Kocsis Máté, a Fidesz új frakcióvezetőjének pályaképe

A rendember szintet lép

  • Szalai Anna
  • 2018. június 10.

Belpol

A Fidesz beérte Kocsis Mátét. A kormánypárt frissen megválasztott parlamenti frakcióvezetője beleszületett a keresztény középosztályba, amelynek országát Orbán Viktor most építené fel. Józsefváros általa működtetett tesztüzemében a kormányt megelőzve futtatták le a rendteremtés mintaprogramjait.

Kezdő polgármesterként még „frankónak” tartotta Petőfi Sándor A helység kalapácsa című elbeszélő költeményének thrash metal feldolgozását. Idén áprilisban már az jelentett számára fantasztikus élményt, hogy az általa súlyosan drogbetegnek és anarchistának tartott Juhász Pétert (Együtt) kiszorították a hatalomból. A Pesti Srácok „szabadságharcos sörözőjében” előadott választási elemzésekor arról is meg volt győződve, hogy Soros György „lekaszabolja” majd az ellenzéket, mert nem végezték jól a rájuk kiszabott munkát, és nem volt kétsége afelől, hogy Soros új ellenzéket épít. Az országot meg kell védeni. Kocsis Máté pedig az első sorban fog küzdeni, noha egy „szép és kreatív korszakot” – a józsefvárosi polgármesterkedést – kell hátrahagynia. De „ha a hazának rá van szüksége, akkor ő megy”.

Kocsis Máté tudja, mi a kötelesség. A Lónyay Utcai Református Gimnázium elvégzésével a „nyakas kálvinista” apjának kedveskedett, míg a kisebbik fiát jogásznak szánó katolikus anyjának azzal, hogy 2004-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán szerzett jogi diplomát. (Közben bátyja főnökösködése alatt bedolgozott a családi kulcsnagykereskedésbe is, amit később jó életiskolának minősített, mert nehéz dobozokat kellett cipelnie.)

 

Örökség

A családi múlt még erősebb elvárásokat támasztott. Apai dédnagyapja a Nemzetgyűlés kisgazda tagja volt, nagyszüleit „rendesen meghurcolták a kommunisták”. Apja, „felmenője világháborús érdemei, frontszolgálata és sebesülése okán 2006-ban a Történelmi Vitézi Rendben vitézi címet örökölt”, amiről a Horthy Miklós Társaság honlapján számolt be az egyesülés alelnökeként. Kocsis Sándor egy tévévitában „megszorításfélének” nevezte a zsidótörvényeket. Sokat beszélgethettek erről a vacsoraasztalnál, mivel Kocsis Máté 2015-ben a milliárdokból épülő, de azóta sem látogatható Sorsok Háza bejárásakor a holokausztot olyan történelmi korszaknak nevezte, amelyben „magyar honfitársainkat (…) zsidó honfitársainkat is olyan megpróbáltatások értek (...), hogy ezek a fájdalmak, ezek a családi tragédiák tettek tönkre életeket”. De ez csak azokat lephette meg, akik nem hallották az önmagát büszke antiszemitának és fasisztának valló Tormay Cécile mellszobrának avatásakor 2012-ben elmondott beszédét, amikor mindenkinek azt ajánlotta, hogy olvassák az írónő „nemzetféltő remekműveit”, és „hagyják eluralkodni magukon az erős istenhit büszkeséggel vegyes bizsergését”. Nem sokkal később ki is nevezték a Fidesz kommunikációs igazgatójává.

