„Szemétként kezelik emberek otthonait” – Strasbourgig is elmennének a jogvédők kunyhóbontásügyben

Belpol

Az ellentmondásos jogalkalmazás miatt nehéz belföldön fellépni hajléktalan emberek kunyhóinak hatósági lerombolása ellen. Az önkormányzatoknál nem látszik a tanulási folyamat, a szabálysértési törvény módosítása tovább ronthat a helyzeten. A Város Mindenkié aktivistáival a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság keddi tárgyalása után beszélgettünk.

Szeptemberre halasztotta az ítélethirdetést a bíróság A Város Mindenkié (AVM) két aktivistája, Bende Anna és Misetics Bálint ügyében. Az aktivisták még 2012 márciusában próbálták megakadályozni, hogy a ferencvárosi önkormányzattal szerződött FESZOFE Nonprofit Kft. szemétszedés és bozótirtás címén hajléktalan emberek kunyhóit rombolja le a Határ út menti erdőben. Bendét és Miseticset a tájrendezési munkálatokat biztosító rendőrök megmotozták, megbilincselték és előállították, így a hatóságok háborítatlanul rombolhatták le a területen évek óta élő hajléktalan emberek otthonait, és szállíthatták el szemétként személyes tárgyaik egy részét.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) határozata szerint a rendőri eljárás jogszerű volt, ezt az AVM vitatta, és az elsőfokú bíróság igazat is adott nekik. Az első fok önmagában a rendőri jelenlétet is problémásnak látta, hiszen a FESZOFE semmilyen írásos felhatalmazást, önkormányzati döntést nem tudott mutatni a kunyhóbontás elrendeléséről. Az önkormányzat által elrendelt „bozótirtás és hulladék elszállítása” nyilvánvalóan nem jelentheti hajléktalan emberek kunyhóinak a lerombolását, így az előbbi biztosítására kirendelt rendőrök súlyos jogszabálysértést követtek el a kunyhók lebontásának biztosításával – áll a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly szeptemberi ítéletében. Az ORFK felülvizsgálati kérelme alapján azonban a Kúria megismételt eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot, mert szerinte az túllépett hatáskörén, amikor nem kezelte tényként a rendőri jelenlétet. A megismételt eljárásban tehát csak a konkrét rendőri intézkedések, különösen a kényszerítő eszközök alkalmazásának indokoltságát lehet vizsgálni.

false

„A Kúria iránymutatása rendkívül konzervatívan értelmezi a bíróság feladatát, holott ilyen esetekben a panaszjogot inkább kiterjesztően kellene kezelni. Érdemes lenne vizsgálni, hogy miért voltak jelen a kunyhóbontás során a rendőrök, minden további ebből következne” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Fazekas Tamás, az aktivisták jogi képviselője. A perben Misetics és Bende arra hivatkoznak, hogy az erdőtakarítást nem, csupán a kunyhók elbontását akadályozták, azt is végig erőszakmentesen. Bilincselésnek, előállításnak pedig azért sem volt értelme, mert nem próbáltak meg elszökni a helyszínről, később is idézhetők lettek volna. Akár részbeni pernyertesség is megalapozhat kártérítési igényt, ezzel Misetics Bálint tájékoztatása szerint élni és fognak, a megítélt összeget kunyhóban élők megsegítésére fordítanák. Ennél is fontosabb azonban, hogy a Kúria ítélete ellenére is fenntartsák az eredeti eljárásban hangoztatott érveket, hiszen vesztes per esetén így a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulhatnak majd, amelyet nem köt a kúriai állásfoglalás, és Fazekas Tamás szerint az embertelen bánásmód és a véleménynyilvánítás korlátozásának tilalma miatt is vizsgálhatná a ferencvárosi esetet.

Az AVM aktivistái ellen az előállítás után természetesen szabálysértési eljárás is indult, jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés miatt 30 ezer forintos pénzbírságra ítélték őket, ezt a bíróság később figyelmeztetésre változtatta. Itt már futottak egy kört Strasbourggal, de az EJEB nem fogadta be indítványukat, Fazekas Tamás szerint valószínűleg azért, mert a szankció nem érte el a bíróság ingerküszöbét. Érdekesség, hogy a ferencvárosi ügyben a kunyhók elbontásának jogszerűtlenségét csak egy ombudsmani jelentés mondta ki. Bíróság azért nem vizsgálhatta, mert maguk a kilakoltatott emberek nem voltak abban a helyzetben, hogy belefogjanak az évekig tartó pereskedésbe, az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó kormányhivatal pedig arra hivatkozva tagadta meg az eljárást, hogy a bontásról nem volt önkormányzati határozat. Holott a kunyhóbontás az AVM és Fazekas szerint éppen azért volt jogszerűtlen, mert annak indoklásaként „egy kockás papírt sem tudtak mutatni”.

Egy párhuzamosan futó zuglói ügyben ugyanakkor nem jogerősen 500 ezer forintos kártérítést ítéltek meg az otthonuktól megfosztott embereknek. A másodfokú tárgyalásra itt is ősszel kerül sor, már ha az újonnan választott önkormányzat nem vonja vissza keresetét. Erre az aktivisták nem sok esélyt látnak, és általában is elég szkeptikusak még a baloldali városvezetőkkel szemben is. „Első kunyhóbontás elleni élőláncomat még 2005-ben, Tóth József MSZP-s polgármester regnálása alatt alkottam a Röppentyű utcában” – meséli Misetics, aki lapunkban megjelent publicisztikájában is elemzi a főváros politikai oldalakon átívelő felelősségét a hajléktalanok kriminalizálásában.

Az AVM-esek szerint az önkormányzatok láthatóan nem tanulnak a hibáikból, holott az önkényes kunyhórombolásokról több ombudsmani határozat is született már, egybehangzóan elítélő véleménnyel. „Ennek ellenére továbbra is mindenféle hivatalos eljárás nélkül rombolnak, az embereknek gyakran kedden szólnak, hogy péntekre már össze kellene pakolni, különben szemétként kezelik az otthonaikat” – mondja Bende Anna.

Budapesten több százan élnek kunyhókban, a fent említett területek mellett elsősorban Újpesten, Kőbányán, Újpalotán és a budai hegyekben. A szabálysértési törvénynek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosítása óta külön szabálysértésnek számít a „tulajdonosi hozzájárulás nélküli építés” is, így a 2013. október 15. után épült kunyhók lakóit akár elzárással is büntethetik. Misetics Bálint szerint szomorú, hogy ezzel szemben még mindig országos hírértéke van annak, ha egy önkormányzat néhány hajléktalan embernek megengedi, hogy szociális bérlakásba költözzön.

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper azt vizsgálja, meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?