Nehéz helyzetbe hozta a szemétdíj januári kormányzati befagyasztása a Pest és Nógrád megyei települések hulladékát feldolgozó társulási céget. A társaság a folyamatos működés érdekében inkább törvényt sértett, és a húsz évre tervezett uniós projektet folytatva árat emelt. Fóton több lakó tiltakozott, de ennek egyelőre nincs következménye.

Háztartásonként átlag havi 500 forinttal emelkedett a szemétdíj Fóton januárban, pedig az év elejétől az Országgyűlés befagyasztotta a hulladékkezelési közszolgáltatási díjakat, amikor tavaly december 23-án úgy döntött, hogy a szemét elszállításáért nem lehet többet kérni 2012-ben, mint 2011-ben.

Települési ellenállás

A moratóriumot úgy vezették be, hogy nem tettek különbséget a hulladékkezelést különböző minőségben, műszaki tartalommal végző szolgáltatók között, mindenkit egy kalap alá vettek. Fóton a szolgáltató Zöld Híd Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási (ZHR) Kft. szembement a kormányzati akarattal, és árat emelt. A törvényt "nem lehetett betartani" - mondta Gyenes Szilárd, a ZHR ügyvezetője a Narancsnak.

"Környezetünk megóvása, természeti erőforrásaink kíméletes felhasználása egyre fontosabb mindennapi feladat, mely lassan, de biztosan forr egybe azzal a szóval, hogy Hazaszeretet! Életterünk tisztasága meghatározó, jelentős fokmérője kultúránknak" - közli a Zöld Híd programról a társulás honlapja. A ZHR a Pest és Nógrád megyei településeken keletkező hulladékot kezeli. A céget a 2004-ben 110 település által létrehozott "Északkelet-Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás" alapította 2010-ben. (Történt korábban is kísérlet egy regionális hulladékkezelési projektre, de a spanyol érdekeltségű szakmai befektető és az akkor még csak Északkelet-Pest megyére korlátozott társulás próbálkozása végül zátonyra futott.) A ZHR-telephely létesítését kilenc településen is megtorpedózták az "ide ne rakják le mások szemetét!" elv jegyében, 2006-ban azonban a társulás elnökévé a projektet fáradhatatlanul menedzselő gödöllői polgármestert, Gémesi Györgyöt választották. Közbelépésére végül a város tulajdonában lévő, de Kerepeshez tartozó Ökörtelek-völgy fogadta be a hulladékkezelő központot. (Mint megtudtuk, nem kis jogi, társadalmi és anyagi természetű vita folyt a Franka Tibor polgármester vezette kerepesi önkormányzattal.)

Az építési engedélyt 2008-ban kapta meg a beruházás. "Az építkezések során drámai különbségek jelentkeztek a több esetben - Geohidroterv-Wallis-csoport, Közgép - jó közéleti pozícióval rendelkező, jobbára fővállalkozó típusú, alvállalkozók láncolatát foglalkoztató vagy saját gépekkel és személyzettel rendelkező társaságok között. Ez utóbbiakkal az együttműködés rugalmasabb, könnyebb, korrektebb és hatékonyabb volt. A nyertes vállalkozások szinte minden lehetőséget kihasználtak volna, hogy szerényebb műszaki tartalommal, kevesebb költségért és hosszabb idő alatt végezzék el vállalt feladataikat" - emlékezik Gyenes a különböző politikai oldalak gazdasági hátterét is összekötő Zöld Hídig vezető rögös útra szakdolgozatában. (Lásd még Ki innen! című keretes írásunkat.)

Az önkormányzati társulás cége az EU-tól és az államtól kapott forrásból jött létre. A ZHR a térségben az Ökörtelek-völgyi telep mellett 500 szelektívhulladék-gyűjtő szigetet, 9 hulladéklerakó udvart működtet, 29 felhagyott lerakót felügyel; több mint 300 ezer polgár hulladékát kezeli, vagy 100 ezerét komplexen - ami 16 településen a vegyes szilárd hulladékok begyűjtésétől és szállításától a zöld- és szelektív hulladékgyűjtésig terjed. A társult települések kétharmadán 16 helyi szemétszállító szedi össze és fuvarozza az Ökörtelek-völgybe a hulladékot.

A projektet gördülő finanszírozással húsz évre tervezték, a résztvevők ennek megfelelően kötelezték el magukat. A díjszabásnál vállalták, hogy miután közösen döntöttek az emelésről, önkormányzati rendeletekben teszik kötelezővé a lakosságnak. Ennek mértékéről évekkel előre határoztak, erről valamennyi település hivatalos értesítést is kapott, tehát tudható volt, mennyi lesz az annyi. A projekt tervezői 2012-re 5,5 százalékos díjemeléssel kalkuláltak, mivel számításaik szerint ennyi szükséges a rendszer működtetéséhez, fenntartható fejlesztéséhez.