Korábban volt hajléktalanügyi biztos is. A Fidesz azután kérte fel erre, miután kerületében közrendvédelmi akciót indított a kukázó, közterületen alvó hajléktalanok ellen. Egy hónap alatt 816 szabálysértési eljárást folytattak le. 2012-ben az önkormányzati törvény módosításával lehetővé vált, hogy a települések rendeletet alkossanak a „kirívóan közösségellenes magatartás” kordában tartására. Kocsis megalakította a kerületi polgárőrséget, a Jófiúk Kommandó tagjai fekete ruhában és bakancsban, fekete terepjáróval járták Józsefváros utcáit. 2013 őszén felmondta a Kék Pont Alapítvánnyal korábban kötött szerződését, így lehetetlenítve el a kerületi tűcsereprogramot. Egy év múlva a Facebookon vetette fel a kötelező drogteszt bevezetését a 12–18 éves iskolások, a politikusok és az újságírók körében. Bár Rogán Antal és a Fidesz először beállt mögé, később a hatalmas médiavihar elsöpörte az ötletet. (Persze könnyen lehet, hogy ez az egész nem volt más, mint figyelemelterelés a vagyonosodási botrányokról.) Kocsis kezdeményezésére még abban az évben bezárták a Józsefvárosi pályaudvar mögött működő kínai piacot, amelynek árusai áttelepültek a szemben lévő Ganz-gyár üres csarnokaiba. Egy kerületi salátatörvényben a 14 évnél idősebbeket is kitiltották volna a játszóterekről, de végül abban maradtak, hogy csak a nem megfelelő magatartású kamaszokat büntetik. 2015 a kilakoltatási hullámmal indult, miközben egyre kiterjedtebb térfigyelőkamera-hálózatot építettek ki. Hogy a kamerák miatt vagy sem, de a regisztrált bűncselekmények száma a következő évben 34 százalékkal csökkent, a nyomozások eredményessége pedig 75 százalékkal javult.

 

Mintakövetés

A politikába erős akaratú, tekintélyelvű apját követve kapcsolódott be. A gimnáziumi érettségi után, 1999 decemberében kérte felvételét a MIÉP ifjúsági tagozatába. Ezt később azzal magyarázta, hogy MIÉP-jelölt apját segítette az önkormányzati választáson. Ám rosszul emlékszik, mert Kocsis Sándor egy évvel korábban indult Józsefváros 4. számú választókerületében. A HVG-nek Kocsis Máté aztán úgy pontosított, hogy 17 évesen, apja kampányakor került közel a MIÉP-hez. Miután apját kizárták, mindketten eltávolodtak a párttól, és 2000 óta „megveszekedett fideszes” az egész család. Kocsis Mátét új pártjában Pesti Imre és Kubatov Gábor karolta fel. (Kubatov az FTC elnöke, Kocsis a klub alelnöke.) Az új családtagok is fideszes érzelműek; Kocsis Máté felesége, Márkus Szilvia anyja is Fidesz–KDNP-jelöltként indult a 2014-es önkormányzati választásokon, és be is jutott a pesterzsébeti testületbe. Márkus Jánosné nem kitárulkozó típus, a kerületi önkormányzat honlapján – a többi képviselővel ellentétben – a fotója sem szerepel, mint ahogy újdonsült képviselőként is csupán annyiból állt a bemutatkozása, hogy a kormánypárt színeiben mérette meg magát. Végül ennyi elég is volt a győzelemhez. Márkus Szilvia egyelőre nem lépett politikai pályára, de neki is jutott egy felügyelőbizottsági tagság a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt.-nél 2015–2016-ban.

Kocsis apja 2010-ben ismét beszállt az önkormányzati választásokba, ezúttal Abaújlakon. Alpolgármesterként vett részt abban az akcióban, amelynek eredményeként a 2010-es önkormányzati választások előtti napokban 30 választókorú állampolgárral gyarapodott az addig 90 fős falu lakosainak száma. Kocsis öt személyt jelentett be az idősebbik fia, Kocsis Gergely András tulajdonában lévő abaújlaki házba, amelyen haszonélvezeti joga volt. Az ügyészségi határozat szerint Kocsis Sándor elismerte a fiktív bejelentése­ket. A szikszói ügyészség végül a közokirat-hamisítás bűncselekményt elkövető személyeket megrovásban részesítette. A következő helyhatósági választásokon ismét ringbe szállt, immár független jelöltként, de alulmaradt a szintén függetlenként újrainduló polgármesterrel szemben.

Kocsis Máté maga is hajlamos rugalmasan kezelni a választási szabályokat. A 2016-os kvótanépszavazás előtt Józsefváros közszolgái Fidesz–KDNP-logós útmutató alapján, munkaidőben buzdították részvételre és „nem” voksra a kerületi lakosokat. Kocsis Máté ebben nem látott semmi kivetnivalót, mondván, „ha egy kormány intézményesen elkötelezi magát egy népszavazás mellett, akkor a kormányalkalmazottak részt vehetnek abban”. A Patyi András vezette Nemzeti Választási Iroda elutasította az emiatti beadványt. Idén már nem volt ennyire elnéző az NVI, mert Orbán Viktor mellett a Józsefváros című kerületi újságra is pénzbüntetést rótt, mivel a 20 oldalas lapban 25-ször szerepelt Kocsis Máté neve és 10-szer a fotója. Kocsis nem értette, mi ezzel a baj, elvégre ő a kerületi polgármester.

Kocsis Máté a családi bizniszből se szállt ki. A Hobby Key Kulcskészítő Kft.-ben mind a mai napig 25 százalékos tulajdoni hányada van, ebből korábbi vagyonbevallása szerint évi 2–4 millió forint osztalékjövedelemhez jut, havi egymillió forintot meghaladó politikusi jövedelme mellett. Ennek ellenére azóta se lett hosszabb a vagyonlistája. Sőt, a friss polgármesterként még birtokolt lepsényi ingatlan is kikerült később a nyilatkozatokból. Igaz, a HVG-nek korábban említett másik józsefvárosi, illetve XII. kerületi ingatlanok soha nem is kerültek be a vagyonbevallásaiba, holott már 2011-ben sem tagadta, hogy életét felváltva éli ezekben a laká­sokban büntetőügyekre specializálódott ügyvéd barátnőjével, akivel 2013-ban össze is kötötte az éle­tét, és azóta egy kisfiúval és egy kislánnyal bővült a család. Érdekesség, hogy az esküvő után pár hónappal jelentette be: a polgármesterséget választja a parlamenti képviselőség helyett, mond­ván „a feleségemmel szeretnénk lassan gyermeket vállalni, és ő azt kérte tőlem, hogy ha nem muszáj, ne dolgozzak annyira sokat, mert a családi életünkre kellene koncentrálnunk. Megértem ezt az igényét”. Az esküvőjükön Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere olvasta fel Orbán Viktor és neje üzenetét, amelyben a miniszterelnöki pár bő gyerekáldást kívánt a fiatal házasoknak.

Felesége 2015-ben azzal került be a hírekbe, hogy nyílt levélben szólította fel az exfideszes Ungár Klárát, hogy hagyja abba a hazudozást a férjéről, akit „jól ismer és soha nem volt homoszexuális”. Kocsis pert is indított jó hírnevének megsértése miatt. Több kört futottak váltakozó kimenettel, míg végül a Fővárosi Ítélőtáblán Ungár nyert, így végül Kocsisnak kellett fizetnie a perköltséget. Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés és a Fidesz alelnökeként mindenesetre még tavaly is amiatt kellett magyarázkodnia egy interjúban, hogy annak idején nem állt ki Kocsis mellett. Gulyás mintha A tanú című filmben tett volna vallomást: „Kocsis Mátét húsz éve ismerem – évfolyamtársak voltunk a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban –, így tanú vagyok arra, hogy ocsmány módon hazugsággal vádolták meg.”

Kocsis Máténak nem ez volt az egyetlen nagy port kavart pere. 2011 októberében egy kínosan elnyúló SMS-váltás után, melyben magát Luciferként aposztrofálta, kirúgta a polgármesteri hivatal egyik köztisztviselőjét, mivel úgy vélte, hogy ő szolgáltatott információkat a Magyar Narancs Vaskapu-bizniszről szóló cikkéhez. (Az üzletről lásd: A kocsmaasztal lovagjai, Magyar Narancs, 2011. július 28.) Ez ugyan nem volt igaz, de a „méltatlanság” miatt lapátra tett négygyerekes hivatalnok csak 2014-ben kapta meg a jogerősen megítélt kártérítést, és akkor is csak a bíróság által elrendelt inkasszó révén. Józsefváros így kénytelen-kelletlen 6,5 millió forintot költött polgármestere bosszúhadjáratára. (Lásd: Lucifernél járt a végrehajtó, magyarnarancs.hu, 2014. május 9.)

