendőrségi procedúrát” – folytatja Gaál, aki egyébként nem tudta a pályázás pillanatában, hogy a szekszárdi tanyavilág védelmét a Soros-alapítvány pénzéből erősíti. „Már elküldtük a pályázatot, amikor megjelentek a Soros-irodákkal kapcsolatos hírek. Mivel a választások előtt elég feszült volt a légkör, úgy éreztük tisztának, ha összehívunk egy elnökségi ülést, és mindenkit tájékoztatunk a kialakult helyzetről. Az elnökségben senki nem gondolta, hogy ezzel a pályázattal ártanánk a szervezetnek, hiszen mi arra kaptunk pénzt, amit eddig is csináltunk” – magyarázza Gaál Zsófia, és hozzáteszi, kifejezetten jó kapcsolatot ápolnak a fideszes városvezetéssel, és rangos önkormányzati elismerésben is részesültek. Helyben ismerik az egyesület tevékenységét, és megbecsült szervezetként bánnak velük. Éppen ezért érezték szükségesnek, hogy a pályázatról tájékoztassák Ács Rezsőt, Szekszárd polgármesterét is, aki egyébként más fideszes városvezetőkhöz hasonlóan szintén beszállt a sorosozásba, és támogatta, hogy a képviselő-testület határozatban lépjen fel a „Soros-irodák” megnyitása ellen. „Ismer minket, itt működünk tíz éve, a pályázatunk nyilvános, nem lehet belekötni, nem is jelezték felénk, hogy bármi problémájuk lenne ezzel” – állítja Gaál.

 

Folytatják

Mivel a vidéki közösségek támogatását a Nyílt Társadalom Alapítványok eredetileg 3 éves projektben képzelte el, de egyelőre csak a jelenlegi ciklusra szerződtek a pécsi, illetve a debreceni szervezetekkel, kérdés, hogy az OSF magyarországi kivonulása befolyásolja-e a további együttműködést. Nyirati András szerint ebben a politikai helyzetben nincs jó üzenete annak, hogy az OSF felszámolja a budapesti irodát, ugyanakkor hozzáteszi: tudomása szerint a költözés nem befolyásolja a további közös munkát. „Nemrég találkoztunk a Nyílt Társadalom Alapítványok egyik társigazgatójával, aki elmondta, hogy az ő fejükben ez a regionális pénzkihelyezés egy pilotprogram, megnézik, működik-e. Szerintem nagyon fontos volt, hogy olyan közösségekhez jutottunk el, amelyek nem feltétlenül érik el a különböző pályázati forrásokat, ezért mindenképpen sikeresnek gondolom ezt a programot. Az más kérdés, hogy az új Országgyűlés megalakulása után velünk mint szervezettel mi lesz” – mondja Nyirati, aki szerint a Stop Soros-törvénycsomag (amelynek elfogadását egyik első feladatként tervezi az új kormány) egy agyrém, és alapítványuk minden jogorvoslati lehetőséggel élni fog, ha migrációval foglalkozó szervezetnek nyilvánítják őket. „Nem fogunk regisztrálni a belügynél, nem lehet ezt a színházat csinálni. Mi nem azért megyünk bele ezekbe a helyzetekbe, mert feltűnési viszketegségünk van, hanem mert példát akarunk mutatni, mert egy civil szervezetnek ki kell állnia magáért” – szögezi le Nyirati András.

A Stop Sorossal, illetve a budapesti iroda távozásával kapcsolatban a debreceniek is hasonló véleményen vannak, és reményeik szerint a következő két támogatási ciklus is megvalósul majd. „Nem foglalkozunk migrációval, nálunk közösségfejlesztő szakmai munka folyik” – bizakodnak a debreceni civilek.

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2018/19. (05. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra