A múlt megtervezése - Az Orbán-kormány tudományos intézetei - 1. rész

  • Hamvay Péter
  • 2014.06.27 08:44

Belpol

Több mint fél tucat tudományos intézetet alapított a második Orbán-kormány, a zömében közvetlenül a Miniszterelnökség alá tartozó műhelyek feladata a korszerű és helyes múlt, nyelv, emlékezés és magyarságkép előállítása. Életjeleket egyelőre alig-alig mutatnak, viszont 4,5 milliárd forint közpénzt költöttek rájuk.

A legtöbb új, kormány alapítású intézetnek honlapja sincs, telefonszámukat, címüket is hosszas kutakodással lehet csak kideríteni. Ezért közérdekű adatkéréssel fordultunk a Miniszterelnökséghez: az intézetek tudományos tevékenységére, létszámára, kiadásaira voltunk kíváncsiak. Az intézetek profilja zavaros, feladataik hol egymással, hol már meglévő tudományos műhelyekéivel érnek össze.

Átütő erő

A 2013. októberben megalapított Veritas Történetkutató Intézet feladata volna "az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes és a nemzettudatot erősítő céllal történő feldolgozása". Az év elején felállt intézet gyorsan eljátszotta tudományos hitelét, amikor vezetője, Szakály Sándor idegenrendészeti eljárásnak minősítette 18 ezer más állampolgárságú, Magyarországról 1941-ben kiutasított zsidó esetét, akiket Kamenyec-Podolszkijnál gyilkoltak meg a náci csapatok. Az igazmondó intézet rendelkezésére álló 260 millió forint zöme, 246 millió személyi juttatásokra és a munkaadót terhelő járulékokra megy. A válaszadás időpontjában 17-en dolgoztak ott, további 6 munkatárs belépése épp folyamatban volt.

false

 

Fotó: MTI

A havi 997 ezer forintos államtitkári fizetést húzó Szakály munkáját - aki egyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese is - két helyettes államtitkári fizetési osztályba tartozó főigazgató-helyettes segíti, akik közül egyik sem történész. (Ez téves információ volt, amit utóbb lapunk helyreigazított - a Veritas élére történt kinevezésekor Szakály lemondott a közszolgálati egyetem rektorhelyettességéről - a szerk.) Dobos László közgazdász-szociológus a Duna Tv elnöki titkárságának egykori vezetője, a szintén közgazdász Marinovich Endre pedig 1971 és 1987 között a Külkereskedelmi Minisztérium sajtóosztályának munkatársa, majd vezetője volt, később az athéni külképviseletre került. Innen tért vissza, hogy egykori középiskolai tanárának, Antall József miniszterelnöknek a kabinetfőnöke legyen. Azóta lelkesen ápolja Antall József emlékét. Szakály nem leplezi a már (ügyetlen) logóval is rendelkező Veritas propagandisztikus feladatát. Mint a Narancsnak írja: létük újszerű lehetőség a történészszakma és média kapcsolatára: "Az intézet munkatársai mindenkor készek kell legyenek a megalapozott szakmai álláspont érvelő, átütő erejű kifejtésére." Szakály fontosnak nevezi, hogy szemléletük és eredményeik beépüljenek a tankönyvekbe is. Feladataik között hangsúlyozza a "téves történelemfelfogás revideálását".

Három kutatócsoport alakult eddig a Veritasnál, a dualizmus korát vizsgáló külön foglalkozik a Monarchia nemzetiségi viszonyaival, a Trianonhoz vezető úttal. A két világháború közti időszakért felelős kutatócsoport foglalkozni kíván Károlyi Mihály időszakával és a Tanácsköztársasággal, Magyarország II. világháborús szerepével, a német megszállást követő változásokkal, köztük "megkülönböztetett figyelemmel, a magyarországi zsidóság sorsában történő tragikus fordulatra".

Az 1945 utáni időszakkal foglalkozó kutatócsoport többek között a népbírósági perekkel, a Rákosi-rendszerrel való szembenállással, az emigrációval és az 1956-os forradalom társadalmi bázisának kutatásával foglalkozik. Ennek vezetője az Echo Tv-n is feltűnő jogtörténész, Zinner Tibor. Az általunk megismert munkaterv szerint fontos feladat az Antall- és Boross-kormány történetének feldolgozása, interjúk készülnek a kabinetek tagjaival, és tanulmánysorozat a kor közigazgatásáról. Ezt a munkát az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság elnöke, az egykori kabinetfőnök, a Veritas főigazgató-helyettese irányítja.

A munka irányát előrevetíti az intézet első konferenciája, amelynek témája a negyedszázada alakult Ellenzéki Kerekasztal volt. Kövér László ott mondta a következőket: "Történelem nincs, csak történetírás van. Ha átengedjük a történetírást olyanoknak, akik ott sem voltak, majd jól kinézünk magunkból, mert nem ismerünk rá a saját történetünkre." A vitát nélkülöző eseményen a jobboldalhoz kötődő szereplők vettek részt. A két további, őszre tervezett konferenciának az ország német és szovjet megszállása, illetve a holokauszt lesz a tárgya. A Veritas kiadni készül Pölöskei Ferenc Tisza István-monográfiáját. Az intézet a Nádor utca 36. alatt működik, honlapja most készül.

A Veritas működése mintegy mellékesen a Holokauszt Emlékközpont vezetését is átrendezte. Miután az emlékközpontot fenntartó Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítványegyüttműködési szerződést kötött Szakályékkal, Szita Szabolcs igazgató, mivel mindez a tudta nélkül történt, lemondott. Utóda a jelek szerint a veritasos megállapodást aláíró közalapítványi elnök, Haraszti György történész lesz, akit viszont e lépése miatt a Mazsihisz penderített ki a Rabbiképző Zsidó Egyetemről.

Eszelős támadás

"Amikor ma a publicista a kétharmados kormányt védi, ahelyett, hogy hagyományosabb szerepében inkább talán ellenzéki sáncokat védene, akkor a hazáját és a nemzeti kultúráját védelmezi, mert belülről és kívülről is azt támadják eszelősen és minden méltányosságot nélkülözve" - írta a Magyar Hírlapban Bíró Zoltán, az Antall Józseffel bajszot akasztó egykori MDF-es politikus a 2013 júniusában megalapított, szintén a Miniszterelnökséghez tartozó Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (Retörki) vezetője. A privatizációs szerződések felülvizsgálását is ígérő intézet vezetőjének pályázata - a többihez hasonlóan - nem nyilvános, a főigazgató-helyettesi státuszt pedig, melyet M. Kiss Sándor tölt be, nem kellett megpályáztatni. (A Bíróhoz hasonlóan egykor szintén MSZMP-tag M. Kiss Sándor lánya és tanítványai egy másik, kormány alapítású intézményben, a Nemzeti Emlékezet Bizottságában dolgoznak.) A tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott kilenc szakember között feltűnik Fritz Tamás neve is. Eddig 21-en dolgoznak az engedélyezett 30-ból a tavalyi alapításakor a rendkívüli kormányzati alapból 400, az idei költségvetésből 300 millió forinttal kistafírozott intézetben. Kikértük a 100 ezer forint feletti szerződéseket: eddig 28,7 millió forintot költött a Retörki. 2,4 millió forintos kutatási szerződést kötöttek többek között Bakos Istvánnal, Lóránt Károllyal, Káhler Frigyessel, Kukorelli Istvánnal, de 1,7 millió forint jutott az ismert jobboldali újságíró, Dippold Pál cégének is.

Bíró Zoltán

Bíró Zoltán

Fotó: MTI

Honlapjuk nincs, telephelyük az Andrássy út 100. alatt van. Az ingatlanrészt havi 935 ezer forintért bérlik az osztrák APK Pensionskasse Aktiengesellschaft tulajdonában lévő AIT Bürotel Kft.-től. Ez az összeg nem szerepel a 28,7 millió forint költésben.