 

Nagyban is eljátszhatja

„A konfliktusokba előre megfontolt szándékkal áll bele és már akkor sikerrel alkalmazta az ellenségképzés módszerét, amikor a Fidesz még el se indult ebbe az irányba. A liberálisokat – a Fidesz kedvenc sportjaként – a plafonig húzza. Nem szokása ordibálni, inkább visszafojtott hangon, ajkán félmosollyal monologizál. S ha akar, nagyon megnyerő tud lenni, nagyon sokat ad a megjelenésére és a PR-ra. Vérbeli politikus, aki jól kitanulta, hogy melyik mondás milyen reakciót vált ki, úgy játszik az emberekkel, ahogy nagybőgős a húrokkal” – összegez Jakabfy Tamás (LMP) VIII. kerületi önkormányzati képviselő. Korábban ő volt a helyi ellenség, most pedig Erőss Gáboron, a Párbeszéd kerületi képviselőjén van a sipka. Utóbbinak nemrég Kocsis azzal ment neki, hogy komplett pszichológiai jellemzést készíttetett róla hozzászólásai, Facebook-bejegyzései és írásmintája alapján. „Ez a sokadik felvonása ugyanannak a színdarabnak” – bólint Erőss, aki tiltott adatgyűjtés miatt az adatvédelmi hatósághoz fordult. Szerinte nem ez az első eset, amikor Kocsis furcsa körülmények között szerez róla adatokat, korábban a személyes FB-oldaláról lopott el fotókat. „Én vagyok a kedvenc ellensége az átláthatósági csomag óta” – véli Erőss, aki szerint Kocsis annyira megszokta a NER hajbókoló táborát, hogy immár nehezen fogadja az ellenvetést, a kritikát.

Kocsis nem nagyon próbálja magától távol tartani a Fidesz-oligarchákat – inkább ügyesen lavírozva, minden potentátnál igyekszik bónuszokat gyűjteni. Korábban a Simicska Lajos támogatta veszprémi kézilabdaklubbal kereste a kapcsolatot, de például a Simicska érdekkörébe tartozó Mahirral máig élő szerződése van. (Kocsist egyébként 2015-ben egyhangúan megválasztották a kézilabda-szövetség elnökének.) Habony Árpád cégével, a Modern Média Grouppal Józsefváros 2015-ben kötött hirdetési szerződést, amelynek értelmében a kerület és természetesen a polgármester rendszeres szereplője a Lokál magazinnak, oldalanként nettó 362 ezer forintért. (Jakabfy Tamás szerint már 50 milliót költött erre az önkormányzat.) Közbeszerzési tanácsokat az eleddig Lázár János vezette Miniszterelnökség kedvenc tanácsadó cégétől, az Ész-Ker Zrt.-től kértek. Az Auróra utcai rendelőt 1,5 milliárdért – sokak szerint meglehetősen drágán – felújító konzorciumban, illetve a 4200 négyzetméteres Hunyady-palotát jó áron megvásárló Georosco Hotel Kft. tulajdonosi körében egyaránt feltűnő, a Rogán Antal udvari beszállítói közé sorolt EU-Line Zrt. is számos megbízatást nyert az elmúlt években. A Kósa Lajos feleségével, Porkoláb Gyöngyivel igen jó viszonyt ápoló Roboz Zsóka pedig a parlamenti Fidesz-frakció mellett a VIII. kerületi önkormányzat dolgozóinak is tartott csapatépítő tréninget.

Kocsis Máté fejében már korábban összeállt az, amit a Fidesz most bőszen hirdet. Az országépítő mítosz a kezdetektől pozitív identitást kölcsönzött neki – véli Erőss Gábor, aki azonban úgy látja, hogy a „Józsefváros újjáépül” szlogen mögötti valós kép erősen fele­más. A megvalósult fejlesztések – mint például a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Orczy-kerti terjeszkedése – komoly környezetpusztítással jártak. A nagyszabású építkezésekkel párhuzamosan felerősödött a szegények kiszorítása, a feudális jellegű függőségi rendszer kialakítása. Kocsis Máté előbb az ujja köré csavarja, majd kihasználja az ellenállni képteleneket, a neki vagy rendszerének kiszolgáltatottakat – állítja az önkormányzati politikus. De az állandó ellenségképzés is fontos része polgármesteri stílusának, lásd például a menekültellenes kirohanásait.

Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be – egyebek közt ez állt a 2016 őszén beterjesztett hetedik alkotmánymódosításban, amelyet az előző Orbán-kormánynak nem sikerült átnyomnia a parlamenten. Kocsisnak újdonsült frakcióvezetőként az volt az első bejelentenivalója, hogy ismét beterjesztik e javaslatot. S ki tudja, azután tán jöhet a Józsefvárosban már kipróbált többi módszer, a közösségi együtt­élés szabályainak szigorításától a jegyes ajándékig.

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.