Kímélő üzemmód

Minden szépen alakult, a tervek szerint teljesülő regionális hulladékkezelési projektnek csak a fideszes parlamenti kétharmad szakmai egyeztetés nélküli karácsonyi törvényalkotása tette volna be a kaput - már ha a társulás végrehajtja a rendelkezést. A salátatörvénybe csomagolt díjbefagyasztásos meglepetés ellehetetlenítené a projekt megfelelő színvonalú folytatását - emlékezett Gyenes, aki Gémesi mellett egyúttal a projekt vezetője is. Azt mondja, legfeljebb folyószámlahitellel tudták volna megoldani a likviditási hiányt, ami a finanszírozás rendkívüli feszessége miatt nagyon kockázatosnak tűnt. (A ZHR adózott eredménye 2010-ben 21 millió forint mínuszt, a 2011-es kétmilliós pozitívumot mutatott.) Annál is inkább, mivel negyedévente és nem egyszerre küldik ki a sárga csekkeket, a területről harmincezer fős alrégiókra bontva szedik be a pénzt, hogy a ZHR finanszírozása folyamatos maradhasson. Ha nem emeltek volna díjat, az akár leálláshoz, a szemétszállítás korlátozásához vagy olyan eladósodáshoz vezet, amit később sem tudnak kigazdálkodni. Működési tartalékaik nincsenek, végrehajtották a kötelező év eleji béremelést is, és amit eddig félreraktak - 50 millió forintot -, azt a telephely bezárása utáni rekultivációra fordítják. A társulási cég mindezt mérlegelve ignorálta a díjbefagyasztást - ha úgy tetszik, törvényt sértett. A panaszkodó fóti polgároknak július végén írt levelében is ezekkel az érvekkel indokolta a társaság, hogy miért "nem voltunk képesek lekövetni a jogalkotás változásait", azaz a díjbefagyasztást.

A balhét persze nem a ZHR-nek kellett elvinnie, hanem a települések képviselő-testületeinek, hiszen a díjemelésről - ez esetben annak elmaradásáról - nekik kell dönteniük. (Érdekes közjogi kérdés: egy önkormányzat képviselő-testülete milyen módon és meddig állhat ellen egy törvény végrehajtásának, felelősségre lehet-e vonni képviselőket azért, ha nem hajlandók valamit megszavazni?) Jogilag akkor jártak volna el helyesen, ha a jegyző a hulladékgazdálkodási ügyintéző bevonásával a törvénymódosítást követően beterjeszti az önkormányzati rendelet módosítását. Fóton ez nem történt meg, de hát mi sem állt távolabb a társult tag Fót érdekeitől, mint keresztbe tenni a korábban vállalt díjemelésnek. Csak egyetlen képviselő vetette fel a problémát idén májusban: Bukta András (Jobbik) kérte, hogy a különbözetet a lakosságnak juttassák vissza. Azt is sérelmezte, hogy a szemétszállítási díjakat késve fizetőknél pótdíjat is felszámol a Zöld Híd. Pozderka Gábor (Fidesz) alpolgármester a válaszában elmondta, hogy az 5,5 százalékos díjemelésről nem az önkormányzat, hanem a társulási tanács döntött, s a Zöld Híd árai így is bőven alatta vannak a díjkorlátnak.

Hátramenet

A központi moratórium idén áprilisig tartott, amikor a kormány, engedve az erőteljes önkormányzati és hulladékhasznosító lobbinak, feloldotta a befagyasztást, egyúttal ingatlanonként évi bruttó 42 ezer forintban maximálta a beszedhető hulladékkezelési díjat (Fóton ez jelenleg 29 900 forint). "Még így is 30 százalékkal vagyunk a plafon alatt" - mondja az ügyvezető. Vagyis a ZHR szerint semmiképpen sem kellene visszafizetni pénzt a januári díjemelésük miatt. A méltatlankodó fóti lakosok nem is kérik egész évre a kompenzálást, de az első negyedévre igen, mert a törvény betűje szerint januártól áprilisig jogtalanul számolta fel a ZHR a magasabb díjakat. A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetfejlesztés-politikai főosztálya szintén a lakosoknak adott igazat.

A ZHR a jogtalan haszonszerzés miatt fellépő fóti lakókat arról tájékoztatta, hogy a 3. vagy 4. negyedéves számlán jóváírják a "pluszbefizetést". E csekkeket eddig még nem postázták. Az 5-6 ezer fóti háztartásra vetítve (amelyek 2011-ben 7400 forint negyedéves díjat fizettek), körülbelül 2 millió forint többletről van szó. A teljes ellátott régióban hozzávetőleg 11 millió forintról; összességében 35 ezer háztartásban 100 ezer embert érinthet a "túlszámlázás". A társulás tagjainak többségére - ahol nem a ZHR végzi a begyűjtést, szállítást - az 5,5 százalékos díjemelés csak részben vonatkozott. Ha e településeken mégis drágult a szemétszállítás, akkor több tíz millió forintos többletdíj keletkezhetett a szolgáltatóknál.