A Retörki február végén publikált egy saját kutatást, miszerint soha nem volt ennyire stabil a pártkötődés Magyarországon, s a 2010-ben a Fideszre szavazók 89 százaléka most is oda szavazna (mint ismeretes, a párt 2014-re mintegy 700 ezer szavazót veszített). Az intézet nemrég a Magyar Írószövetség székházában bemutatta három saját kiadású kötetét is. Az egyik az intézet munkatársának, Simon Jánosnak az állampárt egykori vezetőivel készült interjúkötete, a másik egy M. Kiss Sándor szerkesztette tanulmánykötet a rendszerváltásról, a harmadik a rendszerváltást követő időszak tüntetéseiről szól. A tervek szerint még ebben az évben tanulmány készül az igazságtételi törvénytervezetek történetéről, az "MSZMP-MSZP rendszerváltásban betöltött szerepéről", a privatizációról, a Duna Tv történetéről, s megírják a Nemzeti Parasztpárt históriáját is.

Komplexitás

Az alaptörvénybe foglalt, 2013 decemberében megalapított, cikkünkben már említett Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) egy idén januári kormányhatározat szerint félmilliárd forintot kap a rendkívüli kormányzati tartalékból. Ebből 391 millió személyi juttatásokra megy, 109 millió forint pedig dologi kiadásokra. A NEB-et nem felügyeli más állami szerv, a hivatal szervezeti felépítése is önálló. A bizottság februárban megválasztott elnöke, Földváryné Kiss Réka (vele készített interjúnkat lásd: "Számos fehér folt van ma is", Magyar Narancs, 2014. február 20.) nem árulta el a "kommunista hatalomgyakorlás mechanizmusainak és a hatalomgyakorlók körének feltárásán" fáradozó intézet működési helyét, létszámát, eddigi kiadásait. Annyit sikerült kiderítenünk, hogy a Rákóczi út 70. alatti irodaházban bérelnek helyiségeket. Kiss Réka szerint "a bizottság dolgozik az éves munkaterv kialakításán, a feladatok komplexitásából és a kutatandó iratanyag terjedelméből fakadóan többéves kifutású projektek megtervezésén". A bizottság feladata nemcsak a kommunista múlt feltárása, hanem a bűnösök megnevezése, és ellenük, ha lehet, eljárások kezdeményezése. Úgy hírlik, Földváryné Kiss Réka jóval differenciáltabban látja a kommunista időszakot, mint édesapja. Történészeket kérdezve az derült ki, hogy Biszku-ügyek kreálása helyett inkább archontológiával kívánnak foglalkozni. A NEB elnökét és két tagját az Országgyűlés választotta meg idén februárban, egy-egy további munkatársat a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügyi miniszter nevezett ki. Megbízatásuk kilenc évre szól; megjegyzendő, hogy a NEB-ben csak 1972. február 14-e után született személy dolgozhat. Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban részesülnek.

Neked ajánljuk

Vértelenül

A „skót darab” – így emlegetik színházi körökben Shakespeare legrövidebb és egyik legvéresebb drámáját. Átkok, balszerencse, titokzatos balesetek kötődnek mind színpadi, mind filmes adaptációihoz, és változatos rítusok, amelyekkel távol lehet tartani a balsorsot.

Angyalbőrben

A leegyszerűsítésre mindenkor hajlamos kívülálló számára úgy tetszik, az operaénekesi működés két legnagyobb kihívása: magas hangokat kiénekelni és prózában megszólalni. Merthogy mindkét esetben gyakorta észlelhető a fokozott mértékű feszültség fönt a színpadon, és a megbocsátásra rögtön kész együtt­érzés odalent a nézőtéren.

Megnyíló életek

  • Rádai Andrea

Az előadás legnagyobb részében a holokauszt-túlélő 97 éves Katona Éva, Göndör László nagymamája testetlen hangként jelenik meg, mintha ott lebegne a lelke felettünk. Ezt az érzést érdekes módon elsősorban nem a mulandóság melankóliája táplálja, hanem az előttünk megnyíló életek gazdagsága miatt érzett öröm.