„Szemétként kezelik emberek otthonait” – Strasbourgig is elmennének a jogvédők kunyhóbontásügyben

Belpol

Az ellentmondásos jogalkalmazás miatt nehéz belföldön fellépni hajléktalan emberek kunyhóinak hatósági lerombolása ellen. Az önkormányzatoknál nem látszik a tanulási folyamat, a szabálysértési törvény módosítása tovább ronthat a helyzeten. A Város Mindenkié aktivistáival a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság keddi tárgyalása után beszélgettünk.

Szeptemberre halasztotta az ítélethirdetést a bíróság A Város Mindenkié (AVM) két aktivistája, Bende Anna és Misetics Bálint ügyében. Az aktivisták még 2012 márciusában próbálták megakadályozni, hogy a ferencvárosi önkormányzattal szerződött FESZOFE Nonprofit Kft. szemétszedés és bozótirtás címén hajléktalan emberek kunyhóit rombolja le a Határ út menti erdőben. Bendét és Miseticset a tájrendezési munkálatokat biztosító rendőrök megmotozták, megbilincselték és előállították, így a hatóságok háborítatlanul rombolhatták le a területen évek óta élő hajléktalan emberek otthonait, és szállíthatták el szemétként személyes tárgyaik egy részét.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) határozata szerint a rendőri eljárás jogszerű volt, ezt az AVM vitatta, és az elsőfokú bíróság igazat is adott nekik. Az első fok önmagában a rendőri jelenlétet is problémásnak látta, hiszen a FESZOFE semmilyen írásos felhatalmazást, önkormányzati döntést nem tudott mutatni a kunyhóbontás elrendeléséről. Az önkormányzat által elrendelt „bozótirtás és hulladék elszállítása” nyilvánvalóan nem jelentheti hajléktalan emberek kunyhóinak a lerombolását, így az előbbi biztosítására kirendelt rendőrök súlyos jogszabálysértést követtek el a kunyhók lebontásának biztosításával – áll a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly szeptemberi ítéletében. Az ORFK felülvizsgálati kérelme alapján azonban a Kúria megismételt eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot, mert szerinte az túllépett hatáskörén, amikor nem kezelte tényként a rendőri jelenlétet. A megismételt eljárásban tehát csak a konkrét rendőri intézkedések, különösen a kényszerítő eszközök alkalmazásának indokoltságát lehet vizsgálni.

false

„A Kúria iránymutatása rendkívül konzervatívan értelmezi a bíróság feladatát, holott ilyen esetekben a panaszjogot inkább kiterjesztően kellene kezelni. Érdemes lenne vizsgálni, hogy miért voltak jelen a kunyhóbontás során a rendőrök, minden további ebből következne” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Fazekas Tamás, az aktivisták jogi képviselője. A perben Misetics és Bende arra hivatkoznak, hogy az erdőtakarítást nem, csupán a kunyhók elbontását akadályozták, azt is végig erőszakmentesen. Bilincselésnek, előállításnak pedig azért sem volt értelme, mert nem próbáltak meg elszökni a helyszínről, később is idézhetők lettek volna. Akár részbeni pernyertesség is megalapozhat kártérítési igényt, ezzel Misetics Bálint tájékoztatása szerint élni és fognak, a megítélt összeget kunyhóban élők megsegítésére fordítanák. Ennél is fontosabb azonban, hogy a Kúria ítélete ellenére is fenntartsák az eredeti eljárásban hangoztatott érveket, hiszen vesztes per esetén így a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulhatnak majd, amelyet nem köt a kúriai állásfoglalás, és Fazekas Tamás szerint az embertelen bánásmód és a véleménynyilvánítás korlátozásának tilalma miatt is vizsgálhatná a ferencvárosi esetet.

Az AVM aktivistái ellen az előállítás után természetesen szabálysértési eljárás is indult, jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés miatt 30 ezer forintos pénzbírságra ítélték őket, ezt a bíróság később figyelmeztetésre változtatta. Itt már futottak egy kört Strasbourggal, de az EJEB nem fogadta be indítványukat, Fazekas Tamás szerint valószínűleg azért, mert a szankció nem érte el a bíróság ingerküszöbét. Érdekesség, hogy a ferencvárosi ügyben a kunyhók elbontásának jogszerűtlenségét csak egy ombudsmani jelentés mondta ki. Bíróság azért nem vizsgálhatta, mert maguk a kilakoltatott emberek nem voltak abban a helyzetben, hogy belefogjanak az évekig tartó pereskedésbe, az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó kormányhivatal pedig arra hivatkozva tagadta meg az eljárást, hogy a bontásról nem volt önkormányzati határozat. Holott a kunyhóbontás az AVM és Fazekas szerint éppen azért volt jogszerűtlen, mert annak indoklásaként „egy kockás papírt sem tudtak mutatni”.

Egy párhuzamosan futó zuglói ügyben ugyanakkor nem jogerősen 500 ezer forintos kártérítést ítéltek meg az otthonuktól megfosztott embereknek. A másodfokú tárgyalásra itt is ősszel kerül sor, már ha az újonnan választott önkormányzat nem vonja vissza keresetét. Erre az aktivisták nem sok esélyt látnak, és általában is elég szkeptikusak még a baloldali városvezetőkkel szemben is. „Első kunyhóbontás elleni élőláncomat még 2005-ben, Tóth József MSZP-s polgármester regnálása alatt alkottam a Röppentyű utcában” – meséli Misetics, aki lapunkban megjelent publicisztikájában is elemzi a főváros politikai oldalakon átívelő felelősségét a hajléktalanok kriminalizálásában.

Az AVM-esek szerint az önkormányzatok láthatóan nem tanulnak a hibáikból, holott az önkényes kunyhórombolásokról több ombudsmani határozat is született már, egybehangzóan elítélő véleménnyel. „Ennek ellenére továbbra is mindenféle hivatalos eljárás nélkül rombolnak, az embereknek gyakran kedden szólnak, hogy péntekre már össze kellene pakolni, különben szemétként kezelik az otthonaikat” – mondja Bende Anna.

Budapesten több százan élnek kunyhókban, a fent említett területek mellett elsősorban Újpesten, Kőbányán, Újpalotán és a budai hegyekben. A szabálysértési törvénynek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosítása óta külön szabálysértésnek számít a „tulajdonosi hozzájárulás nélküli építés” is, így a 2013. október 15. után épült kunyhók lakóit akár elzárással is büntethetik. Misetics Bálint szerint szomorú, hogy ezzel szemben még mindig országos hírértéke van annak, ha egy önkormányzat néhány hajléktalan embernek megengedi, hogy szociális bérlakásba költözzön.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.